Az Unalmas Nők Klubja és az „unalmas nők" titka
Üdvözöljük az Unalmas Nők Klubjában, ahol a legegyszerűbb, leghétköznapibb dolgok
is csodálatosak! Nem valami rossz reklámszöveget idéztem most. Egy 1,2 millió tagot
számláló Facebook-csoportban valóban erről van szó. De miért és hogyan lesz csodálatos
egy unalmas nő élete? És főleg, miért jó ez annak, aki erről olvas? Nézzük!
A számos családi sikerfilmet (pl. Reszkessetek, betörők!) jegyző John Hughes egyszer úgy nyilatkozott: „Történetesen a legegyszerűbb, leghétköznapibb dolgokért rajongok. A rendkívüli nem érdekel. Nem érdekelnek a pszichotikusok. Engem az az ember érdekel, akiről nem is gondolnád, hogy van története”. Nos, a kedvenc Facebook-csoportom pont ilyen nőkkel van tele. Jelenleg 1,2 millióan osztják meg itt a hétköznapjaikat. Az átlagos élet dicsérete ez. Egyszerűen imádnivaló!
Nincs itt semmi látnivaló!
Abban a világban, ahol a hivalkodót, az extravagánsat, a különlegest ünneplik lépten-nyomon, éppen a csendes, nyugodt mindennapok válnak érdekessé. Azok a dolgok, amelyek lehet, hogy nem tűnnek szenzációsnak, de elégedettséggel és céllal töltik meg a napjainkat, és valójában sokkal többen vágyunk rájuk, mint gondolnánk. A Dull Women’s Club Facebook-csoportban nem a különcök, a szélsőségek, az óriási egyéniségek mesélnek magukról. Mégis igazi felüdülés megmerítkezni ebben a közegben!
Egyszerűen jólesik nézni, ahogy mások élik az „unalmas” életüket. Egyedülállók, nagycsaládosok, özvegyek. Fiatalok és idősek. Takarítónők, ápolónők, bolti eladók, egyetemi tanárok, művészek.
A felszínen ezek a nők semmi izgalmasat nem csinálnak, de a látszólagos egyhangúság mögött számos réteg van. Aki főz, örül, hogy előtte megírta a tökéletes, a bolt belső elrendezését követő bevásárlólistát (és ezt be is fotózta az olvasóknak), boldog attól, ha talált egy tökéletes formájú hagymát (a mellékelt kép alapján ezt csak megerősíteni tudom), és elégedettséggel tölti el az elkészült étel, amelyet családjának adhat. A madáretetésben ott van annak öröme, hogy valaki a természettel tud töltekezni munka előtt. És így tovább…
Olyan, sokunknak jelentéktelennek tűnő apróságokat látnak meg és értékelnek ezek az „unalmas nők”, amelyekre valóban jó nyitottnak lenni. A természetesnek vett hétköznapi eseményekben ugyanis sokkal több örömöt, elégedettséget találhatunk, mint elsőre hinnénk. A csoport posztjait olvasva más szemüvegen keresztül láthatjuk a mindennapokat.
Egyszerűen nagyszerű
Sokszor ráadásul csak látszólag unalmas az, amiről beszámolnak. Egy holland nő például azt írja, olyan helyen él a német határ mellett, ahol egyszerűen nem is lehetne izgalmas dolgot csinálni. Aztán kiderül, hogy csirkéket tart, kutyája van, reggelente a természetben sétál, feketerigókat hallgat, online franciául tanul – csupa giccs, de néha mennyire vágyunk erre a nyugalomra! Van, aki a nyaraláskor éppen ezt keresi!
Kovászos kenyeret is süt, mint sokan a csoportban, s ennek népszerűségét abban látja, hogy ez egy hosszan tartó, unalmas tevékenység.
Csodás szimbólum, hiszen látszólag tényleg így van, de tudjuk azt is, hogy a felszín alatt mennyi minden történik akkor, amikor kel a tészta, hogy milyen fontos megtanulni várni, és hogy milyen jó mindennek a jutalma!
Sokszor jut eszembe a csoportot olvasva J.R.R. Tolkien egy mondata „Nem rossz dolog az egyszerű életet ünnepelni.”
Az unalmas is lehet izgalmas
Vannak, akiknek a hobbijáról derül ki, hogy egyáltalán nem hétköznapi. Egy új-zélandi krimikedvelő nő takarítóként dolgozik, szabadidejében viszont családfát kutat. Az ír Roisin régi recepteket gyűjt, amelyekből ingyenes hírlevélben mutatja be az izgalmasabbakat, vagy azokat, amelyek ünnepekhez, napjainkra elfelejtett hagyományokhoz kapcsolódnak. Egy-egy ilyen apróság annyit tud mesélni az egyénről! Annyi érdekeset lehet megtudni a világ más pontján élő nőkről!
Ott van például az amerikai könyvelőnő, aki arról ír, hogy gyermekei mellől dolgozik otthon, de ugyanúgy felöltözik a munkához, mintha irodába járna. Mennyi üzenet van ebben! Persze, akadnak igazán extra életutak is. Az olasz Vera például kilenc éve még botswanai férjével élt Afrikában. Ám be kellett látnia, nem működik a dolog, túl nagy a váltás, túl mozgalmas, túl fordulatos az élete. Hazaköltözött, most egy zarándokszálláson takarít, turistákat kalauzol, és minden este egy Columbo-résszel zárja a napot.
Egy amerikai nő elmesélte, hogyan járt egyszerre egyetemre az autista fiával.
Egy özvegy pedig arról írt, hogy amikor 42 éves korában meghalt a férje, rájött, nem kell mindenáron az izgalmat keresni, lehet annak is örülni, ami éppen van.
Nem szükséges, hogy állandóan pörögjünk, utazzunk, újra vágyjunk. Néha elég csak lenni.
Tökéletes mindennapok
A Sarah Green által indított Facebook-csoport mára olyan népszerűvé vált (folyamatosan frissül, naponta ezrek kedvelik, osztják meg a posztokat), hogy számos helyi, kisebb változata is működik már, mert úgy tűnik, az emberek vágynak a drámamentes, kiegyensúlyozott, egyszerű életre.
Természetesen létezik ilyen csoport férfiaknak is: a Dull Men’s Club oldal 1,4 millió taggal büszkélkedhet, és önmeghatározása szerint arról szól, hogy „az unalmas férfiak” milyen dolgokat tesznek. És itt feleleveníthetjük a Tökéletes napok című gyönyörű és költői filmet, amelynek főhőse Tokió nyilvános vécéit takarítja, könyveket olvas, zenét hallgat, fényképez, kertészkedik. Éli a tökéletes mindennapokat.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>