Az energiaital is megmérgezhet! – Serkentő hatású italokról és koffeinről nyíltan, hitelesen

– Melyek az energiaitalok alkotóelemei, milyen hatásuk van ránk?
– Energiaitaloknak nevezzük a serkentő hatású italokat, amelyek manapság nagyon sokféle összetételűek lehetnek, de legfőbb aktív összetevőjük a koffein. Egy átlagos, 250 ml térfogatú energiaital 65–75 mg koffeint tartalmaz, ami megegyezik egy erősebb presszókávé hatóanyagtartalmával. A koffeint a természetben különféle növények tartalmazzák, például a kávébab, tealevél, kakaóbab, kola dió, guarana és yerba mate növények. A koffeint ma már szintetikusan is elő lehet állítani, alapvetően nincs különbség a természetes és a szintetikus koffein emberi anyagcserére gyakorolt hatásában.

Régóta ismert a koffein serkentő hatása. Fokozza a szívizomsejtek működését, a hörgők tágulását, illetve mentális izgalmi állapotot is előidéz bizonyos hormonok (dopamin, epinefrin és szerotonin) felszabadulásának serkentése által.

Ugyancsak aktív összetevője volt az energiaitaloknak korábban a taurin, viszont 2012 óta hazánkban nem forgalmazható. Serkentőként jelenhet meg az energiaitalokban a guarana, amelynek kémiai szerkezete, ezáltal hatása is hasonló a koffeinéhez. Az azonban nem tisztázott, hogy a kettő együttes jelenléte pontosan milyen hatást vált ki a fogyasztókban.

– Érdemes szót ejteni az energiaitalok magas cukortartalmáról is, még ha nem is tartozik az aktív összetevők közé.
– Igen, egy doboz hagyományos serkentő italban akár 11 kockacukornyi mennyiség is jelen lehet, cukortartalmuk tehát megközelítőleg azonos az üdítőitalokéval. Bár szervezetünk számára a cukor jelenti a fő energiaforrást, nagy mennyiségben fogyasztva hozzájárulhat a fogszuvasodáshoz és az elhízáshoz. A gyártók mesterségesen előállított édesítőszerekkel illetve azok kombinációjával próbálják ezt a hatást kiküszöbölni. Hozzáadott összetevőként jelenik meg a termékekben még az anyagcserét fokozó hatású L-karnitin, valamint a vízben oldódó vitaminok.

– Milyen céllal hozták forgalomba az energiaitalokat? A gyártók egy valós piaci igényre válaszoltak ezzel?
– Az első élénkítő italt vélhetően az 1900-as évek elején Skóciában állították elő, és magas vastartalmánál fogva Irn-Bru (Iron Brew) névvel illették. Angliában az 1920-as években kórházakban kezdték el alkalmazni a betegek erősítésére, gyógyulásának elősegítésére a Lucozade Energy nevezetű „gyógyitalt”, amely közel hatvan évig volt forgalomban. Japánban vélhetően hasonló céllal patikai üvegekben forgalmazták az 1960-as évektől. Az amerikai piacon 1985-ben jelent meg a Jolt Cola, ezzel egyidőben, 1987-ben Európában pedig a Red Bull, amelyek a napjainkban is elterjedt és népszerű energiaitalok elődei voltak.

A piaci igény abban mutatkozott, hogy ezeknek a termékeknek az ízvilága sokak számára kellemesebb, vonzóbb természetes elődeikénél, miközben hatóanyaguk és hatásuk megegyezik azokkal.

– Kik fogyasztanak leginkább energiaitalt?
– Egy 2013-ban megjelent tanulmány szerint a Magyarországon megkérdezett felnőtt lakosság 40 százaléka fogyaszt energiaitalt, ugyanakkor a fogyasztók 5%-a tekinthető „krónikus” fogyasztónak. A serdülőkorúak (10–18 év) 78%-a fogyasztja, 13%-uk idült fogyasztónak tekinthető. A gyermekkorúak (3–10 év) esetében a fogyasztók aránya 6%. Az adatokból is látható, hogy az energiaital leginkább a serdülő illetve a fiatal felnőtt korosztály kedvelt itala, akik leggyakrabban szórakozás alkalmával, illetve munka és tanulás során fogyasztják kedvelt márkáikat a társas élmény, az éberség és a jobb teljesítőképesség elérése céljából.

Kép

Kép: Pixabay

– Hogyan történhet az, hogy sokan összekeverik az energiaitalt a hagyományos üdítőitalokkal?
– Az üdítőitalok, a sportitalok és az energiaitalok fogyasztásától is a felfrissülés, a felélénkülés élményét várják a fogyasztók. A marketing is ezt az élményt erősíti a reklámokkal, a divatos arculattal, a termékek formatervezésével, az újabb és újabb ízvilág piacra vezetésével. Az összetétel azonban nagyban különbözik!

