Nő és férfi egyaránt moshatja – egy reklám hatásai
Ismerős a jelenet. A nő hazaérkezik. Kisfia hozzászalad, elújságolja, mit játszik. A nő megállapítja, hogy leette az ingecskéjét. Aztán lerakja a szatyrokat, odaadja a nappaliban a gyerekkel játszó apjának a gyógyszert, felveszi a telefont és megígéri, hogy igen, öt percen belül elküldi az e-mailt. Eközben felrak vizet a teához, amit aztán odavisz a TV előtt számítógépező férjének. Még le sem ült, összerakja gyorsan a szétszórt játékokat, hozzáfog a vacsorakészítéshez. A férje odakiált: ki kell mosni a zöld ingemet.
Ismerős ez a jelenet.
A reklámban viszont, amiben megjelent, meglepetést okozott. Nem csak azért, mert a filmecskében végig az apa szavait halljuk, amint bocsánatot kér a kislányától. Bocsánatot, mert gyerekkorában otthon is azt látta, a házimunka kizárólag a nők dolga. És megígéri, hogy ő is változtatni fog, hiszen soha nem késő. Látjuk, amint hazatérve maga mossa ki a ruháit, felesége pedig megilletődötten a mosógép használatára tanítgatja. „Miért lenne a mosás csak az anyák feladata?” – jelenik meg a képen a reklámszlogen, majd a termék. Nem annyira ismerős a jelenet, egy reklámban biztosan nem.
Különös, de miközben a nők életmódja jelentősen változott az utóbbi fél évszázadban – tovább élnek, később házasodnak és szülnek, a férfiaknál nagyobb arányban vannak jelen a felsőoktatásban és egyre elutasítóbbak a női reklámsztereotípiákkal –, a nekik-róluk szóló hirdetéseken mindez alig mutatkozik meg.
Ugyanúgy látjuk
1) a megszállott háztartásbelit, aki ádázul küzd a WC pereme alatti baktériummal,
2) az elhavazott családanyát, akire rázuhan az élet és a karácsonyi teendők,
3) az önkínzót, aki dalolva szőrtelenít,
4) a hangulatgyilkost, aki elrontja a jópofa sörözős pillanatokat,
5) az elérhetetlen félistennőt, akire leginkább a nők akarnak hasonlítani,
6) a szexobjektumot, akire a férfiak akarnak… nem hasonlítani.
Persze ne feledkezzünk meg a kardigános joghurt-nőről sem, hisz tudjuk, a joghurt a nők hivatalos eledele. Vagy az anya-lánya összetartásról, amelynek csomópontjában egy fájdalomcsillapító áll. És még ott van a nő, aki csak biodíszlet.
Régi kérdés persze, hogy a reklám tükrözze vagy alakítsa a valóságot: mutassa be a létező látásmódokat, vagy formálja azokat? Az új viszont ez: mi van akkor, ha már egyiket sem teszi? Mert a fenti típusokban aligha ismer valaki magára vagy aligha vágyik alakulni általuk.
Ezért amikor Indiában 2015 után megjelent a mosószeres film, nagy hatást gyakorolt. Egyrészt, több mint 70 százalékkal nőtt a termék eladásából származó cégjövedelem. Tehát megérte. Másrészt megjelentek olyan ruhatermékek, amelyek címkéjére kiírták: nő és férfi egyaránt moshatja. Közel kétmillió férfi vett részt az „oszd meg a terhet” kampányban. A reklám pedig minden szakmai díjat bezsebelt.
Az innováció korában érdemes felismerni, hogy a fő vásárló, a nő, összetettebb, mint ahogy eddig „tűnt”: érdemes őt meglátni, nem csak nézni. És érdemes végre észrevenni, hogy a férfiak is nagyon szerethetik a joghurtot.
A cikk a Képmás magazin 2018. novemberi számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
