„Világvége-hangulat volt, a tornácunkról láttuk az égő Palisades-et” – a Los Angelesben élő magyarok bőröndje még mindig össze van készítve

Január 7. óta – immár több mint két hete – pusztít a tűzvész Los Angelesben, amelynek a magja feltehetően a Pacific Palisades-ben, a Piedra Morada Drive mögötti erdőben van. A meleg levegő, a szárazság és a hirtelen jött, akár 100 km/órát is elérő Santa Ana szél keltette extrém körülmények kedvező feltételeket teremtettek a tűz villámgyors terjedésének, így egész Los Angeles megyében rövid időn belül négy helyen – Palisades-ben, Eaton-ben, Kenneth-ben és Hurst-ben is lángokba borultak az utcák. 

Egy napja a Santa Clarita melletti erdő is kigyulladt, az oltás még folyamatban van, de a példa nélküli szárazság nem könnyíti meg a szakemberek munkáját.

A katasztrófa okozta károk egyelőre felmérhetetlenek, nem csupán azért, mert a tűz elérte a Getty Villát is, sőt számos természeti kincs, erdő és park veszett oda, hanem azért is, mert személyes sorstragédiák ezrei húzódnak meg a lángok mögött: leégett házak, elhunyt barátok vagy rokonok, evakuált családok... Azt már pontos kárfelmérés nélkül is tudni lehet, hogy több mint 15 ezer lakást pusztított el a tűz, 200 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, az elhalálozottak száma pedig 27. A legfrissebb adatok szerint 31 eltűnt személyt keres a rendőrség. 

A katasztrófának koránt sincs még vége – a tüzet több mint 60 százalékban sikerült már visszaszorítani, de a Los Angeles-i lakosok addig nem lélegezhetnek fel teljesen, amíg maradtak élő tűzmagvak, megbúvó parazsak… Los Angeles megye hatalmas területen fekszik – kicsivel több mint huszonháromszor nagyobb Budapestnél –, így szerencsére van olyan része, amely most is teljesen biztonságos, ahonnan még a füst sem látható; idekerültek az evakuált lakosok is. 

Az a terület, amely már a tűz martalékává vált, hozzávetőleg Debrecen méretével azonos.

Los Angeles nemcsak a magyar turisták, hanem a kivándorlók körében is kedvelt hely, így a tűzvész közvetett vagy közvetlen módon számos kint élő magyart érint. Közülük néhányat mi is felkerestünk, hogy meséljenek a kialakult vészhelyzetről.

A katasztrófavédelem profi, de a pánikot nehezebb oltani, mint a tüzet 

Simon Dóra hat éve költözött ki a Santa Monicán belül található Sawtelle-be, amely a tűz kiindulópontjától mindössze hét mérföldre található. Dóra elmondása szerint a jelenlegi apokaliptikus helyzet minden korábbival összehasonlíthatatlan.

„Bár nem voltunk a közvetlen veszélyzónában, és nem evakuáltak minket – meséli Dóra –, a tűz kitörésekor úgy döntöttünk, hogy a lehető leghamarabb elhagyjuk az otthonunkat. Ekkor Santa Monica lakosságának nagy részét már evakuálták. Összepakoltunk, és néhány éjszakára a barátainkhoz költöztünk, akiknek a lakása egy jóval biztonságosabb városrészben található. Amikor eljöttünk, valóságos világvége-hangulat volt. 

A tornácunkról látni lehetett az égő Palisades-et, a szél rettenetesen fújt, és közvetlenül a lakásunk mellett egy fákkal körbevett villanyoszlop is szikrázott, majd hirtelen ki is gyulladt.

Napokig nem volt áram.”

