Visszavonható az örökbe adás? Avagy a rettegett hat hét

Szinte mindannyian ismerünk olyan házaspárt, aki örökbefogadásra vár – hiszen 19,6% a meddőségi arány Magyarországon, azaz minden ötödik párnak nem születik természetes úton gyermeke.

Olyanokat már sokkal kevesebben ismerünk, akiknek az örökbefogadást követően, abban a bizonyos rettegett hat hétben kellett visszaadniuk a gyermeket a vér szerinti szülő(k)nek. De mi is áll a hat hetes terminus mögött? Miért van szükség rá, és hogyan lehet átvészelni ezt az időszakot? Ezekről kérdeztem Dr. Lantai Csillát, az EMMI Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályának vezetőjét, az Együtt az Életért Egyesület örökbefogadásra váró házaspároknak rendezett találkozóján.

– A gyámügyi rendszerben nemcsak a nyílt örökbefogadásokat kell a törvények szellemében előkészíteni és véghezvinni. A legbarátságosabb része a gyámügyi munkának talán az újszülötteket ringató örökbefogadó szülők megismerése – akiknek szintén rögös utat kell bejárniuk, mire meghozzák döntésüket és megkapják gyámhivatali határozatukat. Hiszen minden örökbefogadható gyermek mögött egy olyan élethelyzet van, amiből valószínűleg az örökbe adás az egyetlen kiút. Legalábbis az esetek nagy részében.

– Kétféle örökbefogadásról beszélünk, nyílt és titkos örökbefogadásokról. Mi a különbség a kettő között?
– Titkos örökbefogadások esetén az örökbe adó és az örökbefogadó szülők nem ismerik egymást. A nyílt örökbefogadások esetében – amelyeket civil szervezetek is előkészíthetnek – a szülő vagy szülők lemondanak szülői felügyeleti jogukról az örökbefogadó házaspár javára, amit az illetékes gyámhivatal jegyzőkönyvbe vesz.

Ezt a lemondó nyilatkozatot visszavonhatják a gyermek születését követő hat héten belül nyílt és titkos örökbe adások esetén is.

Hiszen minden gyermek elsősorban a biológiai szülője gyermeke, legyen akármilyen anyagi helyzetük vagy támasz nélküli családjuk. Minden gyermeknek a szüleinél van a helye, így az örökbeadás csak akkor lehet megoldás, ha nincs más lehetőség a gyermek elhelyezésére. A kismamának lehetőséget kell adni, hogy ha a szülés után az anyai érzései képessé teszik a gyermek nevelésére, emellett dönthessen.

Nyílt és titkos örökbefogadás esetén is lehetnek félelmek, szorongások. Hogy is lesz, ha a vér szerinti szülő visszavonja a szülői felügyeleti jogáról szóló lemondó nyilatkozatát? Erre 2014. március 15-től van lehetősége az örökbe adó szülőnek nyílt örökbefogadás esetén. A titkos örökbefogadásoknál már korábban is így volt. Mindkét esetben a gyermek hat hetes koráig lehet ezt megtenni, anyának és apának egyaránt, de nem bármilyen okból, hanem csak abban az esetben, ha saját maga vagy valamelyik hozzátartozója neveli a gyermeket. Más örökbefogadó házaspár javára nem teheti meg.

– Mi az oka ennek a 2014-es változásnak?
– Nagyon fontos a gyermek–szülő kapcsolat, az egyik legfontosabb az ember életében Lehet, hogy a szülés körül történik valami pozitív az anya vagy az apa életében, ami miatt megváltozik a helyzet. Az új szabályozással egyidőben történt a nyílt örökbefogadásoknál az a változás, hogy minden esetben kell hogy legyen közvetítő szervezet – vagy működési engedéllyel rendelkező civil szervezet vagy területileg illetékes szolgálat – az örökbe adó(k) és -fogadók között. Hiszen mindkét oldalt segíteni kell az örökbefogadás során. Történjen meg minden olyan kérdésnek a tisztázása, ami ilyenkor felmerülhet: tud-e az apa a gyermekről? Tesz-e apai elismerő nyilatkozatot? Felbukkanhat-e később? Egy apasági per indítása megállíthatja az örökbefogadási eljárás folyamatát.

– Ez mennyi idő lehet?
– Ha az örökbefogadás megtörtént és lezárult, akkor védett a gyermek. Még ha fel is bukkan az apa, az örökbefogadáson utólag ez már nem változtat. Ha még nem zárult le az örökbefogadás folyamata, akkor több évet is jelenthet.

Érdemes előre végiggondolni, hogy mi fér bele az örökbefogadásra készülő házaspárnak. Nem mindenki képes arra, hogy egy ilyen történetet átéljen, nem mindenki terhelhető ezzel, de be kell kalkulálni ezt a lehetőséget is az örökbefogadás folyamatába.