Az üdítőket és a sportitalokat a folyadék pótlására találták ki. Ezzel szemben az energiaitalokban található koffein miatt az utóbbiak nem alkalmasak a folyadék pótlására, éppen ellenkezőleg!

A nagy mennyiségben fogyasztott energiaital, különösen, ha fizikai terheléssel vagy alkoholfogyasztással párosul, akár dehidratált állapothoz is vezethet, ha mellette nem figyelünk oda a szükséges folyadékbevitelre. 

– Mi a különbség az erős kávé és az energiaital között? Melyik az egészségesebb vagy egészségtelenebb?
– Alapvetően az összetétele és az eredete a különbség. Mindkettőben a koffein jelenti azt a fő vegyületet, amely az éberséget fokozza, a serkentő hatást biztosítja. Az erős főzött kávé emellett alkaloidot, szerves savakat, illékony komponenseket és polifenolokat is tartalmaz. Az utóbbinak számos betegséggel szemben bizonyították már a védő hatását. Az energiaitalokban található összetevők javarészt szintetikus eredetűek, és a koffein mellett egyéb, serkentő vegyület is fellelhető bennük. Ezek együttes hatásról, illetve az ezekkel kapcsolatos egyéni érzékenységről azonban kevés az ismeretünk.

– 18 év alatt is szükségünk lehet ezekre a serkentő szerekre?
– A 18 évnél fiatalabbaknak, de a felnőtteknek is leginkább megfelelő mennyiségű, nyugodt pihenésre és folyadékra van szükségük. A serkentő szerekkel egy ideig megtéveszthetjük a szervezetünket, de egy ponton túl már az energiaital is kevés lesz a fáradtság leküzdéséhez. Ha mindenképpen javítani szeretnénk a szervezet energiaiszintjét, célszerű ezt olyan „alternatív szerekkel” tenni, mint a dél- amerikai eredetű yerba mate, azaz maté tea, vagy a japán matcha tea. Ezekkel elkerülhetjük a koffein nem kívánt, kellemetlen mellékhatásait, mindemellett bizonyítottan egészséges hatásaik is vannak.

– Lehet energiaitalból túl sokat fogyasztani vagy túladagolni?
– 2015-ben az energiaital bekerült a legális serkentőszerek közé, tehát az emberi mérgezési esetekről szóló országos, éves jelentésekben is ekkortól szerepel. A legális serkentőszerekkel kapcsolatba hozható mérgezések aránya 2015 és 2019 között jelentős, mintegy 12 %-os emelkedést mutat. A rövid idő alatt elfogyasztott nagy mennyiségű energiaital leggyakrabban szív-érrendszeri problémákat okoz. Fiatal felnőttek körében sok esetben tapasztaltak szívritmuszavarokat, pitvarfibrillációt vagy tachycardiát. Előfordultak olyan esetek is, amikor a túlzott fogyasztás kapcsán addig még nem diagnosztizált szívbetegségre derült fény. Találunk esetleírásokat akut szívizominfarktusra és vérrögképződésre is. A hosszútávú energiaital-fogyasztással kapcsolatban kevés igazolt eredmény áll rendelkezésre, viszont azt tudjuk, hogy fiatalkorúak idült energiaital-fogyasztása során igazolódott többek között már szívritmuszavar is.

– Hogyan lehetséges az, hogy nincsenek egyértelmű mérési normák és egyértelmű kutatási eredményeink az energiaitalok hatásaival kapcsolatban?
– Jelenleg nincsen az Európai Unióra kiterjedő, energiaitalokra vonatkozó, speciális szabályozás. Az egyes országok maguk szabályozzák a megengedett koffein- illetve taurin-tartalmat. Élelmiszer-irányelveken keresztül adnak javaslatokat az energiaitalok összetételére, vagy életkorhoz kötik azok fogyaszthatóságát. Mindebből adódik az, hogy az energiaitalok összetétele, hatóanyagtartalma rendkívül változatos, ami által nehézkes egységes kísérleti kritériumrendszert felállítani.

– Rá lehet szokni a koffeinre vagy az energiaitalra?

– Más pszichoaktív szerekhez hasonlóan a koffein addiktív, függőséget kialakító potenciálja megkérdőjelezhetetlen.

Nagyobb dózisban koffeinmérgezést és diszfóriás szubjektív hatásokat okozhat, ide értve a nyugtalanságot, az idegességet, az álmatlanságot, a gyomor-bélrendszeri distresszt és a szabálytalan szívverést. A rendszeres használat abbahagyása után egyeseknél megvonási tünetek jelentkeznek; fejfájást, fáradtságot, ingerlékenységet, depressziós hangulatot és koncentrációs nehézségeket tapasztalnak.

A koffein miatti anyagfüggőség szerepel a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában (BNO-10), a koffeinhasználati zavar pedig már bekerült a Mentális Rendellenességek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvének (DSM-5) III. szakaszába, mint jövőbeni diagnosztikus kategória.