A puzzle története – Így álltak össze a kirakós darabkái
Babits Mihály 1933-ban papírra vetett Jegyzetek a betegágyból című munkáját olvasva lettem figyelmes az egyik epizód meglepő címére: puzzle. Mint írja, ez a játék...
Bogos Zsuzsanna
-
-
Mit egyen szilveszterkor, aki nem babonás? – Receptek az év utolsó napjára
Nagyobb ünnepeinknek saját ételük van. Az ételeknek pedig saját szokása, hiedelme. Magyar Elek 1939-es szakácskönyve szerint szilveszteri estebédre hal, nyúl vagy szárnyas, esetleg mind... -
Miért éppen Tell Vilmos van a kártyalapon? – A magyar kártya titkának nyomában
December 29. a magyar kártya napja. Mindannyiunk kezében megfordult már a pakli, de vajon alaposan megnéztük a lapjainkat? Lehet rajtuk néhány gyűrődés, apróbb folt... -
Ilyen volt egy nagyvilági hölgy teadélutánja a békebeli Budapesten
Mrs. Lipton legendás meggyes lepénye vagy épp Mr. Teddy kedvenc uborkás szendvicse a Csengetett, Mylord? sorozatnak köszönhetően azoknak is mutatott valamit az ötórai teázás... -
„Sziv és pohár tele búval, borral” – A hazai antialkoholizmus évszázados küzdelmei
Az angol mintára átvett „száraz november” kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a mértéktelen alkoholfogyasztás veszélyeire. Az egy hónapos kihívás során nem lehet alkoholt... -
Végy egy régi receptet, avagy tojásból lesz a csoda!
A „jó falatokhoz szokott szájnak tetszésére” szeretett volna szakácskönyvet összeállítani Simai Kristóf piarista szerzetes a 18. század végén. Úgy látta, korának népszerű receptgyűjteményét meghaladta... -
Amikor nincs kedved főzni – Végy egy régi receptet, de évszázadokkal ezelőttit!
Nem szokás leírni ezt gasztrocikkekben, de bizony ki kell mondani: főzni néha nagyon terhes. Mert éppen nincs hozzá kedvünk. Vagy időnk a gyerek és... -
Végy egy régi receptet! – Fűszeres borsóleves egy 19. századi recept alapján
Úgy kétszáz éve egy piarista szerzetes a fejébe vette, hogy valami igazán hasznosat ad „hazánk szépeinek”. A szebbik nem, vagyis a nők egy olyan... -
Több száz éves szakácskönyvek, amikben finom ételötleteket találhatunk
Régi szakácskönyveket lapozgatni jó. Ahogy olvassuk a sorokat, képzelőerőnk működésbe lép: illattal, ízzel, színnel telnek meg az egykor írt receptek. Az így megelevenedő múlt... -
Hogyan együk a tarhonyát?
Első ránézésre nem sok van a tarhonyában. Ha valami nagyon ismerős, nosztalgikus ízre vágyunk, odatesszük a pörkölt és az uborka mellé. Ha meg valami... -
Tüdős rétes és töltött marhalép – Bizarr fogások régi szakácskönyveinkből
Első ránézésre talán bizarrnak tűnnek régi szakácskönyveink bizonyos fogásai. Nyárson sült, töltött marhalép. Zöldfűszeres-gyömbéres agyvelőszendvics birkából. Tárkonyos, sült tehéntőgy. Tejfölös-citromos borjúmáj. Csirkevérrel sűrített ragu... -
Hogyan lett a gyógyszerből sütemény? – Kis kávétörténelem
Egy nehezebben induló napon valóságos gyógyszer lehet egy jó kávé. Innen is indult valaha ez az ital, hogy aztán a díszes kávéházakban, rohanós eszpresszókban... -
Hagymás banán és szír joghurtos birka – Mit adott az asztalunkra a külföld?
Gyerekkori ízemlékeinknek a családi konyha mellett fontos elemei egy-egy utazás ételei. Mert ezeknek is megvan a saját zamatuk. Ehhez jönnek még a divatok: az... -
Ilyen volt egy 17. századi főúri lakoma: a rántott csukától a kockafánkig
A déli harangszó sokáig azt is jelezte: ideje asztalhoz ülni. Noha ma már kevésbé hat parancsolóan, amikor tizenkettőt üt az óra, az ebédidőt nagyjából... -
„Igen hasznos enni nem akaró gyerekeknek” – Hogyan lett népszerű a csokoládé?
Volt idő, amikor a magyarok nem ettek csokoládét. Apor Péter 1736-os munkájában úgy fogalmaz ezekről a sanyarú évszázadokról: „csukolátának híre sem vala” az országban... -
Ibolyafagylalt és kapribogyós mártás – Mit főztek a magyarok a 20. század elején?
Ahány ház, annyi szokás. Mondjuk, de valóban így van? Ismerjük még a házunk szokásait? Nem inkább ugyanarra, ugyanazokra az ételekre gondolunk, ha a magyar... -
Hogyan zajlott a hozzátáplálás száz évvel ezelőtt?
„Jaj, hát a Tomika már négy hónaposan töltött káposztát evett a Tibiék lagzijában, aztán semmi baja nem volt tőle!” – mindannyian hallottunk már hasonló...