Ezért is gondolkozunk azon, hogy az örökbefogadást védettebb helyzetbe hozzuk, hogy az apasági perek viszonya az örökbefogadáshoz rendezettebb legyen. Egy fennálló örökbefogadást nem szabad így felborítani.

Nagyon fontos az előkészítés! Az anyának el kell mondani minden olyan lehetőséget, ami segíti, hogy megtartsa a gyermekét, és ha tudható, hogy ki az apa, neki is meg kell tennie a lemondó nyilatkozatot. Inkább ebben a szakaszban tegye ki mindenki a kártyáit, ne utóbb. Ha az apa személye tisztázható, akkor tisztázni kell. Az örökbefogadás után már nincs esélye az apának, hiába lennének jók a körülményei, hiába verték át és nem értesítették arról, hogy gyermeke született.

– Miért épp hat hét, amely alatt egy biológiai anya visszavonhatja lemondó nyilatkozatát?
– Az örökbefogadások terén vannak nemzetközi egységesítési törekvések. Az örökbefogadásokat egyébként nagyon kötötten leíró Hágai egyezmény, amelynek Magyarország is részese, célul tűzte ki, hogy a gyermek ne váljon gyermekkereskedelem áldozatává. Ennek köszönhetően egy nagyon ellenőrzött rendszeren keresztül kerülhetnek magyar gyermekek nemzetközi örökbefogadáson keresztül külföldi örökbefogadó szülőkhöz. A hazai örökbefogadások pedig az Európai örökbefogadási egyezmény szabályaihoz igazodnak, amelyet Magyarország 2010-ben aláírt, bár még nem hirdetett ki törvénnyé, de ezzel harmonizálunk. E dokumentum egyik pontja a visszavonó nyilatkozat, amelynek alsó időhatára a hat hét. Tehát minimum hat hét adatott a vér szerinti szülő számára a szülést követően, hogy változtasson döntésén.

– Megoszlanak a vélemények arról, hogy méltányos-e a hat hét, vagy mennyire tud racionális döntést hozni a szülőszobáról éppen csak kikerült nő. De milyen lehetőségeket ad még a jogszabály?
– Nem mindenkinek ugyanaz a megfelelő.

Aki bevállalja a nyílt örökbefogadást, tudnia kell, hogy előfordulhat: annak a pici babának az első heteiben tud csak szeretetet adni, csupán egy jó kezdést. De nem mindenki tudja ezt vállalni, és nem is kötelező.

Ha egy házaspárnak ez olyan terhet jelent, amivel nem tudnának megbirkózni, akkor érdemes elgondolkozni, hogy egy kicsit nagyobbacska gyermeket fogadjanak örökbe. Van olyan helyzet, hogy a kismamának esze ágában sincs visszavonni a nyilatkozatát, és még ő nyugtatgatja az örökbefogadó házaspárt e téren. Van olyan helyzet is, amikor a kismama körülményei megengednék, hogy ő nevelje a babát, talán fel is merül benne többször ez a lehetőség, de nem teszi meg. Ilyenkor előfordul, hogy az örökbefogadást előkészítő munkatárs jobban izgul, mint az örökbefogadó szülők.

– Mi történik a gyermekkel, ha visszakéri a vér szerinti anya? Az ő helyzetét vizsgálják?
– Minden ilyen esetben a kicsi gyermek szempontjairól van szó, ezért hatalmas felelősséggel jár az elhelyezése. Ne úgy képzeljük el, hogy a vér szerinti anya beugrik, és viheti a babát. Mindig megvizsgálják a körülményeit is.

A gyámhatóság döntésében megnevezi, hogy ki az, aki a gyermeket átveheti, aki a gondozását-nevelését vállalja. Ez lehet a vér szerinti szülő, az ő hozzátartozója vagy akár nevelőszülő is. A gyermek érdekében a legnagyobb biztonságra kell törekedni!

– Mennyi örökbefogadás történik nálunk?

– Évente körülbelül 1000 örökbefogadás van Magyarországon. Visszavonó nyilatkozat ebből 5 alatt.

Ha már a számoknál tartunk, érdemes tudni, hogy nagyjából 1000 gyermek kerül vissza évente a családjához, akik állami gondoskodásból, részben nevelőszülőktől kerülnek vissza eredeti családjukba. Nem feltétlenül a vér szerinti szülőkhöz, hanem valamelyik hozzátartozójukhoz, nagyszülőkhöz vagy nagynénihez-nagybácsihoz.

Ahány ember, annyi sors. Az örökbefogadások kapcsán az élethelyzetek széles palettájával találkozhatunk, ezért a szabályozás nem könnyű feladat, hatalmas felelősség terheli a gyermek életében döntést hozó szakembereket.