A „Trónok harca” helyszínei, múzeum a tengerben, föld alatti erőd – Hét hűvös kulturális „csobbanás” az Adrián

„Csak a tenger sós illatára, hullámaira vágyom, nekem másra nincs szükségem a pihenéshez.” A feltöltő kikapcsolódás sokunk számára a meditatív, minél kevesebb ingerrel járó időtöltést jelenti. A rekkenő déli hőség azonban egyre nehezebben viselhető, még vízparton is. Vendéglőbe, cukrászdába járni az Adrián, naponta többször és családostul, több nyaralásnyi költségvetést felemészt. A panzió behúzott zsalugáterei és duruzsoló klímája helyett érdemes körülnézni, mert rengeteg természetesen hűvös légkörű, több generációnak is izgalmas látnivalót rejtenek a mediterrán városok kőfalai.

szobrok a víz alatti Via Crucis múzeumban
Via Crucis múzeum – Kép: underwatermuseum.com

1–2. Római paloták, antik kulisszafalak: a Trónok harca városai

Az esti nyaralási sétáknak köszönhetően talán már sokan ismerősen mozognak a jelentősebb adriai óvárosokban, a horvátok nagy büszkeségére azonban nemcsak magyar turisták a visszatérő vendégeik, hanem hollywoodi sztárok is. A 272 díjjal jutalmazott sorozat, a Trónok harca forgatási helyszínéül is adriai városok szolgáltak, ennek köszönhetően virágzásnak indult a filmhez kapcsolódó turistavezetés, magánmúzeum- és szuvenírüzlet. A helyszínek többsége azonban ingyenesen is megtekinthető, és a valóságban is mesébe illő látványt nyújtanak.

Dubrovnik, a Hét Királyság fővárosa

Az Adria gyöngyszeme és a Délszláv Athén cím után Dubrovnik elnyerhette a Hét Királyság fővárosa címet is, miután a Trónok harca több évadán át szolgált a filmsorozat fő forgatási helyszínéül. A minden filmtrükk nélkül 7 Oscarral díjazott város (a helyiek a sajátjuknak tekintik az elismerést) 1979 óta UNESCO-védelem alatt áll. Műemlékeit számba venni, rangsorolni nehéz volna. Egyebek között itt látható a világ egyik első arborétuma (Trsteno, 1492), gyógyszertára (1317, a ferences kolostor múzeumában) és Európa egyik legrégebbi zsinagógája (1408). Korábbi neve Raguza, amely a 15-16. században 40 ezer lakosával Európa legnagyobb városai közé tartozott.

Kép
Dubrovnik
Dubrovnik – Kép: Pixabay

A város védőszentje és a műemlékek „főszereplője” Szent Balázs, aki hasonló jelentőségű Dubrovnik számára, mint Márk evangélista Velencében (tájékozódásnak semmiképp ne használjuk, mert minden második templom és kávézó az ő nevét viseli).

Nemcsak az óvárosban, hanem közvetlen környékén is rengeteg érdekes látnivaló akad.

A dubrovniki öbölben van például Lokrum szigete, ahol a legenda szerint Oroszlánszívű Richárd angol király is kikötött, miután 1192-ben hajótörést szenvedett.

Amennyiben hűvös, több korosztálynak tartalmas családi programot keresünk, akkor a városfalat záró monumentális Szent János-erődöt érdemes megcélozni. Az épület a város legismertebb látványosságán, a városfalon át közelíthető meg – az odavezető séta is kihagyhatatlan élmény, bár ezt inkább napernyővel tegyük meg. A célpont pedig többszörös főnyeremény: emeleti szintjén a gyerekbarát tengerészeti múzeum, földszintjén pedig a dubrovniki akvárium látható. Erődítmény lévén a természetes, hűvös klíma biztosított.

A spliti Diocletianus-palota föld alatti „grottái”: a hollywoodi sárkánylak

Diocletianus császár visszavonulása után építette meg háromezer négyzetméteres luxus palotáját, hogy élete utolsó éveit méltó pompában tölthesse. A palota a világ egyik legjobb állapotban megőrzött római kori műemléke.

Föld alatti termei (a helyiek grottának nevezik) Diocletianus idejében elsősorban kiszolgáló helyiségekként működtek – egy császárhoz méltó pincerendszert képzeljünk el (kicsiknek klimatizált futóbicikli-pálya). A pinceszint a későbbi évszázadokban a barbár betörések elől menekülő szegények lakhelyévé vált, a tatárjárás idején még magyar nemesek is rejtőztek itt. A középkortól a lakosság szennyvízzel, hulladékkal töltötte fel. Az 1950-es évektől kezdődő ásatásoknak köszönhetően mára újra teljes pompájában ragyog, művészeti fesztiválok, kortárs kiállítások helyszíneként működik.

A neves filmsorozatban sárkányok lakhelyéül szolgált.

Kép
Diocletianus palota
Diocletianus császár palotája – Kép: Wikipédia

3. Pula föld alatti járatai a Monarchia idejéből

Pula két legismertebb látnivalóját, az amfiteátrumot és a fórumot szinte minden turista meglátogatja, aki megfordul Isztrián. De mi van a színfalak alatt?