A katasztrófavédelem transzparens kommunikációja valamelyest oldotta a pánikhangulatot. Dóra elmondása szerint a Watch Duty nevű applikáción folyamatosan követhető az aktív tüzek száma, a szél erőssége, a szélirány és a tűz terjedési irányának változása. „Mivel úgy ítéltük meg, hogy most már eléggé biztonságos a környék ahhoz, hogy visszaköltözzünk, már a saját lakásunkból jelentkezem. Ugyanakkor voltak kritikus napok, amikor percenként érkeztek az üzenetek a telefonomra, hogy álljunk készenlétben a csomagokkal, dokumentumokkal és kisállatokkal, mivel bármikor bekerülhetünk az evakuációs zónába. Amikor a tűz miatt térerő sem volt, egy rendőrautó ment körbe, és hangosbemondóval szólította fel a veszélyeztetetteket, hogy haladéktalanul hagyják el a lakásukat. Szerencsére mi végül nem kerültünk bele az evakuációs zónába, de a biztonság kedvéért a bőröndök még mindig össze vannak készítve.”

Kép

Fotó forrása: Profimedia − Red Dot

Dóra szerint az extrém körülményekhez képest a katasztrófavédelem profi módon kezelte a helyzetet, bár a tűz akkora méreteket öltött, hogy Kanadából és Mexikóból is érkezett már erősítés, Altadenában pedig már civilek is segédkeznek a törmelékek elhordásában és a terültetek megtisztításában. 

Az este és reggel hat közötti idősávban még mindig él a kijárási tilalom, és a magas fokú légszennyezettség miatt a maszk használata is erősen ajánlott, mivel a szél nemcsak a tüzet viszi tovább, hanem az utána maradt hamut is, ami beborítja a környéket. 

A magyar turisták a tűz ellenére is bátran utaznak

Tóth Mária Los Angelesben dolgozik a magyar turisták közkedvelt idegenvezetőjeként. Mivel a tűz a hegyek aljában keletkezett, és a tengerparton található lakóterületek felé indult el, a sík terepen fekvő Hollywood és környéke, ahol Mária is él, biztonságban van, ezen a területen a pánik is kevésbé észlelhető.

„Jó látni, hogy egy ilyen katasztrófa egy ekkora megapoliszt is össze tud fogni – mondja Mária. – Ugyanis rengeteg ember végez önkéntesmunkát. A tűz közelébe nyilván senkit sem engednek, de nagyon sok magánszemély ajánlotta fel a lakását az evakuált régiókból érkezőknek. A menekültközpontokban is rengeteg az önkéntes, akik ételt, ruhát vagy pelenkát osztogatnak.”

A Máriával való beszélgetésből az is kiderült, hogy az emberek többsége veszélyzónától függetlenül meg volt ijedve, a turistalátványosságokat körbevevő sztrádák teljesen kiürültek egy időre. Ám a magyarok ennél jóval bátrabbnak bizonyulnak, mivel Mária vendégei egyelőre nem mondták vissza az Egyesült Államokba tervezett utakat. 

Az idegenvezető azonban mindenkit figyelmeztet, hogy mielőtt kiutazik, lehetőség szerint előre tájékozódjon, hogy melyik környékek látogathatók. 

A katasztrófaturizmust és a balesetveszélyt elkerülve ugyanis a leégett területek csak a kárfelmérés céljából érkező, lakcímkártyával rendelkező magánszemélyek számára elérhetők. Nekik is csak akkor, ha a terület már teljes mértékben biztonságosnak van nyilvánítva, hiszen egyetlen észrevétlenül megbúvó szikra is újabb tüzet lobbanthat fel, nem beszélve a romos épületek veszélyeiről.

Kép

Fotó forrása: Profimedia − Red Dot

Szakértővel a tűz nyomában

Ahhoz, hogy megértsük a tűz villámgyors terjedésének okait és a világszerte dúló, egyre gyakoribbnak tűnő természeti katasztrófák hátterét, szakembert kérdeztünk. Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatelemző munkatársa mesél nekünk az időjárás szélsőséges ingadozásairól és a változó tendenciákról, extremitásokról.

Az USA Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatala (NOAA) közlése szerint a tavalyi esős évszak Los Angeles térségében az átlagosnál csapadékosabb volt, ami lehetővé tette, hogy a növényzet nagyra nőjön és megerősödjön. 

Ezt követően azonban az esős évszak végétől egy nagyon száraz időszak következett, amitől a viszonylag dús növényzet rendkívül kiszáradt, és bőséges éghető anyagot biztosított a tüzek terjedéséhez. 

