Korond és a korongok – Egy erdélyi település, ahol „minden ember fazekas is”
„Az agyag forgott /futott volna, /de aztán formává lankadt, /s apám mint egy isten nézte, / mire telik esze, vére” – írta Páll Lajos...
Erdély
-
-
Tőtős Áron történész az erdélyi magyar fiatalokért dolgozik – „A szakmaiság mellett fontos számomra a közösségi munka”
Történész, muzeológus, kutató, oktató, szervező, szakkollégiumi vezető, férj és édesapa. Csupán néhány minőség azok közül, amelyeket Tőtős Áron betölt a mindennapokban. Feleségével és három... -
A szívünkben ne legyenek határok – A Határtalanul Programban tartós barátságok is köttetnek
Marosludasra mentünk 1986-ban anyukám barátnőjéhez, akit egyetemista korában ismert meg a Balatonon. Ma is szorít kicsit a torkom, amikor eszembe jut, ahogyan a román... -
Megszülettem és szeretnek – Egy kisbaba „elmeséli” élete első évét a költészet nyelvén
Édesanyaként talán mindenki fejében megfordul az a gondolat, hogy milyen jó lenne a pici babánk gügyögését megérteni, elbeszélgetni vele a vágyairól, érzéseiről… Czirják Edit... -
Délkelet-Európa egyik leggazdagabb botanikus kertje – „Mindent a szemnek, semmit a kéznek”
E fenti mondattal intette óvatosságra az 1860-as években az új kolozsvári füvészkert látogatóit Brassai Sámuel természettudós, a múzeum lelkes őre, aki valószínűleg nem sejtette... -
Egy nyersen őszinte pszichológus, aki húsz éve segíti a poklot járó függőket
Ma már viccelődve rablóból lett pandúrként hivatkozik magára. Dr. Kalóz János György saját mélységeit legyőzve vette fel a harcot a drogok ellen. Az erdélyi... -
„Az esküvőnkön szinte mindenki széki népviseletben volt” – beszélgetés egy tősgyökeres széki lánnyal
Az erdélyi Szék település szülötte, aki nemcsak szülőfalujához ragaszkodik, hanem az ott őrzött hagyományokhoz és a jellegzetes népviselethez is. Esküvőjét is a széki tradíciók... -
„Császármetszés közben vették el az áramot a Ceaușescu-rendszer idején” – Nehéz idők, erős emberek
„Elég szabadszájú voltam, fontos volt a szabad mozgás, szabad gondolkodás. Ezért koncepciós pert indítottak ellenem, naponta be kellett járnom a Securitatéhoz, ahol kihallgattak, próbáltak... -
„A szívem is kacag, amikor együtt ülünk asztalhoz” – A szépkorú Jolán néni életbölcsességei a határon túlról
„A mi időnkben nem így volt” – mondogatják a nagyszülők, mi pedig annyiban hagyjuk a dolgot, mert ami régen volt, az már elmúlt. Fiatalként... -
„A kántor lánya angyalszerű, azt mondja, amit gondol” – Mátyus Melinda lelkész, író
Egy romániai magyar lelkésznő, akinek egy másik hivatása is van: prózaíró. 2020-ban Látó-Nívódíjjal tüntették ki, a szakma szerint tehetséges, az olvasók szerint hatásos, tehát... -
Nyugdíjasként kezdett családfakutatásba, több száz rokonra lelt Székelyföldön
1606-ban Nagyajtai Péterffy Jánosnak lófőszékely rangot adományozott Bocskai István, Erdély fejedelme és a székelyek ispánja – derült ki egy megsárgult borítékban őrzött fordítás szövegéből... -
A gyergyói Egyfeszt olyan az erdélyi fesztiválnaptárban, mint áfonyaszem a fekete csokis brownie-n!
Tavaly volt az első kiadása Erdély legfiatalabb fesztiváljának, amelyet idén, 2022-ben augusztus 4-7. között tartanak. 50 helyszínen, több mint 800 programmal vár a gyergyói... -
Csak a határon átcsempészve jelenhetett meg egyik kötete – Kányádi Sándor, az elnyomott kisebbségek költője
Kányádi Sándor az elmúlt évszázad egyik legjelentősebb székely költője, aki a kommunista eszmék ifjú agitátorából lett „Erdély Petőfije”. Számos nyelvre lefordították a verseit, költeményeivel... -
Én, a menekült – „Mama és Tata legnagyobb fájdalma az én elvesztésem volt”
Szőke loknis, kacarászó, cserfes totyogós nagy zöld szemekkel: ez voltam én, a menekült. Bár nem egy háború, csak az elrománosítás elől menekültek el velem... -
A keserédes kisebbségi lét, avagy így nőttem fel magyar anyanyelvűként Romániában
Gyerekkoromban a szüleim, ha valami olyasmit szerettek volna megbeszélni otthon, amit én nem hallhattam, nem vonultak el sehova, engem sem küldtek másik helyiségbe, egyszerűen... -
Torockó – az egy Isten és a két napfelkelte faluja
A generációmra jellemző elkésettségérzést sokan és sokféleképpen leírták már. Nekünk például nem alapélményünk az a fajta Erdély-járás, amely a rendszerváltás környékén jellemezte a magyarországi... -
Örökbefogadott kislánya visszavárja Kongóba – Balázs-Fülöp Emese, a világjáró erdélyi fotós
Gyergyóremetén nőtt fel, s mindig tudta, hogy egyszer majd Afrikába szeretne eljutni. 22 évesen egy pénteki napon még államvizsgázott mint mérnök, vasárnap pedig már...
