„Könyörgöm, gyerekek, akasszuk fel” – a Tóth Gabi és Krausz Gábor válása mögötti tömegpszichózisról

Őrjöngés, szitkozódás, lincselés, gyertyás megemlékezés. Eljött volna az apokalipszis? Nem, csak – ahogy megannyi híresség – Tóth Gabi és Krausz Gábor válnak. Vajon hogyan lesz valaki közutálat tárgya, és mi vezet ahhoz, hogy hétköznapi hírfogyasztó emberek dühös levelekkel árasszanak el egy együttest, amelyről úgy vélik, hogy az egyik tagjuknak köze lehet két híresség szakításához?

Képek: Profimédia
Képek: Profimédia

Még a dunakanyari remete is hallott arról, hogy Tóth Gabi és Krausz Gábor válnak.  Iskoláskoromban láttam a 17 éves Gabit színpadra állni egy tehetségkutatóban. Emlékszem, ahogy a képernyő előtt ülve megállapítottam, hogy „azta, ennek a fiatal csajnak aztán van hangja”, aztán mentem vissza matekozni. Krausz Gáborral egy sajtótájékoztatón találkoztam, ahol szimpatikusan viselkedett, tévés kollégáimtól pedig sokat hallottam arról, hogy milyen jól főz. A két ember kapcsolatát később nem követtem nyomon a közösségi médiában, ezért az sem korbácsolt bennem nagy érzelmeket, amikor a hírfolyamból kiderült, hogy már nincsenek együtt. 

Azt már sokkal érdekesebbnek találom, hogy mit indított el ez a szakítás a social mediában. 

Az egyik legextrémebb következmény talán az, hogy mivel a pletykák szerint az énekesnő a Fricska táncegyüttes egyik tagjába lett szerelmes, az azonos nevű Fricska zenekarnak közleményt kellett írnia arról, hogy az emberek ne zaklassák az együttest privát üzeneteikkel, mert semmi közük az ügyhöz (nem mintha a táncegyüttesnek lenne).

A szakítás hírét egyébként maguk a történet szereplői posztolták a Facebookon, kérve, hogy kislányuk érdekében a sajtó tartsa tiszteletben a határokat, és ne zargassa a családot (ezt mindig mindenki teljesen feleslegesen kéri, úgysem valósul meg belőle semmi). Persze onnantól, hogy valaki a közösségimédia-oldalán jelenti ki, hogy a párjával külön utakon járnak, nem csoda, hogy később aztán tömegek reagálnak a hírre ugyanezeken a felületeken. 

Századunk érzelme: a felháborodás

Az, hogy ekkora lufi fújódik két ismert ember válása körül, mindig háromszereplős játszma. Kellenek hozzá a hírességek, akik folyamatosan betekintést engednek a magánéletükbe és a kapcsolataikat kifelé kommunikálják, kell a bulvársajtó, amelyik nyaggatja a „névtelen jó barátokat,” hogy minél több szaftos részletet kiteregessenek, és lájkokban leszüretelhessék mások szenvedését, és kellenek azok a hétköznapi emberek, akiket a médiának sikerül mobilizálni arra, hogy ne csak a jóga előtt, meg sörözés közben alkossanak véleményt, hanem a tettek mezejére is lépjenek: fürödve a csoportos megalázás kielégítő érzésében billentyűzetet ragadjanak. 

Ezt a sajtó nem azért idézi elő, mert érdekli őket az emberek véleménye, hanem azért, mert minél több indulatot gerjesztenek, annál jobban etetik az algoritmust, ami további kattintást hoz nekik.

Amy Flaming újságíró nagyon jól megfogta ezt a jelenséget korábbi cikkében, amikor a BBC Science Forumon arról írt, hogy a 21. század egyik meghatározó érzelme a felháborodás lett: a határokon átívelő harag soha azelőtt nem tartotta ilyen mértékben hatalmában az emberiséget. „Ma bárkinek, akinek okostelefonja van, megvan a hatalma arra, hogy bántalmazza, megalázza a másikat” – írja Flaming. Örök kérdés, hogy a közösségi média vajon felerősíti, vagy csak közvetíti az emberek dühét, amire a cikkben idézett terapeuta, Dr. Aaron Balick magabiztosan állítja, hogy az internet korában megnőtt a „düh érzelmi fertőzőképessége”. 
Bármelyik ügyet támogatod, legyen az a feminizmus, az ökoaktivizmus, a felháborodás kifejezését most bátor és nemes dolognak érezheted, az erkölcsi felsőbbrendűség egy formájának. De valóban produktív lenne ez? – teszi fel a kérdést Dr. Barbara H. Rosenwein történész a cikkben.
Talán vannak, akik úgy érzik, hogy a Tóth Gabin, Pumped Gabón vagy Donald Trumpon való élcelődés, dühöngés jót tesz a lelküknek, de a kutatók szerint pont az ellenkezője az igaz. 