Pula az Osztrák-Magyar Monarchia legfontosabb katonai támaszpontja volt. A város velencei építésű erődje rakatárként, barakként és őrhelyként is működött. Pulában sok magas rangú tengerészkatona élt, ezért az első világháborút megelőzően földalatti építkezésekbe kezdtek, hogy kialakítsák a városi lakosság óvóhelyeit.

A szerteágazó alagúthálózat mintegy 50 ezer ember befogadására alkalmas.

A járatok 3-6 méter szélesek, jól szellőzők, az erőd négy oldaláról is megközelíthetők, és a középpontban keresztezik egymást. Kiállításokkal, kulturális eseményekkel és 9-től 9-ig tartó nyitvatartással várják egész nyáron a látogatókat.

A hőmérséklet a legnagyobb kánikulában is 14-18 fok között ingadozik.

Kép
a pulai erőd föld alatti járata
A pulai erőd föld alatti járata – Kép: Isztriai Történeti Múzeum-Zerostrasse Facebook

4. Világszínvonalú múzeumélmény az Adria egyik kis szigetén: Apoxyomenos

Egy belga búvár 1997-ben értesítette a horvát hatóságokat, hogy nem messze Lošinj szigetétől, 45 méter mélyen furcsa maradványokat látott. Horvát szakértők két évvel később emelték ki az aljnövényzettel bőven elfedett, közel kétezer éves, hibátlan állapotú antik atlétafigurát. A 192 centi magas, 308 kilós bronzszobrot hat éven át restaurálták Zágrábban, majd nemzetközi turnéra küldve, többek között a Louvre-ban, a British Museumban és a Getty Museumban is vendégszerepelt. A horvát Apoxyomenos világkörüli útjának végső állomása egy kizárólag neki kialakított múzeum lett, Mali Lošinjban – nem messze attól a helytől, ahonnan kiemelték.

A kalandos életű szobornak életrajzához illő színes, látványos és interaktív múzeumot építettek.

A rengeteg meglepő és izgalmas látványelem egyik fő attrakciója a múzeum legfelső szintjének kaleidoszkóp-kilátója, amely a szokásos panorámaélménynek egy egészen sajátos formáját nyújtja.

5. Keresztút a tenger mélyén

A tengerfelszín alatti múzeumok ma már önálló műfajt alkotnak. Tenger alatti Via Crucis azonban egyetlenegy van a világon. A Trogirtól nem messze megtekinthető magánmúzeum csomagban kínálja az alap-búvártanfolyamot a „múzeumlátogatással”. Vagyis bárki megtekintheti, sőt, mivel a 14 stáció állomásai csak 4-5 méterrel a víz színe alatt helyezkednek el, akár jól merülő úszók is megnézhetik. Egyedülálló, hűsítő árukapcsolás: kultúra és víz alatti strandolás egy csomagban.

Kép
Via Crucis múzeum szobor
Szobor a Via Crucis múzeumban – Kép: underwatermuseum.com

6. Világjáró helyi hős

Minden adriai vidéknek akad néhány világhíres szülötte, akikre széles szuvenírarzenállal és magánmúzeumokkal emlékeznek. A horvátok szerint például Korčula városában született Marco Polo, a nagy felfedező és világutazó (a velenceiek szerint Velencében). Szülőháza tetejéről árnyas kilátás nyílik az óvárosra, és érdemes meglátogatni belvárosi múzeumát is, amely valójában egy méretes panoptikum, ahol többszereplős viaszbáb-jelenetekben ábrázolják a világutazó fordulatos életét.

Korčula egyébként két magyar író-költőt is megihletett: Hamvas Béla Fák című esszéjében elmélkedik egy korčulai temető egyik fügefájáról, Szabó Lőrinc Beszélgetés a tengerrel című versének pedig még emléktáblát is állítottak az óvárosban.

Kép
Marco Polo Múzeum
Viaszbábuk a Marco Polo Múzeumban – Kép: Marco Polo Múzeum Facebook oldala

7. Tenger alatti világ – akvárium egy monarchiabeli erődítményben

Egészen más perspektívában láthatjuk a tengert, ha meglátogatunk egy akváriumot. Szinte minden nagyobb adriai városban találunk egyet. A legnevesebbnek, a pulai akváriumnak otthont adó épület, a monarchiabeli Verudela erődítménye is rendkívül látványos. A pulai akváriumban 60 különböző medencében láthatunk cápákat, medúzákat, tengeri teknősöket a világ minden tájáról – az intézmény kifejezetten oktatási céllal létesült, gyerekbarát installációkkal.

Kép
Aquarium Pula
Kép: Aquarium Pula Facebook oldala

A hangulatos – és hűvös! – helyi érdekességekkel egyedivé, kalandosabbá, így emlékezetesebbé tehetjük nyaralásunkat. Adriai mediterrán utazásunkat nemcsak térben, hanem időben is kibővíthetjük, más világokat, kultúrákat ismerhetünk meg, a múzeumokban pedig a meditáció új dimenziójával ismerkedhetünk meg.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti