Öt világhírű hely, ahol nem kérnek a zajongó, szemetelő embertömegből – A turisták már a világ „végén” is ott vannak
Szelfiháttérré koptatott nevezetességek… A tömegturizmus már nemcsak a legnépszerűbb világvárosokban, hanem a kisebb régiókban is egyre nagyobb problémát jelent, és olyan kevésbé felfedezett úti célpontokat is utolér, amelyekről nem is gondolnánk.
Önmagában már az is sokat elárul, hogy külön kifejezés született arra, amikor a turizmus átlépi az elviselhetőség határait. A túlturizmus (overtourism) nem újkeletű jelenség, eddig is jellemző volt szinte minden ismert nagyvárosra és egzotikus helyre, de ma az eddiginél is több problémát okoz.
Túlturizmusról vagy túlturistásodásról akkor beszélünk, amikor egy várost, térséget vagy látványosságot olyan léptékben árasztanak el a turisták, hogy az már a helyiek életminőségét vagy a természeti értékeket károsítja.
Idén minden rekordot megdönt majd a turistaáradat
A népszerű turisztikai célpontok közelében élők próbálnak tenni a jelenség elhatalmasodása ellen. Bár a látogatók hömpölygő tömegeinek visszaszorítására egyes túlterhelt városokban különböző intézkedéseket vezettek be – Velencében például már régóta 5 eurós belépődíjat szednek –, a turisták özöne napjainkban a kisebb, kevésbé látogatottabb helyszíneket is veszélyezteti.
Az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) előrejelzése szerint az idei évben a turisztikai szektor minden eddigi rekordot megdönt, amire fel kell készülniük a külföldi látogatók inváziójától már jelenleg is szenvedő településeknek, de a kisebb népszerű városoknak, régióknak ugyanúgy. A következőkben olyan kisebb turisztikai célpontokat gyűjtöttünk össze – a teljesség igénye nélkül –, amelyek ugyan nem világvárosok, az utóbbi időben mégis mágnesként vonzzák a látogatókat, a helybeliek egyre kisebb örömére.
1. Az ausztriai Hallstatt nem kér a szelfizgető tömegekből
Az alig 700 állandó lakosú, festői osztrák kisvárosba főszezonban naponta akár 10 ezer turista is érkezhet. A helyieknek az utóbbi években teljesen elegük lett a tömegekből, nemtetszésüknek már több ízben nyilvánosan is a hangot adtak.
Sőt egy szelfigátló palánkot is felhúztak a Salzkammergut-hegység lábánál, hogy részben elzárják a pazar kilátást a mobiltelefonjaikkal és fényképezőgépeikkel tolongó látogatók elől.
Sokan ugyanis csak azért keresik fel a világörökség részét képező települést, hogy elkattinthassák a „kötelező” szelfit a mesés alpesi háttérrel. Hallstatt először az ázsiai közönség figyelmét hívta fel magára azzal, hogy 2006-ban egy dél-koreai romantikus drámában szerepelt. (Évekkel később a városka másolatát is megépítették Kínában.)
Világhírűvé pedig a 2013-as Jégvarázs című Disney-animációsfilm tette, miután elterjedt, hogy a filmbeli Arendelle fiktív királyságát Hallstattról mintázták. A produkció művészeti vezetője hiába próbálta cáfolni, a „lavina” feltartóztathatatlanul beindult. Bár a turizmus egyértelműen jót tett Hallstatt gazdaságának, a helyiek egy része szerint kibírhatatlanul sok a látogató.
2. Az észak-olasz Cinque Terre is kiteheti a „megtelt” táblát
A nevét a területén osztozó öt településről kapta Cinque Terre (öt föld). Más, népszerű olaszországi úti célokhoz hasonlóan odáig jutott, hogy kénytelen valahogy védekezni az utóbbi években elharapódzó, tömeges turizmus ellen. Az Észak-Olaszország festői, sziklás partszakaszára épült öt városkában szinte már egymást tapossák a turisták, akik általában buszokkal vagy hatalmas tengerjáró hajókkal érkeznek a helyszínre. A helyi vezetés áremelésekkel próbálja korlátozni a látogatók számát: jelentősen emelkedett a helyi vonatjegyek ára, és a Nemzeti Park látogathatóságát is szabályozták a természeti kincsek védelme érdekében. A régió 1997 óta szintén a világörökség része.
