Kibillenve – krízishelyzetek kisgyermekes családokban

Milyen krízishelyzetek leselkednek a csecsemőt és totyogót nevelő családokra? Miképpen alkalmazkodhatunk a természetes változásokon túli nehézségekhez? Hogyan tudjuk elkerülni az ördögi köröket?

Kép: Getty Images
Kép: Getty Images

Kép: Getty Images

Gyermekágyi depresszió

Az állandó lehangoltság, szomorúság és sírás a gyermek születését követő első három hónapon belül jelentkeznek, és két hétnél tovább tartanak. Ilyenkor a kismama nem képes örülni újszülöttjének, a felelősség és kiszolgáltatottság miatti kétségbeesés elsodorja: alkalmatlannak éli meg magát. Rosszabb esetben agresszív késztetések is felléphetnek. Az állandó fáradtság kipihenésére képtelen az anyuka a társuló alvászavar miatt.

A betegség hátterében hormonális és élethelyzeti változások húzódnak. Fokozottan veszélyeztetettek a fiatal korban, megfelelő társas és anyagi támogatás nélkül gyermeket vállaló nők. Tíz kismamából egy érintett a szülés utáni depresszióban, amely feltétlenül pszichiátriai kezelést igényel!

Boldogtalan kispapák

A fenti tünetek a fiatal, bizonytalan egzisztenciával rendelkező apákat is jellemezhetik, bár a háttérben nem biológiai, hanem társas tényezők állnak. A szerepében még éretlen, szerelmét idealizáló, intenzív szexualitásra vágyó kispapa túlságosan hirtelen zuhan a mellőzött harmadik pozíciójába, ez heves féltékenységet kelt benne.

Az ártatlan gyermek felé irányuló indulata azonban elfogadhatatlan számára, és bűntudatot, majd önvádat okoz, amelynek nyomán hamar felüti fejét a depresszió. Nyomaszthatja a nem megfelelő anyagi háttér, és tarthat attól, hogy képtelen lesz megfelelni családfenntartó feladatának, amely egzisztenciális szorongást eredményez.

Gyes-szindróma

Nem létezik ilyen nevű betegség, viszont a jellemző tünetek összessége gyakran előfordul a csecsemőt nevelő nőknél. A hangulati problémák nem merítik ki a depresszió kritériumait, és időben is később, sok hónapnyi otthonlét után jelentkeznek, mégis jelentősen rontják az életminőséget, és akár váláshoz is vezethetnek.

Zsófi úgy érzi, kezd kicsúszni lába alól a talaj. Kialvatlan, fáradt, gyermekgondozással eltöltött hónapjai alatt nem éri sikerélmény a kicsi fejlődéséből eredő megerősítéseken kívül. Péter egyre később ér haza, ki tudja, merre jár. Alig szólnak egymáshoz. Nem szeretne veszekedni, már nem kérleli, hogy érkezzen meg az esti fürdetésre. A rokonok, barátok kezdeti lelkesedése elcsitult, senki sem nyitja rá az ajtót. Magányosan telnek napjai, az apró örömöket lassan észre sem veszi.

Péter nem érti, mi történt. „Jobb lenne haza sem jönni. Egész nap dolgozom, fáradtan hazaesek, és akkor a régi, mosolygós feleségem helyett Zsófi örömtelenül fogad, rám sem néz, folyton panaszkodik: magányos, nem bírja egyedül a terheket. Jó vicc! Maga osztja be az idejét, egész nap csak a gyerek meg az a kis házimunka, de azt sem csinálja meg rendesen. Bezzeg nekem a kretén főnökömhöz kell alkalmazkodnom! Mindent megteremtek neki, mégsem elégedett. Komolyan, jó dolgában nem tudja, mit csináljon!”

Miért jelent veszélyt a hangulatzavar a baba fejlődésére?

A depressziós anya képtelen gyermekét érzelmileg megfelelően megtartani: nem reagál jelzéseire, nem tükrözi vissza érzéseit, a síró csecsemővel nem bír, aki így nem tud megnyugodni, amitől viszont az anya egyre alkalmatlanabbnak éli meg magát. Ördögi kör alakul ki, lehetetlenné téve anya és baba egymásra hangolódását, ami gátolja a kicsi értelmi és érzelmi fejlődését.

A legújabb kutatások alapján, ha az apa depressziója miatt elhanyagolja gyermekét, nem beszélget vele, nem olvas neki mesét, ez később beszéd- és olvasási problémákhoz, valamint magatartászavarhoz vezethet.

Hogyan hat a depresszió a párkapcsolatra?

Beláthatjuk, milyen könnyen keveredhet konfliktusba két fáradt, kialvatlan, boldogtalan ember. Az igazán depressziós fél saját magát hibáztatja, ami végül súlyos letargiába taszíthatja, és valóban alkalmatlanná válik feladatai elvégzésére. A másik fél így érthetően túlterhelődik, és indulatát tehetetlen társára zúdítja, amivel tetézi annak depresszióját. Ha pedig mindketten depressziósak, képtelenné válhatnak a családi rendszer fenntartására.

A megoldás kulcsa a társas támogatás

A régi, többgenerációs nagycsaládokban voltak ugyan konfliktusok, nem volt azonban jellemző a Gyes-szindróma, és jobban kezelték az anya depresszióját is. A nagyszülőkkel való munkamegosztásban nem terhelődtek túl a felek, és nem izolálódott az otthon maradó anyuka.

Fontos tehát a kezdeti időszakon túl is biztosítani a kismamának és a kispapának a társaságot, a beszélgetés, a kimozdulás lehetőségét, saját egyéniségének megfelelő kikapcsolódást, hiszen az anyaság és az apaság komoly felelősséggel járó hivatás, amiben mindenkinek joga van elfáradni! Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a szülők házastársak is, párkapcsolatuk ápolására is szükségük van, ahol férfinek és nőnek érezhetik magukat. 

A cikk a Képmás magazin 2018. júliusi számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>> 

Kapcsolódó cikk a kepmas.hu partnere, a Férfiak Klubja ajánlásával:
Király Eszter: Az élet haladna a természetes medrében, ha férfi és nő tudná a dolgát

Negyven nap. És az élet haladt tovább a maga természetes medrében, a házasság nem romlott el, nem volt szükség családterapeutára, mediátorra, és különböző spirituális gyógyítókra, nem veszett el az intimitás, a gyöngédség, a nő nem vált kizárólag a csecsemőre fókuszáló anyatigrissé, nem felejtett el nőnek maradni, a férfit pedig nem tekintette betolakodónak, kizárólagos pénzkereső gépnek, kisegítő személyzetnek, testi és lelki komfortérzet-felelősnek, csak mert ő anyává vált.
Olvassa el itt!

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti