Új Ákos-album, és aki mögötte van: az apa
„Apa, látod, mivé tesszük a világot? Nem hiszem el! A hiányod arra tanít, legyek én, aki mer.” Ákos sokaknak a lelkét borzolja: rajongói virrasztva várják, hogy „Idősziget” című albumának dala éjjel egykor megjelenjen a zenemegosztó oldalakon, míg ellendrukkerei már attól is rosszul érzik magukat, ha a médiában nyilatkozik. „Megosztó személyiség” – mondják, és valóban az, hiszen csak az nem megosztó, aki soha semmi jelentős dolgot nem mond és nem tesz. Akiknek azonban elképzelésük van önmagukról és a tágabb környezetükről, és elgondolásaikat következetesen megvalósítják, azokat ritkán hagyhatjuk figyelmen kívül, igent vagy nemet kell rájuk mondanunk.
Minél magasabbra nő valaki szellemi értelemben és hatásában, azaz minél nagyobb figyelmet kap, annál többen azonosulnak vagy helyezkednek szembe az általa képviselt stílussal, emberi habitussal, kimondott gondolatokkal. Ákos pedig igen „nagyra nőtt”, és nem sztárcsináló irodák termékeként, hanem lényegében önerejéből és az őt támogató családtagjai, barátai, zenésztársai támogatásával, „self-made-manként”. Megedződött az őt érő kritikáktól és támadásoktól, és folyamatosan erőt merít több százezres (nem tévedés a szám!), többgenerációs rajongótáborának szeretetéből. Így alkotó és előadói kedve nem csökkent, hanem egyre feljebb tette a színvonalat jelző képzeletbeli lécet zenei igényességben, stúdiótechnikában, hangszerelésben, színpadtechnikában. A négy-ötévente megjelenő stúdióalbumok (a frissen megjelent „Idősziget” a 13.) és a közte kiadott hét koncertlemez ünnepet jelentenek az alkotóknak.
A pater familias-komplexusban „szenvedő” Ákos (ő jellemezte így magát gunyorosan) „Felemel” című dalát két éve meghalt édesapja emléke ihlette, a hozzá készített videoklip megidézi korhű környezetben Ákos gyerekkorát, szülei fiatalságát.
„Apaságról és fiúságról szól ez a dal: valaki bennünk folytatódik, és nem kell megijedni, mert majd mi is folytatódunk valakiben, ha Isten megsegít. Ebben a dalban Anna lányom vokálozik velem, ami még tovább emeli számomra a dal erejét, értékét.” Szereti egy asztalhoz leültetni, közösségként összefogni zenésztársait is, különösen hosszabb utazások idején. Ez nyilvánult meg a videoklip forgatásakor is, amikor együttesének tagjai elhozták a forgatásra édesapjukat vagy már elhunyt édesapjuk fényképét, a végén pedig összeállt a teljes csapat, valamennyiük gyermekével együtt. Ákos legidősebb lánya, Anna hiányzott csak a képről, éppen osztálykiránduláson volt külföldön – pedig ő immár művészként is szerepet kapott az albumon: az „Elhiszem” című szám dallamát Anna, szövegét Ákos írta, és duettként adják elő.
A szöveg szakrális tartalmú, mert „Annának sokat jelent, fontos ez a téma. Ő kamaszos lázadásként nem istentagadó heavy metált hallgat, hanem egy órával előbb fölkel, és Szentírást olvas és jegyzetel” – jellemezte lányát Ákos, és ez alkalmat adott neki, hogy hallgatóságával megossza szülői tanulságait, érzéseit. „Kezdetben apa a Jóisten: felemel, elbír, visz, beültet az autóba, apa megmondja, apa okos – egészen addig, amíg eljön a kamaszkor, amikor apa az, »akinél hülyébbet még nem láttam«. A kamasz mindent a fonákjáról néz, mindent megtagad; akit addig hősnek látott, az lúzer…” Ezeken túlesve azonban a felnőtt gyerekek visszatalálnak szüleikhez és szüleik értékrendjéhez. Pedig a gyerekkoruk nem volt egyszerű, mert apjuk hírnevének az árnyéka rájuk is vetődött, hiába próbálták megóvni őket ettől: ha egy társaságban szerették vagy gúnyolták őket, nem tudhatták, hogy önmagukért vagy az apjuk miatt kapják. Nagy büszkeség Ákos számára, hogy 21 éves Marci fia eljött hozzá a stúdióba, leült mellé, és végighallgatta új dalait, a 17 éves Anna pedig vele énekel.
„Ott voltam a születésüknél, és most önálló, felnőtt emberek – ez nagyon nagy érzés, csak egy apa élheti át, de ebben a lemezben ez is benne van” – mondta elfogódott meghatottsággal.
Négy dalt már ismer és szeret a közönség a „Hazatalál” című középlemezről – bár így, átemelve és kissé átdolgozva más jelentést kapnak. Melléjük társul még tíz új szerzemény. Ákos a dalokat és a mellékelt fotóalbumot egységnek tekinti, úgy olvassa, mint egy regénynek a fejezeteit. „Életem eddigi legfontosabb lemezéről van szó, amelyben minden benne van, amit most tudok – ez persze nem jelenti azt, hogy mindenkinek tetszeni fog, de a kezdeti visszajelzések, kommentek és kritikák nagyon jók.”
Ákos rengeteg díjat kapott már – legutóbb épp a Petőfi Zenei Díjkiosztón az Év férfi előadója-címet ítélte neki a szakmai zsűri és a közönség, immár másodszor. „Kedves dolog, már pusztán a férfi is” – reagált rá szokott ironizáló humorával. Ám igazi díjának a közönsége szeretetét tartja. „Egyszer valakinek panaszkodtam, hogy milyen kockázatos a dupla Aréna-koncert, de a menedzserem nyomatja, pedig nekem a szimpla is elég lenne… Erre az ismerősöm letorkolt: »Most mit nyavalyogsz? Van, akinek az a problémája, hogy egyszer hogyan töltse meg közönséggel a pinceklubot. Na, az tényleg probléma.«”
Ha egyszer szakértőt keresnék arra, hogy egy hosszú alkotói és előadói pályafutás során hogyan lehet megőrizni a megújulási képességet és a lelkesedést, elsőként Ákosra gondolnék.
„Eltörpül minden más amellett, hogy várják a számaimat és teltházasak a koncertjeink. Azt csinálhatom, amit szeretek – foglalja össze érzéseit, de mielőtt túlságosan idealizálná saját helyzetét, vissza is áll két lábbal a földre: – Persze minden mű ki van téve a kritikának, és a dicséretektől az ember óriásnak érzi magát, az elmarasztalás pedig fáj.”
Az árkokat, főleg a világnézeti indíttatásúakat betemetni persze nem lehet, ezt tapasztaljuk, mert nyüzsögnek benne az emberek – ahogy Ákos is énekli –, „de akad, amit mindenki megtehet, te is átugorhatod, átrepülheted.” Akkor már nem a megosztó vagy vonzó személyiség lesz a lényeg, hanem csak a mű, amely megszületett.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>