Veszélyesek-e a klímaberendezések a koronavírus szempontjából?

A korábbi tapasztalatok és tudományos kutatások alapján úgy tűnik, hogy az alacsony hőmérséklet és az alacsony páratartalom hozzájárul az influenzaszerű vírusjárványokhoz, míg a magas hőmérséklet és a magas páratartalom csökkentik vagy akár megakadályozzák az influenzaszerű járványokat. Mivel a SARS-CoV-2 vírus egy olyan víruscsoportba tartozik, amelynek más tagjaival már rengeteg ismeretre tettünk szert, ezért az ilyen vírusok korábbi vizsgálata alapján szerzett ismeretek nagy valószínűséggel alkalmazhatók a jelenlegi járványra.

A három leggyakoribb kórokozótípus: a vírusok, a baktériumok és a gombák szaporodását és túlélését kissé eltérő közegek segítik. Míg például párás, nedves közegben a gombák elszaporodhatnak, a vírusokra inkább kedvezőtlenül hat, és ez látszólag ellentmondásos helyzetet teremt: most akkor milyen klímát alakítsunk ki életterünkben? De nem kell elkeseredni, beállíthatunk olyan klímaviszonyokat, amelyek a legnagyobb eséllyel kizárják mindhárom kórokozó terjedését. Egy biztos: nem kedvező az a – fejlett országokban tipikusnak mondható – beltéri közeg, amelyet a nagyon alacsony páratartalom, az optimálisnál alacsonyabb hőmérséklet és a rossz szellőzés jellemez.

Fontos lehet a magasabb hőmérséklet

Környezetvédelmi és energiatakarékossági mozgalmak az irodák és lakások hőmérsékletét 20 °C-on vagy még alacsonyabban akarják tartatni. Ami azonban indokolt lehet energiatakarékossági szempontból, most úgy tűnik, ellenjavallt a koronavírus szempontjából. A hűvös, hideg közeg kedvezőbb a vírus számára, mint a meleg. Ez nem azt jelenti sajnos, hogy a SARS-CoV-2 ne tudna terjedni nyáron vagy Afrikában, ám a meleg közeg nem jelenti számára a legkedvezőbb feltételt. A beltéri hőmérséklet 24 °C-ra emelése már sokat jelenthet egészségünk szempontjából.

Kulcsfontosságú lehet a páratartalom

A nedvesítés nélküli fűtés kiszárítja a beltéri levegőt, és az alacsony páratartalom hozzájárulhat a vírus túléléséhez, a fertőzőképesség megőrzéséhez és átviteléhez.

A vírusos köhögéscseppek alacsony páratartalom mellett gyorsabban elpárolognak, kisebbek lesznek, és hosszabb ideig tartózkodhatnak a levegőben, ami nem kedvező.

Persze a túl száraz levegő önmagában is aláássa szervezetünk egészséges működését. 30% alatti relatív páratartalom-értékeknél, amelyek fűtés hatására gyakran előfordulnak, az emberek kiszáradási tünetektől szenvednek. Kiszáradnak a légúti nyálkahártyák, így a por, a szennyeződések és a kórokozók nem tudnak kellő gyorsasággal távozni a légutakból, növelve a légúti megbetegedések veszélyét. A ruhák, szőnyegek, bútorok kiszáradása elősegíti a porképződést, a por ingerli a légutakat.

A páratartalom optimális tartománya 40% és 60% között van, de a vírus elleni védekezés miatt értelemszerűen most a felső határ közelítése a célszerű.

Az influenzajárványok tapasztalatai alapján a kórházakban is fontos lenne a páratartalom emelése, mert az hatásosan csökkenti e vírusok átvitelét, túlélését és fertőzőképességét.

A 70%-ot meghaladó páratartalom sokak számára kellemetlen, és gyakran rossz szagot okoz (ráadásul a hidegebb falfelületeken még pára is lecsapódhat), de a hivatkozott cikk szerzője úgy véli, még ezt is tolerálhatnánk néhány hétig a COVID-19 terjedésének leküzdésére, ahogyan más kellemetlenségeket is elviselünk. Ha nem is nappal, de például éjszaka az üres munkahelyeken teremthetnének ilyen közeget.

Kép

Kép: Piqsels

Nem kell várni nyárig vagy a meleg beköszöntéig, már most be kellene szerezni nedvességmérőket és párásítókat a lakásokba is – ajánlják a téma kutatói. Párásító híján néhány fazéknyi víz elhelyezése is hozzájárulhat egészségesebb környezet teremtéséhez.

Szellőztetéssel a járvány terjedése ellen

Sokan lekicsinylik a szellőztetés jelentőségét, pedig nagyon fontos a WHO ajánlása szerint is, különösen a kórházakban, de a kisebb lakóterekben, irodákban is. Nem véletlen, hogy az új, magyar fejlesztésű tömeg-lélegeztetőgép esetében is nagy technikai előrelépés, hogy a kilélegzett, vírusokat nagy számban tartalmazó levegőt elvezetik, nem szennyezik vele az egészségügyi dolgozók terét. Egyes kínai kórházakban programszerűen szellőztették a helyiségeket a járvány idején, és tudományos publikációkban foglalkoztak azzal, hogy például egyetlen étterem klímaberendezésének légáramoltatása hogyan járult hozzá a járvány terjedéséhez.

Az energiatakarékos épületek szorosan le vannak zárva, gyakorlatilag nincs passzív szellőzésük és gyakran gyenge az aktív szellőzés is. Ezért lehet, hogy a szellőztetés a legkivitelezhetetlenebb javaslat a járvány elleni védekezésben, mert a modern épületek (különösen a kereskedelmi és irodaépületek) ablakait gyakran nem is lehet kinyitni. Meghökkentően hangzik, de a cikk javasolja, hogy célszerű lehet lyukakat vágatni az ablakokba. A nyitható vagy tökéletlenül szigetelő nyílászárók, bár a többletkiadások miatt bosszankodásra adhatnak okot, a járvány elleni küzdelemben előnynek számítanak.

Végül is pozitív vagy negatív a klímák szerepe a vírus terjesztésében?

Mindkettőre van példa. Az otthoni, jól karbantartott és beállított klímaberendezés nem jelenthet veszélyt, ám a központi légkondicionálású terekben, bevásárlóközpontokban, irodaházakban, apartmanházakban, ahol eleve több fertőzött ember is tartózkodhat, jelenthet rizikót. A klímaberendezés felelős használata, beállítása viszont kedvező környezetet teremthet, amely javíthat szervezetünk ellenállóképességén, csökkentheti a megfertőződés esélyét. A felelőtlen használat ronthat mindezeken. A külső levegőt igénybe vevő légkondicionáló rendszerek, szemben az újrahasznosított levegővel működőkkel, csökkenthetik a vírusok elterjedésének kockázatát. A mostani járvány szempontjából is fontos a berendezések rendszeres tisztítása, különösen használatba állításuk előtt.

Források:
Egy friss tanulmány, amely rengeteg további tudományos kutatást és tanulmányt tartalmaz.
Hasznos lehet még.
A páratartalom fogalmainak megértéséhez.