A jellegzetes kaliforniai Santa Ana-szelekkel együtt ezek a tényezők „tökéletes” feltételeket teremtettek a katasztrófához. A Santa Ana-szelek, vagyis a hegyen fújó erős szelek forróságot és rendkívül alacsony páratartalmat okoznak, így tovább szárítják a talajt és a növényzetet.

Az éghajlatváltozás jelentősége

Az éghajlatváltozás az elmúlt két évtizedben kulcsszerepet játszott az Egyesült Államok nyugati területein a tűzvészek kockázatának és a leégett terület nagyságának növekedésében. Az erdőtüzek kialakulását több tényező befolyásolja, például a hőmérséklet, a levegő páratartalma, az éghető anyagok: fák, bokrok, fűfélék és az avar nedvességtartalma. Mindezen tényezőkre közvetlenül vagy közvetve hatással van az éghajlatváltozás. 

Az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén a tűzvészek természetes részét képezik az ökoszisztéma körforgásának, ám az utóbbi évtizedekben intenzitásuk és gyakoriságuk riasztó mértékben megnőtt. 

Az NOAA által végzett kutatások szerint az éghajlatváltozás a fő oka a tűzkockázat növekedésének ebben a térségben. 

Bár az időnként előforduló hűvösebb és csapadékosabb időszakok enyhülést hoznak, a hőmérséklet emelkedése miatt a gyakoribb és intenzívebb erdőtüzek és az elsivatagosodás veszélye továbbra is fennáll.

A tűzvészek gyors növekedésének fő oka, hogy növekszik a légkör „szomjúsága”, vagyis a párologtatóképessége. A páraéhes légkör több nedvességet von el a talajból és a növényekből, ami növeli az éghető anyagok gyúlékonyságát, valamint csökkenti a folyók vízhozamát és a víztározók szintjét, ami megnehezítheti az oltást. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy az elmúlt évtizedekben a légkör páraéhségének gyors növekedését részben az üvegházhatású gázok emberi kibocsátása által okozott éghajlatváltozás idézte elő.

Nemcsak azt tudjuk, hogy a 2020 és 2022 között pusztított erdőtüzeknek az éghajlatváltozás volt a fő oka, hanem azt is, hogy a leégett területek nagysága is jóval nagyobb lett a korábban átlagosnak mondható évi 1,2 millió hektárnál. Az ebben az időszakban tapasztalt pusztító erdőtüzek próbára tették a tűzoltókat, mivel több hatalmas tűz hónapokig is égett, egész települések égtek le. A kaliforniai Sierrában és Coloradóban, a Sziklás-hegységben a lángfrontok parazsat dobáltak át a hegyvonulatok gerincén, több kilométernyi sziklás és gyúlékony terepen keresztül, amire addig nem volt példa.

Az éghajlatváltozás melegebb és szárazabb körülményeket teremt, ami hosszabb és aktívabb tűzszezonokhoz vezet már napjainkban is. 

Az Egyesült Államok nyugati területeinek nagy részén az éghajlati modellek azt vetítik előre, hogy az évi átlaghőmérséklet egy Celsius-fokos emelkedése egyes erdőtípusoknál hétszeresére növelheti az évente leégett átlagos területet. 

Az Egyesült Államok délkeleti részén is nő a tűzveszély, és hosszabb tűzszezon várható. A kutatók szerint 2060-ra a villám gyújtotta erdőtüzek által felégetett terület akár 30 százalékkal is növekedhet 2011-hez képest. 

2023 után 2024 is rekordmeleg év volt földi átlagban 

A szélsőséges időjárás 2024-ben új, veszélyes méreteket öltött. A tavalyi magas hőmérsékletek világszerte könyörtelen hőhullámokat, aszályokat, erdőtüzeket, viharokat és árvizeket okoztak, ami több ezer ember halálához vezetett, és milliókat kényszerített arra, hogy elhagyják az otthonukat. A szélsőséges időjárás e kivételes éve megmutatja, hogy az emberi tevékenység miatt is bekövetkező, 1,3 Celsius-fokos felmelegedés már most is mennyire veszélyessé teszi a mindennapi életet.