Hat tényező, amiktől javulhat a tinédzserek mentális egészsége – „Nem a gyerekek felelőssége, hogy magukon segítsenek”
Egy amerikai kutatásban tinédzsereket kérdeztek arról, szerintük mi segíthet nekik megvédeni a mentális egészségüket. Barátok? Sport? Segítő szakemberek? Budavári Eszter pedagógiai szakpszichológussal jártuk körbe a témát, aki szerint ahhoz, hogy valóban segíteni tudjunk a gyerekeknek, nekünk, felnőtteknek is jól kell lennünk.
Küzdelem a mentális betegségek ellen
Világszerte komoly problémát és megoldandó feladatot jelent, hogy egyre több gyermek küzd mentális betegségekkel, nehézségekkel. Egy friss amerikai kutatás arról kérdezte a tinédzsereket, mire van, mire lenne szükségük a mentális egészségük megőrzése érdekében.
Az Egyesült Államokban 2010-ben kétmillió, 2022-ben már több mint ötmillió tinédzser küzdött depresszióval. A fiatalok által elkövetett öngyilkosságok száma ugyanebben az időszakban 1000-ről 1500-ra nőtt. Egyes szakértők a közösségi médiát, az iskolai lövöldözéseket és az opioidok használatát látják a negatív statisztika mögött.
A felmérésben 87 ezer anonim beszélgetést elemeztek, amelyeket a tinédzserek krízistanácsadókkal folytattak 2019–2022 között.
Nézzük azt a hat dolgot, amelyek a fiatalok szerint segíthetnek a mentális egészségüket védeni, illetve megőrizni!
1. Kapcsolódni másokhoz
Majdnem minden ötödik fiatal úgy látja, az emberi kapcsolatok segítenek nekik a krízisekkel való megküzdésben. Közös beszélgetések, időtöltés a barátokkal, tanárokkal, edzőkkel. Ezek a találkozások megakadályozzák a depressziós tüneteket, míg a magány alvászavarokhoz, depresszióhoz, szerhasználathoz vezethet.
2. Zene, írás, előadó-művészet
Hatból egy tini említette, hogy a művészeti tevékenységek megkönnyebbülést hoznak és támogatást adnak számukra.
Leggyakrabban az éneklést és a hangszeres zenét mondták, de hasonló szerepet játszik az is, ha rajzolnak, festenek, verset írnak, táncolnak vagy színi előadásban vesznek részt.
A művészeti tevékenység segít a nehéz történések feldolgozásában és értelmezésében, ráadásul növeli az önbecsülést, és eltereli a figyelmet a stresszről.
3. Hivatásos segítők
Pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek, szervezetek. Tízből egy fiatal szerint a terápia, a támogató csoportok, az orvosi kezelés vagy a gyógyszerek is támogatást jelenthetnek. A terápia és a gyógyszerek bizonyítottan javítják a mentális egészséget: például a kognitív viselkedésterápia, az antidepresszánsok vagy a kettő kombinációja.
4. Sport és testmozgás
Már heti néhány edzés is javíthat a depressziós tüneteken. Egyes kutatások szerint ez ugyanannyira hatásos lehet, mint az antidepresszáns gyógyszerek.
5. Könyvek és hangoskönyvek
Azt hinnénk, hogy ez már idejétmúlt, de a fiatalok szerint a könyvtárba járás, az irodalom élvezete nagy segítő. Az olvasásnak köszönhetően kevésbé érzik magukat egyedül, és képzeletben elszökhetnek a napi gondok elől. Különösen az öngyilkossági gondolatokkal küzdőknek segíthet ez elterelni a figyelmüket.
6. Természetjárás
Séta a parkban, kirándulás, nézni a csillagokat, megcsodálni a naplementét.
Mind-mind jótékony hatással bírnak, nemcsak a hangulatot, de a memóriát is javítják. Az ilyen tevékenység a szabadság érzését nyújtja a fiataloknak, ami életbe vágó a mentális egészségük szempontjából.
„Ő maga is szenved ezektől”
„Depresszió, szorongás, szuicid hajlam, magatartásproblémák, valamint alvás- és evészavarok – sorolja a magyar tinédzsereknél előforduló leggyakoribb mentális zavarokat Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pedagógiai szakpszichológusa. – Mindezek hatnak az érintett mindennapjaira, akadályozzák őt feladatai elvégzésében és a kapcsolataiban, ráadásul ő maga is szenved” – folytatja. Ha a tünetek súlyosabb formában jelentkeznek, akkor már nem zavarokról, hanem mentális betegségről beszélünk. Erről pszichiáter szakorvos ad diagnózist, és általában gyógyszeres kezelés is szükséges a pszichológiai terápia mellett.
Kifejezetten a magyar tinédzserekre vonatkozóan kevés kutatás létezik. 2019-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vizsgálata részeként az ELTE HBSC Kutatócsoportja vizsgálta őket. „Az eredmények már akkor aggasztó adatokat mutattak a magyar tinédzserekről is, a kutatásban részt vevő 45 ország átlagát tekintve minden negyedik serdülő arról számolt be, hogy ideges, ingerült, nehezen tud elaludni – magyarázza Budavári Eszter. – A járvány alatt ez a tendencia további romlásnak indult.”
Hétből egy kamasz küzd mentális betegséggel
Az UNICEF 2021-ben készített globális jelentéséből kiderül, hogy hétből egy kamasz szenved valamilyen diagnosztizált mentális betegségben – Magyarországon ez a serdülők 11,2 százalékát jellemzi. A felmérés arra is rámutatott, hogy Európában a tinédzserek körében a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság.
A pszichiátriai esetek száma 40 százalékkal növekedett a járvány előtti időszakhoz képest – hívta fel a figyelmet 2021 novemberében a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia.
A szorongásos és depressziós zavarokkal küzdő gyerekek aránya az ötszörösére nőtt, de megduplázódott a kényszeres gondolatokkal és cselekedetekkel jelentkezők száma is.
A serdülők a leginkább veszélyeztetett csoport az önsértés szempontjából is.
Ha nincs jól a felnőtt, nincs jól a kamasz?
A pedagógiai szakpszichológus úgy látja, az elegendő mennyiségű és minőségű alvás, a mozgás és a sport, a társas szabadidős programok, a rendszeres és egészséges táplálkozás, a relaxáció, az asszertív kommunikáció, a hatékony konfliktuskezelés, a jövő tervezése, valamint a kreatív tevékenységek mind-mind segíthetnek a tinédzsereknek. Szintén fontos, ha az illető ápolja a családi, baráti kapcsolatait, valamint ha megtanulja, pontosabban megtanítják neki tudatosabban, mérsékelten használni a közösségi médiát.
„Hiszen alapvetően nem a gyerekek felelőssége, hogy saját magukon segítsenek” – siet leszögezni Budavári Eszter. Vagyis fel kell térképezni azokat a tényezőket és megoldást találni rájuk, amelyektől rossz mentális állapotba kerültek. Legelső lépésként biztosítani kellene elérhető mentálhigiénés szolgáltatásokat a fiatalok számára, ez ott kezdődik, hogy legyen iskolapszichológus minden intézményben.
„Ahhoz, hogy segíthessük a gyermekeket, nekünk is jól kell lennünk. Ehhez szükséges a szakemberek és a szülők mentális egészségének javítása, valamit a pedagógusok képzése” – fogalmaz a pszichológus.
Mint Budavári Eszter hangsúlyozza, hiába múlt el a Covid-időszak, tapasztalatai szerint még mindig sok serdülő küzd szorongással, motivációhiánnyal és azzal, hogy úgy érzik, nincsenek hatékony módszereik a stressz legyőzésére, nehézségeket élnek meg a szociális kapcsolataikban.
Ugyanakkor ennek a korosztálynak már egyre fontosabb az önismeret, így egyre nyitottabbak a segítségkérésre.
Ha a szülő támogató, akkor már a tünetek kezdetén eljuthatnak szakemberhez, így pedig megelőzhető a súlyosabb probléma.
Források:
mashable.com
crisistextline.org
A cikk megjelenését a Média a Családért Alapítvány támogatta.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Ne „írjuk le” a kamaszunkat – közeledjünk hozzá, őrizzük a bizalmi kapcsolatot!
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
