Hét film, ami megmutatja: nem kell tökéletesnek lennünk ahhoz, hogy szerethetővé váljunk
Mind átlagosnak hisszük magunkat, amíg fel nem fedezzük, hogy egyikünk sem átlagos. Ezzel a mottóval is ajánlhatnánk azokat az életszagú filmeket, amelyek az egyszerűség különlegességét (avagy a különlegesség egyszerűségét) ünneplik. Inspiráló mozikat gyűjtöttünk csokorba az elmúlt három évtizedből, amelyek azt üzenik: mindenki hősnek születik. Csak merjünk is eszerint élni!
Forrest Gump (1994)
Nem kell pontosan értenünk a világot ahhoz, hogy formálhassuk azt, hirdeti Robert Zemeckis hat Oscar-díjjal jutalmazott alkotása. Egyéni akaratunk, kitartásunk, személyes értékeink akkor is hatnak a társadalmi folyamatokra, ha mi, „átlagemberek” nem vagyunk tudatában a saját jelentőségünknek.
A címszereplő története jól példázza, hogy bár a sorsunk nem csak a mi irányításunk alatt áll, még a legegyszerűbb döntéseink – pláne a hozzáállásunk – is változtathatnak a föld kerekének forgásán.
Egyikünk sem múlik el nyomtalanul, erre is ráébreszt a Tom Hanks által alakított figura sztorija, akinek mindössze 75 az IQ-ja, ám az embersége 100 százalékos. Az élete pedig – akárcsak a miénk – „olyan, mint egy doboz bonbon”.
Straight Story – Az igaz történet (1999)
1994-ben egy Alvin Straight nevű 73 éves amerikai férfi felült a fűnyírójára, és 400 kilométert utazott rajta, hogy meglátogassa súlyosan beteg testvérét, akivel régóta nem tartotta a kapcsolatot. Utazását az a David Lynch örökítette meg a vásznon, aki egész karrierje során csupa misztikus filmet rendezett, ám ez a hétköznapi hőstörténet őt is megihlette.
Alkotása tiszteletadás lett azon emberek előtt, akik akkor is kitartanak, amikor útjuk hosszú és nehéz. A fűnyírón való utazás pedig azt is szimbolizálja, hogy nem minden siker mérhető gyorsaságban vagy teljesítményben.
Alvin a lelkében is nagy távot tesz meg, miközben olyan találkozások színesítik az útját, amelyek által teljesebb emberként térhet haza – és érhet majd életútja végére, ami a valóságban két évvel később következett be. A főszereplő Richard Farnsworth-t alakításáért Oscar- és Golden Globe-díjra is jelölték.
Gettómilliomos (2008)
Danny Boyle ebben a nyolc Oscar-díjat nyert moziban egy fiatal indiai fiú, Jamal történetét meséli el, aki egy nyomornegyedből indulva egy kvízműsorban a fődíj közelébe jut, ami fatális kérdéseket vet fel. Az alkotás azt a dilemmát is feszegeti, hogy a sorsunk vajon előre meghatározott, vagy mi alakítjuk. A főhőst a vetélkedő feladványai olyan élethelyzetekre emlékeztetik, amikből a múltban tanult valamit.
Ez azt sugallja, hogy tapasztalataink formálják a jövőt, minden apró eseménynek szerepe lehet még.
Jamal ráadásul nem született hős: ereje egy tanulható emberi tulajdonságban, az eltökéltségben rejlik, ez juttathatja nem várt magasságba. A film üzenete szerint nem a társadalmi helyzet vagy a pénz határozza meg az ember értékét, és még a legkilátástalanabb helyzetből is van kiút.
Napos oldal (2012)
A Jennifer Lawrence-nek Oscar-díjat hozó dramedy nem a megszokott karakterekkel és poénokkal operál, ezért megosztja a közönséget. Valakit fárasztanak a – saját magukat is fárasztó – főhősök, akik sokak számára ismerős mentális nehézségekkel szembesülnek. A megoldásukhoz azonban nekik is, és nekünk is el kell fogadnunk, hogy az élet nem mindig úgy alakul, ahogy tervezzük, néha váratlan fordulatok kényszerítenek rá a változtatásra vagy hozzák el a boldogságot.
Bradley Cooper karakterének botladozásait látva el is hisszük: nem kell tökéletesnek lennünk ahhoz, hogy szerethetővé váljunk.
A film angol címe, a Silver Linings Playbook az „Every cloud has a silver lining”, azaz „minden felhőnek van egy ezüst bélése” mondásra utal. Vagyis: ha hiszünk benne, hogy minden nehézség mögött ott rejlik a remény és a fejlődés lehetősége, mindannyian megtalálhatjuk a saját napos oldalunkat.
