A „Dallas” halhatatlanná tette a Southfork Ranch-et – A leghíresebb fehér ház Washingtontól nyugatra
A Southfork Ranch nélkül nem lehetett volna közel 400 epizódon át mesélni a texasi Ewing család történetét – az 1978-91 között futó klasszikus Dallast és a 2012-14 közötti folytatást is beleértve. Mondhatjuk, hogy az ikonikus farm maga is a világ legnépszerűbb televíziós szappanoperájának a főhőse volt. A szériát 44 éve kezdték el forgatni, és közel 32 esztendeje került a magyar tévénézők elé. A világ 95 további országa is odavolt a sorozatért, amelynek otthona ma is várja a rajongókat.
Imádom Jockey-t, utálom Jockey-t
„Kezdetben Southforkban csönd honolt. A ház szűz terület volt. A szobákban csend volt és nyugalom, nem kezdődtek még el a botrányok, a családi viszályok, nem támadta még hátba senki a másikat. (…) Fogalmunk sem volt róla, hogy a sorsunk összefonódik a következő tizenhárom évre.” Így emlékezett a Dallas legendás karakterét, Jockey (eredeti nyelven J.R.) Ewingot alakító Larry Hagman önéletrajzi könyvében, a Helló, drágám!-ban az első benyomásaira, amelyek Texas állam későbbi leghíresebb farmjához fűzték. Mert 1978-ban még senki nem sejtette, hogy világsiker készül. Bobby Ewing, azaz Patrick Duffy még azon aggódott, hogy ha nem jön be a nézőknek az első öt epizód – amelyeket pilot jelleggel elkészítettek –, miből fog lakbért fizetni. Az olajmezők Rómeó és Júlia-sztorija azonban már az első öt hét alatt a nézettségi lista top tízes favoritjai közé került, így nem is volt kérdés a folytatás.
A siker kulcsfigurája egyrészt Jockey karaktere lett, holott a forgatókönyvírók eredetileg Pamela és Bobby szerelmét helyezték volna a középpontba, ám Hagman elvitte a showt.
A könyvében később arról is vallott, hogy a gátlástalan olajmágnás megformálásához mintaként egy tinédzserkori főnöke személyisége szolgált: „Nagyra becsült oszlopa volt ő (bizonyos Jess Hall Jr. – a szerk.) a közösségnek. Egyszer mégis fölhajtott a dzsipjével apám háza előtt a lépcsőn hajnali kettőkor, hogy aztán ott is hagyja a kocsit a verandán egy teljes hétig.” Az illető tehát hasonlóan ellentmondásos alak lehetett, mint Jockey, akit a nézők imádtak utálni. Egy angol rockzenekar még egy olyan kislemezt is készített, amelyiknek az egyik oldalára az Imádom Jockey-t, a másikra pedig az Utálom Jockey-t című számát rögzítette. Jellemző, hogy a sorozatot a legvérmesebb kritikusai is „fergeteges szemétnek” nevezték, a szemét alatt nem a silány minőséget, hanem azt a sok erkölcstelenséget – ital, megcsalás, zsarolás, bunyó, üzleti stiklik – értve, amelyek tömegeket vonzottak hétről hétre a képernyők elé. „Hogyan nevelhettem én egy ilyen velejéig romlott gyereket?” – tréfálkozott még Hagman édesanyja is.
A Ewing-farm akkor és most
Jockey-n és a többi, jó pár filmes díjra jelölt karakteren kívül a sorozat bukéját a helyszín hangulata adta. Az eredetileg is Texasban – a Dallas melletti Parkerben – található Southfork Ranch, s persze maga Dallas városa, plusz néhány további texasi lokáció: Houston, Austin, Fort Worth például. Itt érdemes megjegyezni, hogy a sorozat az első tervek szerint Houstonban játszódott volna, csak aztán a Dallas cím szebben hangzott… A ranch eredeti tulajdonosa és a családja pedig valóban a farmon élt, amikor a forgatás beindult, de aztán elkezdtek özönleni hozzájuk a magánrendezvények iránti kérelmek, amelyekhez sátrakat kellett emelni, külön partipavilont építeni a területen. A farm 1984-ben gazdát cserélt, s az új tulajdonos már megnyitotta – turistamágnesként – a nagyközönség előtt is. 1985-től a Ewing-kúria és a 63 ezer négyzetméteres birtok több ezer fő befogadására alkalmas konferencia- és rendezvényközponttá bővült. Még rodeóaréna is létesült itt, amelyet a sorozatbeli rodeók forgatásához építettek, de később valódi versenyeknek is otthont adott. Főleg, miután 1992-ben egy arizonai üzletember, Rex Maughan vásárolta meg és fejlesztette tovább a komplexumot. Ő addig is rendszeresen járt oda üzleti partikra, így szeretett bele a helybe s a vele járó lehetőségekbe.
