Nem otthonteremtésre, hanem gondtalan életre vágyunk
Az elmúlt időszakban többször hallottuk, hogy a párok halogatják a gyermekvállalást, hogy egyre kevesebb házasság köttetik, a válások száma viszont nő. De egyáltalán mit tudnak, mit gondolnak a házasságról a különböző korosztályok? Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus a Házasság Hetén a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom szervezésében beszélt néhány friss kutatásról.
Kép: kepmas.hu
Szép ruhában vagyunk
Egy külkerületi óvodában húsz kérdést tettek fel húsz óvodásnak, hogy megtudják, mit gondolnak a kicsiknek a házasságról.
Arra a kérdésre, hogy mi az esküvő, ilyen válaszokat adtak: „a menyasszony szülinapja”, „amikor szép ruhában vagyunk és sok a vendég”, „amikor gyűrűt kapnak, tortát esznek és buliznak”, „amikor szeretik egymást, és ezt elmondják mindenkinek”, „amikor templomba megy a férj és a menyasszony, és ettől kezdve anyuka és apuka lesznek”. Ezek a kijelentések sokat elárulnak arról a családi háttérről, ahol a gyerek nevelkedik.
Élvezzük az életet
Egy másik vizsgálat során ötven 25 éves, műszaki képzésben résztvevő egyetemi hallgatót kérdeztek – szintén Magyarországon – jövőbeli terveikről, azonban a házasságról, családalapításról direkt kérdést nem tettek fel.
A férfiak nagy része sem öt évre szóló tervében, sem távlati céljai között nem említette a házasságot.
Karriert terveznek, jó munkahelyre és anyagi javakra vágynak, negyven éves korukra szeretnének összegyűjteni annyi pénzt, hogy utána már csak élvezniük kelljen az életet. Nincs hajlandóságuk az elköteleződésre, tehát pszichológiai értelemben nem felnőttek. A nők jóval nagyobb arányban említették, hogy családra, gyerekekre vágynak.
Legalább házasság
A 30 és 50 év közöttiek egyik csoportja a polgári és a templomi esküvőhöz is ragaszkodik, előbbivel a világ felé, utóbbival Isten előtt vállalja a kapcsolatot. Nekik fontos maga az eskü, az Istennek tett ígéret, és időt szánnak a lelki felkészítésre, a jegyes oktatásra is. A másik csoport a polgári esküvőt preferálja, mint kiderült, sok esetben azt is csak azért, mert a szüleik ragaszkodnak hozzá, hogy ha már templomban nem is, de „legalább legyenek összeházasodva”. A házasság morális jelentősége, eszmei értéke kikopóban van, ez a korosztály pedig ebbe belenyugszik, azt mondja, hogy ma már ez van, nincs mit tenni. Bagdy Enőke szerint ez a kijelentés pszichológiailag ekvivalens a nem akarommal.
A házasságkötéssel létrejön egy újfajta élet. Szükség van a rítusokra, hiszen azok vezetik át a személyt az új életformába, a szövetségbe. Mert „szövetség ez már, nem is szerelem”.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