Sráckor (2014)
Richard Linklater filmje nem csupán a története, hanem elkészítési módja miatt is érdekes darab. Tizenkét éven át forgatták ugyanis, hogy egy fiú felnövését valós időben kövessék nyomon, és a gyermekkorától a felnőtté válásáig tartó utazása örömeit, fájdalmait, tanulságait a legigazibban tárják elénk. Az idő múlásának természetessége mellett az alkotók a cselekménybe sem építettek mesterkélt konfliktusokat, hanem a hétköznapok apró mozzanatai: a családi pillanatok, az iskolai élmények, az első szerelem és az őszinte beszélgetések kerültek előtérbe. Pont úgy, ahogy az életünk sem feltétlenül a nagy eseményekről, inkább a minket formáló kis pillanatokról szól.
„Nem mi ragadjuk meg a pillanatokat, hanem a pillanatok ragadnak meg minket” – hangzik a Sráckor legfontosabb mondata.
A fegyvertelen katona (2016)
Mel Gibson alkotása igaz történetet dolgoz fel Desmond Doss életéről, aki az amerikai hadsereg katonájaként fegyver nélkül szolgált a második világháborúban. Mélyen vallásos ember volt, aki szilárdan hitt abban, hogy nem szabad elvennie mások életét. Ennek ellenére hazafias kötelességének érezte, hogy csatlakozzon a hadsereghez, és katonaorvosként szolgáljon. Ő a legjobb példa arra, hogy az emberi elhivatottság minden akadályt legyőz, ha elég erős a hit. A film legdrámaibb pillanataiban Doss egyedül, fegyver nélkül menti meg több tucat katonatársát, azaz félelmet nem ismerő tettekkel bizonyítja: a bátorság nem a fegyverekben, hanem a cselekedetekben rejlik, az emberség pedig nem vész el a legszörnyűbb körülmények között, a háború brutalitása közepette sem.
A film arra ösztönöz: ne hagyjuk, hogy a körülmények vagy az elvárások eltérítsenek minket erkölcsi meggyőződésünktől.
Zöld könyv – Útmutató az élethez (2018)
A szórakoztató és elgondolkodtató road movie a hatvanas évek Amerikájában játszódik, ahol két merőben más karakterű és státuszú ember – egy kifinomult ízlésű afroamerikai zongoraművész és egy nyers modorú olasz-amerikai sofőr – barátsága bontakozik ki. A valós eseményeken alapuló film jól átadja, hogyan válhat az egyszerűség különlegessé, sőt meghatóvá. Jelenetei során a legegyszerűbb gesztusok – egy őszinte beszélgetés vagy egy közösen elfogyasztott étel – lesznek sorsformálók. Grandiózus események, nagy szónoklatok helyett hétköznapi interakciók bontanak le előítéleteket, építenek fel bizalmat.
Hol egy rántottcsirke-falatozás, hol egy szókimondó beszólás utáni önfeledt nevetés hordoz érzelmi mélységet, miközben egyik szereplő sem válik egy csapásra tökéletessé, fejlődésük fokozatos, hiteles.
Egyikük hétköznapi hősiessége az egyszerű gondolkodásmódjában, a pillanatnak élés képességében, másikuké a műveltségében, a kitartásában nyilvánul meg. A történet megmutatja, hogy a legmélyebb változások általában a legemberibb pillanatokból fakadnak.
Köztünk élő angyalok (2024)
„A Köztünk élő angyalok nem egy újabb történet arról, hogy egy sérthetetlen hős megmenti a világot. Ebben esendő, sérülékeny emberek igyekeznek túlélni és ebben másokat is segíteni. Itt az akciósztár – aki épp csak külsőre az – sem képes azzal megoldani a bonyodalmat, hogy leüt valakit vagy felrobbant valamit (…) A mai vizuálisan lenyűgöző, de tartalmilag leegyszerűsített sikerfilmek mellett ez az alkotás nem hoz semmi korszakalkotót a filmiparnak, de üzenetével sokunkat inspirálhat. Éppoly tökéletlenül emberi, ahogy a főszereplői és mi, nézői is azok vagyunk” – írtuk januárban Jon Gunn filmjéről.
A februári hónap témája: Egyszerűen különleges! További cikkeink a témában elérhetőek itt.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Hollywoodban sincs kolbászból a kerítés – Karrier és magánélet közti egyensúlyozás a filmvásznon
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