3. Alaszka sem ússza meg
A túlturizmus már Alaszkát és székhelyét is elérte.
Ahhoz képest, hogy Juneau város lakossága mindössze 32 ezer főből áll, tavaly már 1,65 millió utas érkezett a kikötőbe, ami 23 százalékos növekedést mutat az addigi rekordhoz képest.
Ahogyan arról a közelmúltban a Guardian beszámolt, a főváros korlátozza a kikötőbe érkező tengerjárók utasainak létszámát. Egyes vélemények szerint ez nem lesz elég a növekvő turizmus negatív hatásainak megfékezéséhez, további intézkedésekre lenne szükség az alaszkaiak életminőségének védelme érdekében.
4. Csomolungma (Mount Everest) – túlzsúfoltság a világ tetején
Edmund Hillary új-zélandi hegymászó és segédje, Tenzing Norgay voltak az elsők, akik sikeresen feljutottak a Csomolungma (angolul Mount Everest) csúcsára 1953-ban. Halált megvető teljesítményük megismétlésével évtizedeken át csak egy szűk elit, a világ legkiválóbb hegymászói próbálkoztak. A helyzet mára viszont alaposan megváltozott. Annak ellenére, hogy megmászása a mai napig nagyon veszélyes, a hegy meghódítása virágzó üzletté nőtte ki magát.
Turisták vásárolják meg maguknak a lehetőséget, és tolonganak hosszú tömött sorokban a gerinceken, aminek hatására akkora a piszok és a túlzsúfoltság, hogy a Csomolungmát „a világ legmagasabb szeméttelepének” is nevezik. Az évről évre több látogató jelenléte pedig már az ökoszisztémát veszélyezteti, a helyi vízgyűjtő terület egyre szennyezettebbé válása a lakosság egészségében tehet kárt.
5. Prágába sörtúrára és legénybúcsúra jönnek sokan
A cseh főváros 1,3 millió lakosára évente 7–8 millió turista jut, igaz, ezek az adatok a koronavírus-világjárvány előtti időszakból származnak. Bár a látogatók száma a pandémia után a cseh fővárosban is visszaesett, sokak szerint Prága még mindig zsúfolásig tele van. A helyiek nyugalmát legnagyobb mértékben a buliturizmus zavarja, ami rendszeresen feszültségekhez vezet.
Tény, hogy a történelmi belvárosban a Vencel térhez közeli bárok és éjszakai klubok köré összpontosuló kocsmatúrák és sörtúrák különös népszerűségnek örvendenek a turisták körében.
Lány- és legénybúcsú-helyszínként is előszeretettel választják a várost, főleg a brit fiatalok.
Mi a helyzet Budapesttel?
Prágához hasonlóan fővárosunkban is sok a turista, főleg a belső kerületekben. Az elhagyatott épületekben kialakított, eklektikusan „berendezett” romkocsmák mágnesként vonzzák a szórakozni vágyó külföldi fiatalokat, ugyanígy híres termálfürdőink is: néhányuk nyüzsgő partihelyszínné alakul éjjelente. A világ egyik legnagyobb online utazási magazinja, a The Travel összeállításában Berlin után Budapest mint második legjobb európai úti cél szerepel – már ami az éjszakai életet illeti.
Amellett, hogy kétségtelenül csodaszép, sokak számára az alacsony árfekvés legalább annyira nyomós érv a magyar főváros mellett. Budapest belső kerületeinek lakosai részéről is erősödnek már az elégedetlen hangok, amelyek tiltakoznak a turizmus környezeti terhelése miatt, ám összességében a magyar főváros még inkább turisztikai fejlesztésekre, nem pedig korlátozásokra készül.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Öt süllyedő nagyváros, amelynek lakói a menekülést fontolgatják
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
