A törpenyúl megfelelő tartása – Amikor a húsvét elszáll és a nyúl itt marad

Alapterületének még a törpenyulak esetében is legalább fél négyzetméternek kell lennie. Fontos a megfelelő almozás, mert a nedves, szennyezett alom a talpak kisebesedését okozhatja.

A nyúl ugyan a zöldtakarmányból sok nedvességhez jut, de azért szüksége van ivóvízre, amit legjobb önitatóból kínálni neki, mert így nem szennyeződik be. Emellett szemestakarmányt és szénát is fogyaszt, de szívesen elrágcsálja a keményre száradt kenyérvéget is.

Állandóan növekvő metszőfogait folyamatosan koptatnia kell, s mivel a ketrecben nem tud eleget mozogni, a karmai is vágásra szorulnak időnként.

A lakásba vagy az udvarba, kertbe felügyelet mellett ki lehet engedni időnként, hogy futkosson egy kicsit. Az idegen helyen (pl. parkban) való sétáltatás viszont több stresszt és egészségügyi, baleseti kockázatot jelent, mint amennyi hasznot hoz.

A kisgyerekekkel pedig fontos megértetni: a nyuszi nem játékszer, hanem élőlény!

Tudtad?

A házinyúl őse az üregi nyúl. Ez a faj a jégkorszak idején eltűnt a Kárpát-medencéből, és később a rómaiak telepítették be újra. Állítólag a mai Margitszigeten is ők tenyésztettek nyulakat egykor, ezért hívták Nyulak szigetének.

A nyúl köztudottan szereti a sárgarépát, méghozzá nemcsak a gyökerét, hanem a zöldjét is. A zöldség és gabona mellett fontos számára a sok rostot tartalmazó széna.

Egyes vitaminokhoz a nyúl szervezete csak úgy tud hozzájutni, ha a saját vakbelében termelődő lágy bélsarat elfogyasztja. Ez nem olyan, mint a szokványos „nyúlbogyó”, hanem szőlőfürt alakú.

A házinyúlnak számtalan fajtája létezik, amelyek méretükben, színükben és szőrzetük jellegében különböznek egymástól. A legkisebb nincs egy kiló sem, a legnagyobb viszont 12 kg is lehet.