Új férfi magatartásforma: „fűevők”, akiknek nem kell hús-vér nő, sem elköteleződés

Évekkel ezelőtt Vass Virág Szoknya-blues című regényében találkoztam először a fűevő kifejezéssel. A szerző az egyik férfikarakterét, a huszonéves Barnát címkézi így. Barna a csendes, a kevésbé versengő életet részesíti előnyben, s nem kíván a hagyományos társadalmi elvárásoknak megfelelően élni, legyen szó nőkről, munkahelyről vagy bármi másról. Nem célja, hogy saját háza vagy egzisztenciája legyen, éppen annyit „termel meg”, annyira kapcsolódik be a társadalmi közösbe, hogy a szüleinél lakva úgy-ahogy fenntartsa magát. Leginkább számítógépes játékokra költ, gyakran néz pornót az interneten, tökéletesen elvan a maga kényelmes virtuális valóságában. Idővel egyre jobban érdekelni kezdett a fűevők közössége, ezért Morcsányi Adrienn szexuálpszichológussal utánajártunk, milyen is pontosan ez a különös világ.

fűevők
Kép: Unsplash / Stefan Stefancik

A kifejezést Japánban kezdték el használni, Maki Fukasawa alkalmazta először a „növényevő” kifejezést egy 2006-ban megjelent újságcikkében. Szerinte a fűevők olyan férfiak, akik hús-vér nők iránt nem érdeklődnek, közömbös hozzáállást tanúsítanak a testi vágyakkal kapcsolatban, nem szeretnének párkapcsolatot létesíteni, elköteleződni, vagy elvesztették a férfiasságukat – kezdi a szexuálpszichológus, aki elárulta, hogy ez a fajta férfi magatartás nemcsak Japánban, hanem Amerikában, Németországban és angolszász területen is jelen van.

Az, hogy Japánban bukkantak fel először fűevő közösségek, teljesen érthető, hiszen idővel a nők ott is egyre öntudatosabbak lettek (ez a férfibüszkeséget megtörheti), és a férfiakkal szemben meglehetősen magas elvárásokat kezdtek támasztani.

Fontos számukra, hogy egy férfi maszkulin, kisportolt legyen, magas végzettséggel és jövedelemmel rendelkezzen, ezt pedig nagyon sok fiatal (huszonéves, harminc körüli) férfi képtelen abszolválni.

„Ezeknek a fiatal férfiaknak egyszerűen túl sok macerával jár a részvétel akár a párkapcsolatokban, akár a komoly felnőtt életben. Száz évvel ezelőtt pellengérre állította volna azokat a huszonéveseket a társadalom, akik otthon játékgépeznek a gyerekszobában, most meg elfogadott, mi több támogatott lett. Nem mindenki akarja ezt az élethelyzetet, de sokan belesodródnak, belekényszerülnek. Az említett szexuális magatartáshoz/életmódhoz az a minta is hozzájárulhatott, amit a japán gyermekeknek a japán iskolarendszer nyújt: nem engedi meg a fiúk és lányok közti érintést, interakciót” –magyarázza a szakember.

Fűevők és az online pornó

A szexuálpszichológus szerint fontos hangsúlyozni, hogy a fűevő férfiak nem aszexuálisok. Bennük is tombolnak a hormonok, csak ők – a lakosság többi részével ellentétben – a pornófogyasztásban vesznek részt nagyobb arányban. A fűevő közösségekbe nem tartoznak nők, rájuk még mindig a szingli megjelölést használjuk. Ők azok, akik önálló keresettel rendelkeznek, körükben is egyre gyakoribb a pornográf tartalmak élvezete, ugyanakkor interakcióba lépnek hús-vér férfiakkal is, csupán elköteleződni nem szeretnének.

Kép
fűevők
Kép: Unsplash / Hannah Wei

Felelősségteljes viselkedés, vagy inkább felelősséghárítás?

„A fűevőket nem feltétlenül kellene felcímkézni a felelősséget nem vállaló jelzővel, mert, ha azt vesszük, hogy Japánban egyre nehezebb a megélhetés, és egyre bizonytalanabbak az állások, akkor a fűevő magatartást akár pont, hogy felelősségteljes hozzáállásként is felfoghatjuk. Ezek a fiatal férfiak megpróbálnak alkalmazkodni az országukban fennálló gazdasági helyzethez.

Nem akarnak felelőtlenül családot alapítani, hiszen sejtik, hogy úgysem tudnák biztosítani a szükséges javakat a megélhetéshez. 

Ha a jelenséget a pandémia szemszögéből nézzük, akkor szintén felelős magatartásról beszélhetünk, hiszen manapság az érintés egyenlő lett a koronavírus átadásának veszélyével. Mivel a japánok neveltetésükből fakadóan nem érintik meg egymást túl gyakran, eleve egyfajta védelemben részesülnek a vírus ellen. Az persze kétségtelen, hogy maga a pandémia felerősíthette a fűevő magatartást a férfiak részéről” – állítja Morcsányi Adrienn.

Mi vár így Japánra harminc év múlva?

Több cikk szerint 2055-re a japán lakosság száma a mostani 127 millióról előreláthatólag 90 millióra fog csökkenni. A népesség termékenységi mutatója olyan alacsony, hogy Japánban több felnőttpelenkát adnak el, mint gyermekeknek szántat. A fűevő magatartás a születési ráta csökkenéséhez vezet. Nem lesz annyi párkapcsolat, kevesebb gyerek születik, és az, hogy a produktív (munkaképes) generáció 20-30 év múlva hiányozni fog a társadalomból, a japán gazdaságnak kétségkívül nagy problémát jelent majd.

A társadalom alacsony szintű kulturális szexualizáltsága azonban előnyel is jár: Japánban a nemi erőszak szinte ismeretlen fogalom.

Hazánkban is lesznek majd fűevő heteroszexuális férfiközösségek?

A szexuálpszichológus állítja, hogy bizony hazánkban is felnőtt egy olyan nemzedék, amelyik már másképpen viszonyul a kapcsolatokhoz, a házassághoz, és elvétve itthon is megjelentek olyan csoportosulások, amelyek tagjai nyíltan vállalják, hogy bőven elég az otthonról élvezhető virtuális tér, aggodalomra azonban semmi ok.

„Nem kell attól tartani, hogy a magyar férfiak többsége is izoláltan éli majd az életét, már csak azért sem, mert az európai modell kevésbé szigorú, mint a japán: a magyar iskolásfiúk számára nem idegen az érintés, így felnőttként is nyitottabbak a testi kontaktusra, a hús-vér nőkkel való kapcsolat kialakítására.”

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti