Nyár végi rendhagyó vágyak – „Gyere, augusztus, pipáld ki a bakancslistámat!”
Lassan végéhez közelít a nyár, így már biztosan több olyan élményt is begyűjtöttetek, amelyek bearanyozzák ezt az évszakot. Viszont az sem kizárt, hogy – hozzám hasonlóan – néhányatoknál eddig a munkáé volt a főszerep, és az utolsó hónap végén tudtok csak egy kicsit feltöltődni. Számtalan nyári bakancslistás tételt írtam fel magamnak, így reménykedem, hogy az augusztusból hátralévő napok még segítenek nekem a megvalósításukban!
Az alábbi aprócska álmok valóra váltásához nincs szükség sem tengernyi időre, sem pedig tömérdek pénzre, csupán egy elhatározásra. Nyilván a legtöbb nyári programhoz hozzátartozik a sajtos-tejfölös lángos elmajszolása vagy egy tartalmas balatoni strandolás, én most mégis olyasmire áhítozom, ami a legegyszerűbb szépség az életben: belső békére.
1. Szeretnék legalább egyetlen nap nem rohanni sehová
A „belassulást” az év bármely napján, ideális esetben hetente többször érdemes lenne kivitelezni, ám a rohanó életmód sajnos nem mindig teszi ezt lehetővé. Észrevettem magamon, hogy még akkor is sietek, ha éppen nincs miért és nincs hová, mert észrevétlenül is, de szokássá alakítottam a loholást. Csodálattal tekintek a mediterránok könnyed, laza stílusára, és én is vágyom a „Zen-re”, amit ezen a nyáron biztosan meg fogok teremteni magamban először egy, majd később akár több nap erejéig is. Hosszú percekig élvezni a frissítő citromfagyi ízét, elmerengeni a táj szépségén vagy olyan komótosan bóklászni a bevásárlóközpont polcai között, mintha a világ összes ideje az enyém lenne.
2. Szeretnék megnézni egy napfelkeltét
Bakfis koromban még úgy léptem át a hajnal küszöbét, hogy buliból tartottam hazafelé, és útközben ért a reggel. Amióta viszont nálam is fókuszba kerültek a dolgos hétköznapok, erre nemigen kerül sor mostanság. Visszakanyarodva az előző témához, a sok-sok kötelesség okán este már annyira fáradt vagyok, hogy örülök, ha másnap többször kinyomhatom az ébresztőórán a szundit. Bár már régóta tervezem, hogy egyik reggel beiktatok egy napfelkeltenéző fakultatív programot, a megvalósítás egyelőre még várat magára. Viszont még ezen a nyáron el fog jönni ez a pillanat is, hiszen nincs csodálatosabb napindítás, mint abban gyönyörködni, ahogy ébredezik a Föld!
3. Szeretném megajándékozni magam
Sokszor annyira igyekszünk ügyesen lavírozni a munka–magánélet–tennivalók labirintusában, kielégíteni a szeretteink és barátaink igényeit, vezetni a háztartást vagy éppen új célokat kitűzni egy gyümölcsözőbb jövő érdekében, hogy közben elfeledkezünk a saját vágyainkról. Mikor ajándékoztad meg magad utoljára csak úgy, bármiféle apropó nélkül? Elhatároztam, hogy ebben a hónapban több olyan napot is ki fogok jelölni, amikor kényeztetem magam valami aprósággal. Egész évben próbálok a lehető legjobban teljesíteni, a nyár viszont tökéletes időszak arra, hogy kicsit arra is figyeljek, engem mi tesz boldoggá. Veszek magamnak egy csokor illatozó virágot, önfeledten táncolok a kedvenc zenémre, és kikapcsolom a telefonomat, hogy teljesen belefeledkezhessek egy jó könyvbe, mert megérdemlem!
4. Szeretnék arra gondolni, hogy mennyi nyár van még előttem
Kevés ez a három hónap… Nyári születésűként ebben az évszakban vagyok igazán elememben, így a 365 napban, ha nem épp a karácsonyt, akkor a nyarat várom. Olyan gyorsan elillan, hogy még le sem teszem a télikabátot, már szinte vehetem is fel az őszit. Minden évben picit megkönnyezem ezeket a rohanó hónapokat, és a „pohár félig üres” alapon azon bánkódom, hogy a terveim mindössze 25%-át tudtam csak megvalósítani. Szerettem volna eljutni a Balatonra, de nem sikerült, idén kimaradt a sült hekk a sorból, sőt, még egy igazi nyári bulit sem tudtam összehozni... Idén viszont mindezt egy kicsit másképpen látom, ugyanis többedmagammal megküzdöttem azóta egy világjárvánnyal, amikor bizony nem tudhattam előre, vajon ezúttal lesz-e nyaram. Minden apró élmény értékesebbé vált ezáltal, és bár a nyár ugyanúgy szalad, mint eddig, legalább már hihetek abban, hogy jövőre is várhatom az érkezését. Most pedig még javában nincs vége, és csak rám vár! Meg persze rád.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>