Addigra a sorozat 13 fő évadja 356 epizóddal már lefutott, később még két egész estés Dallas-mozi (az 1996-os Jockey visszatér és az 1998-as Ewingok háborúja), valamint egy a stábot újra összehozó tévéfilm (2004, Visszatérés Southforkba) forgatására jelentek meg itt az alkotók. Ha azt vesszük, hogy még 1986-ban készült egy előzményfilm is (Ahogy kezdődött címmel), a 2012-től leforgatott három „újkori” Dallas-szezon 40 részével együtt a teljes széria kerek 400 darabot számlál. Napi egy résszel tehát egy év alatt sem nézhető végig. A Southfork Ranch azonban egy nap alatt bejárható, miután ott – a rendezvények mellett – a mai napig tárt karokkal várják az érdeklődő rajongókat és kísérőiket. Vezetett túrára lehet időpontot foglalni, ennek keretében egy kiskocsival furikázzák végig az embert a terület nagy részén, ahol amúgy jelenleg is tartanak állatokat. De leróhatjuk tiszteletünket az elhunyt sorozatbeli karakterek síremlékeinél, megcsodálhatjuk a Ewing család feje, Jock eredeti autóját, vagy épp az unokája, Lucy esküvői ruháját (na, meg a fegyvert, amellyel lelőtték Jockey-t). A ház helyiségeit nem ismerhetjük fel a sorozatból, a belső jeleneteket ugyanis nagyrészt stúdióban forgatták, csak a Ewingok háborújában és a 40 új részben bukkannak fel az eredeti Southfork belső terei. Sőt, mivel rossz idő esetére az udvart is megépítették stúdióban is, időnként a külső jelenetek sem Texasban forogtak.
A tulajdonosok azonban emlékszobákat alakítottak itt ki a főszereplőknek, a kinti medence vagy a Ewing-család reggelizőhelye pedig ma is ugyanolyan a birtokon, mint a filmben.
Az elnököt megölték, a legenda él
Minderről jelen sorok írója személyesen is meggyőződött, miután látogatásakor útitársával együtt a személyzet kedvessége folytán még a birtok olyan részeire is besétálhatott, amelyeket a turistáknak általában csak tisztes távolból (a kiskocsiból vagy a házból az ablakokon át) mutatnak meg – amiért ezúton is köszönet a házigazdáknak! Egy kicsit mi is egy Dallas-epizód hőseinek érezhettük magunkat egy napra, „a leghíresebb fehér házban, amely Washington D.C.-től nyugatra fekszik”. Na, meg a környéken, ahol még olyan szállás is foglalható, ahol a szobában az egyik tévécsatorna nonstop a Dallast sugározza, vagy kóstolhatunk whiskyt például az Olajvállalkozók Klubja elnevezésű bárban. Azt pedig mondani sem kell, hogy ha Dallas központját is felkeressük, ott már nemcsak egy fiktív történet, hanem a valós (véres) történelem közepében is találjuk magunkat a Kennedy-gyilkosság helyszínén. Ahol az Elm utca átszeli a Dealey Plaza parkot, egy fehér ikszet látunk az aszfalton, ott érte a gyilkos lövés az egykori elnököt. Érdemes ide és a városra a Reunion Toronyból is lepillantani.
A városra, amely az említett, 1963-as gyilkosság sokkjából még 1978-ra is épp csak felocsúdott Larry Hagman szerint, amikor ők megérkeztek Southforkba forgatni. Márpedig Larry Hagman csak tudta, hiszen ő úgy alakította Jockey-t, hogy valóban Texasban is nőtt fel, ott született, és ott is hunyt el. Arra pedig már csak kevesen emlékeznek, hogy a Dallas első öt része nem is a később Southfork Ranch-ként elhíresült birtokon játszódott, amely akkor még – tulajdonosa után – a Duncan Acres nevet viselte. A pilot-epizódokban ugyanis még az a Cloyce Box Ranch jelent meg Southforkként, amely Cloyce K. Box (a K. az ő nevében is Kennedyt jelent, micsoda egybeesés) amerikaifutball-játékos, későbbi üzletember tulajdonában állt.
Ő azonban kikosarazta a stábot az ötödik rész után, így a háza lecsúszott a halhatatlanságról.
Olyannyira, hogy 1987-ben egy tűzvészben porig is égett. A Ewingok otthona pedig a parkeri Southfork Ranch lett a következő 13 évre, sőt – az idők végezetéig.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>