A szeretethiányos, a túlsúlyos és a pánikbeteg – a „Rólunk szól” című sorozatot ajánljuk
Jó ideje nem nézek amerikai drámasorozatokat. A tengerentúli készítők ugyanis annyira mást gondolnak a házasságról, a vallásról és még egy tucatnyi fontos dologról, hogy végül mindig abbahagyom az értékrendemmel teljesen ellenkező sorozatot. Még a nagy kedvenc Gilmore Girls-t sem sikerült végignéznem, pedig annak a poénjaira és a tragédiáira is abszolút vevő voltam. Ezért is meglepő, hogy már a negyedik évadát nézem a This is us című sorozatnak (nyers fordításban Ezek vagyunk mi, Magyarországon Rólunk szól címmel vetítik).
Rólunk szól
A fordulatok időnként szappanoperásak, a monológok egy része közhelyes, az értékrendemnek sem felel meg teljesen, és mégis rendületlenül nézem. Hogy miért?
1. Mert tele van gondolatébresztő, vitaindító jelenetekkel, amelyek mind-mind az emberi lélek működéséről gondolkodtatnak el.
A pszichológia iránt érdeklődő nézőknek igazi csemege a sorozat: megmutatják a házassági válságok dinamikáját, a pánikbetegség tüneteit, az alkoholizmusba menekülés mechanizmusát, a baráti beszélgetések, a családterápia, az anonim önsegítő csoportok feloldozó erejét és még rengeteg élethelyzetet, amelyeknek legalább egy részéhez biztosan tudunk kapcsolódni a saját sebeinkkel és örömeinkkel. A sorozat ráadásul a pszichológia egyik legnépszerűbb témájára, az egyén transzgenerációs sebeire is rengetegszer utal.
2. Mert a sorozat világa nem fekete-fehér.
Régóta idegesít, hogy a kisgyerekes létet sok cikk, film, sorozat vagy teljesen rózsaszínnek vagy teljesen elviselhetetlennek mutatja. A sorozat beszél az időhiányról, a másik szülőn levezetett frusztrációról, de a három-négyévesek aranyköpéseit sem felejti el, és egy-egy néhány perces jelenettel felskiccel legalább egy tucatnyi gyereknevelési dilemmát is. Ugyanígy nincsenek kizárólag rossz vagy kizárólag jó emberi kapcsolatok és tökéletes házasságok sem.
3. Mert újra és újra meg tud lepni.
A férjemmel mindig tippelünk, hogy mi lesz a következő nagy fordulat, a válasz egy sokszor feltett kérdésre. Hosszasan lamentálunk, kitaláljuk, hogy az eddigi utalások és személyiségfejlődés alapján mit fog tenni a szereplő, majd amikor megnézzük az új részt, konstatáljuk, hogy megint tévedtünk. „Írd le egy papírra az első öt dolgot, ami eszedbe jut, majd dobd el a papírt, és gondolkodj tovább” – olvastuk még az egyetemen egy történetírásról szóló könyvben, és ilyenkor mindig újra értelmet nyer ez a mondat.
Szóval, ha valaki hozzám hasonlóan nem tudja értelmezni a „túl nyálas” és a „túl sok a dráma” kifejezéseket, mert szerinte romantikából és pszichológiából sosem elég, akkor hajrá, tegyen egy próbát a This is us-szal! Vigyázat, addiktív!
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