Ezek a negatív érzelmek rossz hatással vannak az emberi kapcsolatokra, a munkateljesítményre, a mentális egészségre és általában az egészségre.

Az a kellemetlen szív- és érrendszeri reakció, ami akkor következik be, amikor dühösek vagyunk, negatív érzéseket kelt, amelyektől meg szeretnénk szabadulni. Ha mindezt engedjük kitörni, az a megkönnyebbülés érzetét kelti, de minél többször járunk el így, annál inkább a dühkitörésekhez társítjuk majd ezt a megkönnyebbülést. Az esztelen dühöngés pedig tovább gerjeszti a haragot – állítja Nadja Heym pszichológus. 

Heym szerint egyébként az emberek nagyobb valószínűséggel mutatnak dühös, agresszív viselkedést tömegben, tehát ha a Tóth Gabi-utálatnak már van komoly hagyománya a közösségi médiában, az könnyen felszaporítja a negatív véleményeket a platformon (szeretünk csoportokhoz tartozni). 

Miért utálják sokan ennyire Tóth Gabit?

Ugyanazért, amiért a kisebb közösségekben, az osztályban, az oviban is mindig ki van pécézve pár ember, akire rászáll a tömeg. A Tóth Gabi-bully régóta közkedvelt program a közösségi médiában, de hogy miért pont ő lett közutálat tárgya, arra egyelőre nem született konszenzusos magyarázat (bár ezzel kapcsolatos közvéleménykutatás már készült). Sokak szerint az adott nagy lökést a dolognak, amikor Gabi kinyilatkoztatta az értékrendjével kapcsolatos nézeteit, ekkor besorolták egy politikai táborba, az élcelődők egy részét ekkor szerezte (bár ez Bangó Margitnak, aki 2006-ban éljenezte Gyurcsány Ferencet, „a magyar népköztársaság miniszterelnökét”, önmagában nem volt elég a közutálathoz). 

Illetve vannak, akik kinyilvánítják azt is, hogy az énekesnőt korábbi ledérebb magatartása és válásának vélt körülményei miatt nem tartják most hiteles keresztény vallású előadónak, de ennek sem kellene ahhoz vezetnie, hogy a Fricska zenekar tagjai zaklató leveleket kapjanak.  

Ez a celeb-bullying egyébként más országokban is létező jelenség: Hollywood „tóth gabija” nem más, mint Anne Hathaway, akit egy időben annyira utált a közönség egy része (megalakult a Hathahaters csoport), hogy egy évre vissza kellett vonulnia, és szerepeket is vesztett az elszabaduló utálat miatt. S hogy mi volt ennek az oka? „Amikor nem filmezik, akkor is színészkedik”, nem tetszett nekik, ahogy az Oscar-gálát vezette („idegesítő, mániákus hiperpompomlánynak tűnt a képernyőn”), és amikor felröppent a hír, hogy az étteremben visszaküldi azt az ételt, ami nem ízlik neki, elszabadult a közösségi médiás pokol. Azért nem kell aggódni a neveletlen hercegnőért, hiszen jelenleg három magyarországnyian követik az Instagramon, ahogy Gabinak is stabilan megvan a mintegy 600 ezer Facebook-követője.

Ezért talán nem is annyira a hírességek, mint inkább a társadalom lelkiállapotáért érdemes aggódnunk és aktívan tennünk, hiszen a celeb-bully jelenségre többféleképpen lehet reagálni. Az egyik mód, hogy felsőbbrendű stílust veszünk fel, és kinyilvánítjuk, hogy a „tömeg” mennyire egyszerű, amitől majd okosabbnak és ügyesebbnek érezzük magunkat másoknál. Vagy beszélgetünk arról, hogy a közösségi médiában utálkozók, felháborodók és mindent megmondók valójában a kattintásvadászok csapdájába esnek, hogy rosszat tesznek magukkal, hogy a socialmedia-tevékenységük csak tovább növeli a frusztrációjukat, hogy a reakciójuk valójában nem véletlenszerű, hanem a közösségi média indulatgerjesztő hatásának eredménye, és ha ez láthatóvá válik számukra, akkor tudatosabb médiafogyasztókká (és gondtalanabb emberekké) válhatnak. Én utóbbit látom az egyetlen korrekt és járható útnak. 

A válást egyébként sajnálom, és kívánom, hogy a sebek idővel begyógyuljanak.
 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti