Szinte teljesen ellehetetleníti a maszk a hallássérülteket, a szemüvegeseket, a párkeresőket – de még nem tehetünk le róla

A maszkviselés bevezetése óta mindössze egyszer, egy csípős őszi napon merészkedtem le szemüvegben a piacra, de annyi bőven elég is volt: konkrétan nem láttam semmit a maszk miatt a szemüvegemre csapódó pára miatt, mintha egy nagy ködfelhőbe léptem volna. Azóta kizárólag kontaktlencsében járok, a maszkkal viszont azóta sem lettünk barátok. Én viszont még így is a szerencsések közé tartozom – rengeteg embertársunknak egész nap, a munkahelyén is hordania kell, míg másnak egészségügyi problémája miatt jelent küzdelmet.

„A maszk miatt nem tudok dolgozni”

Tímea hét éve, egy betegség következtében veszítette el hallását, azóta szájról olvasással kommunikál. A maszkviselés azonban megfosztotta ennek lehetőségétől, így még egy egyszerű ügyintézés is gondot jelent számára. „Amikor orvosi vizsgálatra mentem, közöltem az orvossal, hogy hallássérült vagyok, csak szájról olvasok. Erre ő ráírta az ambuláns lapomra, hogy a beteggel érdemben kommunikálni nem lehet, és kiküldött” – osztja meg negatív tapasztalatát Tímea, akit az eset annyira megviselt, hogy elsírta magát. Korábbi munkahelyén kötelezővé tették a maszkot, így azóta dolgozni sem tud. „Ha egy kolléganőm leveszi, míg hozzám beszél, az komoly szankciókat vont volna maga után” – magyarázza. Ugyan az átlátszó maszk a hallássérülteknek is könnyebbé tenné a kommunikációt, nem kötelezhetnek mindenkit ennek viselésére, ahogyan arra sem, hogy vegyék le a maszkot, amíg hozzájuk beszélnek. A vállalat pedig nem kívánt pénzt áldozni erre egyetlen alkalmazott miatt.

Vagy a szemüveg, vagy a maszk és a vakság

A hallássérültek mellett a gyengénlátóknak sem könnyű a helyzete: Bori mínusz hatdioptriás szemüveget visel, és amint kilép az utcára, már pára lepi be az üveg lencséjét. Ilyenkor mindig megpróbálja úgy igazítani, hogy ne mehessen alá a levegő, de ezt nem olyan könnyű kivitelezni. A párásodás ráadásul nemcsak kellemetlen, hanem balesetveszélyes is. „Közlekedés közben néha megállok és várok egy kicsit, amíg el nem oszlik a pára a szemüveg lencséiről” – mondja. A maszkigazítás azonban nem minden helyzetben opció. „A napokban láttam egy biciklizőt, totálisan párás szemüvegben tekert az autók közt” – meséli Sarolta, aki maga is szemüveges, ezért varrónővel olyan maszkot készíttet, amiben van drót, de a fagyos időben az sem jelent százszázalékos megoldást.

„Vagy a szemüveg, vagy a maszk és a totális vakság” – sorolja a lehetőségeket. A nagy hidegben a páralecsapódás is erősebb, és mire eljut A-ból B-be, a maszkjából csavarni lehet a nedvességet.

Bori egy magyar gyártású, 3D nyomtatott páravédő készítménnyel kívánja orvosolni a problémát, amibe beleillesztheti maszkját. Léteznek továbbá párátlanító törlőkendők is – ezek akkor hatásosak, ha használat előtt alaposan megtisztítjuk lencsét, hogy a rajta maradt por biztosan ne kösse meg a párát. És persze ott vannak a kontaktlencsék is – szemüveges kolléganőm a közlekedéshez napi lencsét vesz – ez viszont a felsoroltaknál nagyobb, tízezres kiadás.

„A gyerekek nem értik, amit mondok”

Az óvodák és bölcsődék maszkviselési gyakorlata eltérő, van, ahol csak az előtérben, a szülőkkel való érintkezéskor kötelező, máshol a bölcsőde, óvoda egész területén.
Az óvodapedagógusok számára főleg a gyerekeknek tartott foglalkozások során jelent akadályt a maszk – szó szerint is. Gabriella munkahelyén azután tették kötelezővé, hogy ősszel egy dajka, aki több csoportban is megfordult, megfertőződött, emiatt akkor az óvodát bezárták. Most az intézmény egész területén viselniük kell, amiben szerinte képtelenség minőségi munkát végezni, énekelni, verset mondani. „Harminc gyerek jár a csoportomba, és a zsivajban meg sem hallják, amit mondok.” Hasonló nehézségekkel szembesült Krisztina is, akire néha értetlenül néznek a gyerekek egy-egy új versnél vagy mondókánál. Az udvaron is ez a helyzet, igencsak hangosan kell szólítania a kint játszó óvodásokat, ha azt akarja, hogy rá figyeljenek, ráadásul a kint töltött egy óra alatt az arca is fázik az átnedvesedett maszkban. (Az óvoda egy nagy oktatási komplexum része, ezért kötelező a közös udvaron a maszk – a szerk.)

Viktóriát elkeseríti, hogy a maszkban nemcsak énekelni és mesét mondani nem tud rendesen, hanem furulyázni sem, amin rendszeresen játszott a gyerekeknek.

Ilonának vegyes tapasztalatai vannak: hogy maszkban is megértsék a gyerekek, hangosabban beszél hozzájuk, emiatt aztán meseolvasáskor, énekléskor hamarabb elfáradnak a hangszálai. Ugyanakkor arról számolt be, a maszk erősítette a velük való szemkontaktust.

Gyöngyi könnyen alkalmazkodott a kialakult helyzethez: gyógypedagógusként egyébként is használ vizuális megerősítést, ami a maszkviselés miatt még hangsúlyosabbá vált. Kesztyűbábokkal, plüssökkel, papírszínházzal eleveníti meg a mesélt történetek szereplőit, az artikulációs játékokhoz pedig átlátszó maszkot vesz fel. „A hangommal is játszom ilyenkor és a szememmel is rengeteg érzelmet ki tudok fejezni” – ismerteti a foglalkozásokat.

A megkérdezett óvónők azt mondják, a gyerekeknek nem okoz problémát, hogy maszkban látják őket, mivel a szüleiken már megszokták. A nagyobbak közt olyan is van, aki mindig magánál hordja a maszkot.

Itt fontos megjegyezni, hogy a hat éven aluliaknak nem kötelező és nem is ajánlott a maszkviselés. Müller Cecília országos tisztifőorvos szavait idézve „a gyermekek, különösen az alsó tagozatosok körében nehezen biztosítható az egész napos helyes maszkviselés” ez pedig „fokozhatja a megfertőződés kockázatát”.
Az EMMI 2020/21-es tanévben a járványügyi készenlét idején alkalmazandó eljárásrendje alapján a köznevelési intézmények fenntartói maguk dönthetnek a maszkviselés protokolljáról.

Az átlátszó maszk sem tökéletes megoldás

A maszk okozta kommunikációs zavarok a logopédusok munkáját is hátráltatják, lassítva a gyerekek beszédfejlesztését. Igaz, már léteznek átlátszó maszkok és arcpajzsok, amikben jól látható a száj mozgása, a két eszközről megoszlanak a vélemények: több visszajelzés szerint előbbi bepárásodik és fullasztó, utóbbi pedig csak a hagyományos maszkkal kombinálva jelent a koronavírus ellen megfelelő védelmet.

Kép

Kép: Pexels

„Személytelenebbé teszi a szülőkkel a kommunikációt”

Tóth Fanni, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti És Nőgyógyászati Klinika orvosa már hozzászokott a maszkviseléshez. A kórházban a koronavírus megjelenése óta hordják, és ehhez a korlátozások enyhítésekor is tartották magukat.  Kollégái közt vannak, akiknek bőrproblémákat okozott, ő nem tapasztalt ilyesmit.

A klinikán covidos kismamák is szülnek, velük FFP3-as maszkban érintkezik, ami már kevésbé komfortos, fullasztó érzés, ráadásul a hagyományos orvosi maszkot is fölé kell vennie, mivel előbbi csak őt védi.

A Koraszülött Intenzív Osztályon, ahol dolgozik, mindig időt szán a krízisben lévő szülőkkel való beszélgetésre, ám a maszk személytelenebbé tette a kommunikációt. „Egy mosoly, egy ölelés sokat jelent számukra, de ezekre most nincs lehetőség” – mondja.  Az orvos a védőoltást látja az egyetlen esélynek a járvány megfékezésére, ugyanakkor arra figyelmeztet, azoknak is kötelező a maszk, akik már megkapták a vakcinát. Egyrészt, ugyanúgy hordozhatják a vírust, másrészt, mivel nem lehet ellenőrizni, ki van beoltva, erre hivatkozva sokan kijátszanák a maszkviselést.

Járvány idején, maszkban randizni?

Bagatellizáljuk ezt a problémát, pedig társadalmi szinten is jelentős hatásai lesznek: dilemmában vannak a párkeresők is. Az egyedülállók számára szinte kizárólag az interneten van lehetőség ismerkedni, az első randin pedig álarcban látják viszont a másikat. „Amikor a barátommal először találkoztunk, mindkettőnkben benne volt a félsz, hogyan viselkedjünk, aztán köszönésnél a könyökünket nyomtuk össze. Szerintem vicces volt, de egyben kellemetlen is” – meséli Zsófi. A maszkos randit sokan cselezik ki úgy, hogy szabad térre szervezik a találkozót, már csak azért kell izgulniuk, hogy ne essen az eső, ne legyen fogvacogtató hideg, mert az elveszi a kedvet.

Szükséges rossz

Mivel a maszk még egy darabig biztosan az életünk része marad, kénytelenek leszünk keresni olyan opciókat, amik elfogadhatóbbá, komfortosabbá teszik. Kreativitásra sok példát láthatunk. 

Sarolta textilfestékkel különböző mintákat fest az anyagokra: sajátját lótuszos, Harry Potter-es és garfieldos figurákkal dobta fel, míg másoknak unikornist és Sopron tűztornyát festette rá. Debrecen Egyesített Bölcsődei Intézményének dolgozói ugyancsak előszeretettel használnak maguk által készített, vidám színű és kedves figurákkal díszített textilmaszkokat. Advent idején például karácsonyi figurásat is hordtak, emellett olyanokat varrnak nekik a varrónők, amik harmonizálnak munkaruhájukkal. „Ez is egy beszélgetésre ösztönző érdeklődési terület lett a gyermek és gondozója között, épp úgy beszélgetünk róla, mint bármely más ruhadarabunk – akár kesztyűnk, a sapkánk vagy épp a viselt fülbevalónk – esetében” – mutat rá az intézmény vezetője, Papné Gyöngyösi Katalin.