Hat film, amely nagy feltámadásról, kitartó újrakezdésről mesél
Telis-tele van a filmvilág inspiráló feltámadás-történetekkel, persze nem kis kihívás ezekről úgy írni, hogy egyáltalán ne spoilerezzünk. Hiszen ha csak a filmbeli bonyodalmat okozó válsághelyzetet vázolnánk fel, nem derülne ki, milyen újrakezdés, felemelkedés lehetséges az adott mélységből. Igyekszünk most hat, a témába vágó kedvenc mozinkra úgy felhívni a figyelmet, hogy jusson is, és maradjon is – azaz érzékeltessük, miért érdemes leülni az adott alkotás elé, de még véletlenül se lőjünk le minden poént, drámát, katarzist. Hogy a néző is egy kicsit újjászülethessen általuk.
Idétlen időkig (1993)
Elsőre meglepőnek tűnhet, hogy egy vígjátékkal nyitunk, de egyrészt nem akármilyennel tesszük, másrészt a filmuniverzumon belül külön kis galaxist képeznek az időhurokfilmek. És ezek bár abszurd módon, de több értelemben is feltámadásokról szólnak. A műfajt lényegében megteremtő, kultikus Idétlen időkig főhőse, a való életben is különcnek számító Bill Murray által alakított cinikus, önző, kiégett időjós egy vég nélkül ismétlődő február másodikán Punxsutawney kisvárosában reked. Éppen „mormotanapon”, amikor a település kabalaállata ünnepélyesen megjósolja, meddig tart még a tél.
„Szürke lesz, soha nem múló, életfogytig tartó”, hangzik el a gyakran idézett mondat a főszereplőtől, miután rájön, bármit kezd is a beragadt 24 órával, reggel úgyis újra ugyanerre a napra ébred. Akkor is, ha este történetesen meghal.
Eleinte vissza is él a helyzettel, csak lassan kezd a jelleme változni. Belső átalakulása akkor teljesedik ki, amikor már nemcsak az időhurokból való menekülés miatt cselekszik jót másokkal, hanem azért, mert jobb emberré vált. Ez hozza el az igazi feltámadását. Az Idétlen időkig, bár 32 éve „ismétlődik velünk” a tévében vagy a lejátszónkon mormotanap környékén, örökzöld, megunhatatlan történet.
A remény rabjai (1994)
A hét Oscar-díjra jelölt A remény rabjai egy igazságtalanul elítélt férfi történetét meséli el, aki hosszú éveken át küzd a börtön kegyetlen világában, hogy rátaláljon az elérhetetlennek tűnő szabadságra. A Tim Robbins által megformált, mindenét elvesztett Andy Dufresne a rácsok mögött fogvatartói és rabtársai brutalitásának is ki van téve, miközben a rendszer váltig akadályozza, hogy bebizonyítsa ártatlanságát. Ő viszont nem hajlandó megtörni: tudását, eszét felhasználva előbb a börtönkönyvtár fejlesztésével, majd egyfajta belső közösség építésével és a személyzet megnyerésével teremt sajátos szabadságot magának. Olyan új barátokkal körülvéve, mint a Morgan Freeman által alakított Red.
Közben apró lépésekben azon dolgozik, hogy egy nap maga mögött hagyhassa a fegyházat. Ahhoz viszont, hogy elérje a megtisztulást, előbb szó szerint a legmélyebb mocsokban is alá kell merülnie. Vajon eljön-e valaha a pillanat, amikor karjait az ég felé nyújtva átöleli őt a megváltás?
A film a bőrünkbe égeti, hogy a remény soha, a legkilátástalanabb helyzetekben sem hal meg – kitartással, intelligenciával és hittel mindig van kiút egy új élet felé.
Egy csodálatos elme (2001)
John Nash zseniális matematikus volt, ám a valóságban éppúgy skizofréniával küzdött, mint a Russel Crowe főszereplésével róla készült, négy Oscart-nyert filmben, amely bemutatja, hogyan tanulta meg uralni a betegségét, új értelmet adva az életének. A tehetséges, de szociális kapcsolataiban gondokkal küzdő tudós a világot puszta logikai mintázatokon keresztül szemléli, elméje azonban nemcsak a matematikában, az illúziók világában is aktívan működik: hallucinációk kezdik uralni őt. Ahogy a betegség átveszi az irányítást felette, Nash elveszíti realitásérzékét, karrierje és magánélete darabokra hullik. Teljesen kiszolgáltatottá válik, úgy tűnik, elbukja mindazt, ami értékes volt számára. Miután szembesül azzal, hogy a skizofréniája nem fog elmúlni, fokozatosan új módon kezd tekinteni az életére: ahelyett, hogy a betegség határozná meg a sorsát, megtanul együtt élni vele.
A szeretet és a kitartás kulcsszerepet játszik ebben, hiszen a felesége végig mellette áll, segít neki visszatérni a tudományos közösségbe is.
Nash 1994-es Nobel-díja a valós bizonyíték arra, hogy a betegség nem törte meg a férfit, újjá tudott születni egy más játékszabályok között zajló életben. Van ugyanis, amikor a gyógyulás nem feltétlenül egy betegség teljes eltűnését jelenti, hanem azt, hogy megtanulunk a nehézségeinkkel bölcsen bánni.
A nyughatatlan (2005)
A tizennyolcszoros Grammy-díjas dalszerző-énekes Johnny Cash élete sem szűkölködött csapásokban és újrakezdésekben. Az ikonikus amerikai zenész életrajzi filmje gyermekkori tragédiával indul, amikor a kis Johnny elveszíti testvérét, és ezért az édesapja őt hibáztatja. Cash későbbi életét is végigkíséri a trauma, ami nagyban hozzájárul önpusztító életmódjához: függőségeihez, házassága válságához és személyes kríziséhez. Mélypontjai megmutatják, hogy még a legnagyobb tehetségek is – sőt ők csak igazán – démonokkal küzdenek.A film egyik legdrámaibb pontján Cash konkrétan összeomlik terhei alatt, ám az elvonókúra, valamint későbbi felesége, June Carter támogatása segíti őt a gyógyulásban.
A történet legfontosabb kérdése az: hajlandó-e a férfi szembenézni önmagával, akar-e változni?
Abból is ízelítőt kapunk, hogy egy mélyből való visszatérés nem lehet egyetlen döntés eredménye, csak egy hosszú és küzdelmes folyamat végpontja. Johnny Cash ikonikus Folsom Prison Blues című dala és a börtönkoncert, ahol először előadta, kulcsszerzemény és -pillanat az énekes életében – de ennél többet nem árulunk el, azok kedvéért, akik még nem látták, de megnéznék A nyughatatlant.
Vadon (2014)
Az igaz történeten alapuló Vadon Cheryl Strayed (Reese Witherspoon) önismereti és tényleges utazását meséli el, amelyre azért indult, hogy megküzdjön a múltja traumáival. Élete azután hullott darabokra, hogy elveszítette édesanyját, aki számára az egyik legfontosabb érzelmi támaszt jelentette. Gyásza feldolgozatlan maradt, sőt önpusztító spirálba sodorta őt.
Cheryl egyre inkább eltávolodott önmagától, ám az utolsó előtti pillanatban elhatározta, hogy nekivág a Pacific Crest Trail nevű, több ezer kilométeres túraösvénynek, mely Mexikótól Kanadáig húzódik. Teljesen tapasztalatlan túrázóként, egyedül útnak indulva talán át sem gondolta, mit csinál, ám a fizikai kihívás végül a lelki újjászületés lehetőségét is adta számára. Addig azonban testi és érzelmi megpróbáltatásokon ment keresztül: a magány, a fáradtság, az éhség, és különböző veszélyek mind próbára tették, az úton töltött idő alatt azonban fokozatosan feldolgozta fájdalmait.
Édesanyja és a saját bűntudata elengedésének története ez a lassú, gyalogos road movie, melynek végére a főhős megtanul bízni magában, felismerve, hogy képes megbirkózni az élet kihívásaival.
Bár nem tudhatja, milyen jövő vár rá, már nem fél tőle, modern zarándoklata végére a benne rejlő túlélő öntudatra ébred.
Feltámadás (2016)
A Feltámadás című film különleges módon közelíti meg Jézus feltámadását: a történet egy római tribunus, Clavius személyes nyomozása köré épül, így a feltámadás eseményeit nem a tanítványok, hanem egy kívülálló nézőpontján keresztül ismerhetjük meg. Miután Krisztust keresztre feszítik és eltemetik, a római hatóságokat képviselő Clavius parancsot kap, hogy gondoskodjon a sír őrzéséről. A test mégis eltűnik, és Claviusnak kell gondoskodnia a felkutatásáról, számára a feltámadás így olyan meghatározó személyes élménnyé válik, amely révén a saját hitét is felfedezheti és újraértékelheti. A film egyik legfontosabb jelenetében a férfi személyesen győződik meg arról, hogy Krisztus életben van, ám ezt a pillanatot sem afféle látványos jelenségként élheti át a néző, sokkal inkább az esemény szellemi, lelki hatásai kerülnek előtérbe. Jézus csendes, visszafogott jelenléte kézzel fogható valósággá teszi a csodát, amely nem csupán fizikai jelenség, hanem mélyebb megértést igénylő pillanatok sora.
Hamarosan folytatást kap a Mel Gibson-féle Passió
Mel Gibson és stábja augusztusban kezdi forgatni az Oscar-díjas színész-rendező Passió című 2004-es filmjének rég várt folytatását. A The Resurrection of the Christ (Krisztus feltámadása) című alkotás a nagy sikerű, ám naturalisztikus ábrázolásmódja miatt vitákat is kiváltott első részhez hasonlóan többek közt a dél-olaszországi Matera városában és környékén forog majd – tudhattuk meg nemrég a római Cinecittà stúdió vezérigazgatójától, Manuela Cacciamanitól. A Passió minden idők legnagyobb bevételt hozó független filmje lett, a folytatás főszerepére ismét Jim Cavezielt kérték fel, aki Jézus Krisztust már az első részben is megformálta. A második epizód forgatókönyvét az a Randall Wallace írta, aki korábban a Rettenthetetlen című filmmel Oscar-díjat nyert.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Így lett a világ egyik legsikeresebb sorozata A kiválasztottak
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
