Tényleg korábban halnak, akik sok ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztanak? – Pánikoltatás helyett új szemlélet kellene!

Azt eddig is sejtettük, hogy rendszeresen fogyasztva nem feltétlenül egészségesek, egy új tanulmány viszont már több tucat betegség közvetlen kialakulásáért az ultrafeldolgozott élelmiszereket okolja. Szabó Adrienn dietetikus ezzel együtt nem tartja szerencsésnek a megbélyegzésüket: szerinte önmagában véve egyik élelmiszer sem káros, alapvetően pedig nem az élelmiszeripar és a feldolgozott élelmiszerek felelősek azért, amilyen az egészségi állapotunk.

ultrafeldolgozott élelmiszerek cikkhez müzliről kép
A kép illusztráció – Forrás: Freepik

Bár az ultrafeldolgozott élelmiszerek (ultraprocessed food – UPF) emberi egészségre gyakorolt lehetséges káros hatásait már jó ideje kutatják, olyan átfogó elemzés, mint ami a British Medical Journal (BMJ) szaklapban jelent meg a közelmúltban, eddig még nem született a témában. A friss áttekintés első pillantásra meglehetősen riasztó helyzetképet vázol: a szakemberek azt találták, hogy 32-féle egészségi probléma függ össze közvetlenül az ultrafeldolgozott ételek túlzott fogyasztásával. A fizikai panaszok, betegségek mellett az UPF-ek felelősek lehetnek a kedvezőtlen mentális egészségi állapot kialakulásáért, a kognitív hanyatlásért is, sőt a korai halálozás kockázatát is növelhetik. 

Sokak kongatják a vészharangot

Tény, hogy az elmúlt években világszinten ugrásszerű növekedésnek indult az erősen feldolgozott termékek – például a gabonapelyhek, fehérjeszeletek, szénsavas italok, készételek és gyorsételek – fogyasztása. A Guardian szerint az USA-ban, de az Egyesült Királyságban is az átlagos étrend jóval több mint fele; a fiatalabbak, szegényebb vagy hátrányos helyzetű régiókban élők étrendjének pedig akár a 80 százaléka ultrafeldolgozott élelmiszerekből áll. 

Az UPF-ek nagy mennyiségű fogyasztását már korábban is számos egészségügyi problémával összefüggésbe hozták, beleértve az elhízást, a 2-es típusú cukorbetegséget és a rákot. 

Egy tavalyi szakmai konferencián a kutatók olyan bizonyítékokat mutattak be, amelyek csak ráerősítettek a korábbi eredményekre: ezek a fajta élelmiszerek „ártalmak hullámát” képesek elindítani a szervezetünkben, pusztító hatást gyakorolva a szív- és érrendszeri egészségünkre.

Az összefüggéseket a szakemberek az Európai Kardiológiai Társaság Amszterdamban tartott éves ülésén hozták nyilvánosságra, ahol a világ több ezer vezető szívgyógyászát, tudósát és kutatóját tájékoztatták a vizsgálatokról. Ők már akkor sürgős cselekvésre szólítottak föl. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása és a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozások között már egy 2021-ben publikált tanulmány is összefüggést talált. Ez az elemzés egyebek mellett azt is megállapította, hogy a nők fokozottabban ki vannak téve e káros hatásoknak.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek olyan termékek, amelyek a gyártás során sokszoros előállítási folyamaton mennek keresztül. Általában sok cukrot, sót, mesterséges színezékeket tartalmaznak, emellett tele lehetnek tartósítószerekkel is. Rosttartalmuk rendszerint alacsony, és hiányoznak belőlük a friss vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek – például a friss gyümölcsök és zöldségek, a natúr joghurt és a házi kenyér – tápanyagai. Az UPF-eket gyakran kémiailag manipulált, olcsó összetevőkből állítják össze, amiket különféle emulgeálószerek, sűrítőanyagok és egyéb adalékanyagok kombinációjával tesznek ízletessé és vonzóvá a fogyasztók számára. 

Kép
feldolgozott élelmiszerek
Fotó forrása: Wikipedia

Önmagában egyetlen élelmiszer sem káros 

„Manapság a közbeszéd, a médiában megjelenő cikkek sokasága hajlamos arra fókuszálni, hogy mit nem lenne szabad ennünk, tennünk, cserébe viszont nem kínál fel más lehetőségeket. Azt tudjuk – hiszen lépten-nyomon sulykolják belénk –, hogy a fehér liszt, a margarin, az édesítőszer, a tartósítószer, az ultrafeldolgozott élelmiszer nem jó, de hogy mi lenne a megfelelő, arról alig hallani” – mondja Szabó Adrienn dietetikus. Szerinte sokkal előremutatóbb lenne, ha arról beszélnénk, mit tegyünk hozzá az ételeinkhez – hogy azok teljesebb értékűek legyenek –, mint arról, hogy mi mindent kellene megvonni magunktól.

A szakember arra is figyelmeztet: „ahogy nem lehet egy az egyben kijelenteni, hogy például a vegán vagy a vegyes étkezés az egészségesebb, így olyat se lehet mondani, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek kizárólag károsak”. A bajok ott kezdődnek, ha túlzásba visszük a fogyasztásukat. Ám ilyenkor sem az a célravezető, ha kijelentjük, hogy ezek úgy, ahogy vannak, rosszak: az érintetteknek leginkább alternatívákra lenne szükségük. 

„Gyakran hallhatjuk azt is, hogy az élelmiszeripar mérgez minket, felelős a különböző betegségekért. Fontos lenne tudni, hogy ebben az ágazatban – Európában főleg – a szigorú szabályozásoknak köszönhetően nincs jelen olyan élelmiszer, amelyben önmagában véve egészségkárosító összetevő lenne” – hívja föl a figyelmet Szabó Adrienn. Hozzáteszi: még egy kevésbé jó minőségű húskészítményben is határértéken belül kell lennie az engedélyezett adalékanyagok mennyiségének. 

„Az már más kérdés, hogy ha például a többszörösen feldolgozott szalámit egy rossz minőségű margarinnal megkent, tartósítószeres kenyérszeletre teszem, és nem eszem mellé zöldséget. A sok adalékanyag összeadódva már meghaladhat egy határértéket, legalábbis bizonyos idő után. 

Azt szoktam mondani, hogy nyersanyagokat – gabonaféléket, száraz hüvelyeseket, olajos magvakat, tőkehúst, natúr tejterméket, zöldségeket és gyümölcsöt, tojást és halat – kell vásárolni, ha lehet; nem élelmiszereket, készételeket. 

Ezeket pedig a hentespultokban, a zöldségesstandokon és a piacokon találjuk. Minél hosszabb az összetevők listája egy élelmiszer címkéjén, érdemes annál gyanakvóbbnak lenni” – tanácsolja a szakember. 

Szemléletváltásra van szükség pánikol(tat)ás helyett 

A dietetikus azt sem tartja jó iránynak, hogy sokan, mivel az egészséges étel szinonimájaként értelmezik, hajlamosak korlátlanul fogyasztani a vegán, gluténmentes, laktózmentes, tejmentes stb. élelmiszerekből. „Ha meg tudna változni a társadalom fogyasztói attitűdje, és képesek lennénk egy normális, egészséges viszonyulást kialakítani az étkezéshez, az élelmiszerekhez, akkor az élelmiszeripar is ehhez igazodna, hiszen a kínálatot a vásárlói kereslet alakítja. Amíg ez a folyamat nem indul el, az ágazat az uralkodó fogyasztói mentalitást fogja kielégíteni.” 

Szabó Adrienn szerint a helyzeten nem segítenek azok a negatív kifejezések sem, mint például a „bűnös étel”, a „csalónap” vagy a „duginasi”. „Ezeknek a szavaknak erejük van, és ha rendszeresen mondogatjuk őket, tényleg azt is fogjuk gondolni, hogy vétkezünk azzal is, ha rendesen táplálkozunk. Az egészséges étkezésnél még egészségesebb az, ha normális a viszonyunk az ételekhez. Ráadásul az egészség és a fenntarthatóság összefonódik: minél kevésbé feldolgozott egy élelmiszer, annál kisebb léptékű ipari terhelést ró a környezetünkre. Fontos lenne felismerni, megérteni ezeket az összefüggéseket, így azt is, hogy nem az élelmiszeripar és a feldolgozott élelmiszerek a felelősek azért, ahogy vagyunk” – mondja a dietetikus.

Felhasznált források:
The Guardian 
BMJ.com 
Egészségfejlesztés 
BMJ.com
elitmed.hu 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti