Szigorúan selejtezek
Gyűjtögetek, mint minden tanító néni. A „jó lesz még valamire” klub tagjaként gyűjteményemnek csak a lakás mérete szab határt. De az nagyon. A 48 négyzetméter találékonnyá tesz: csinos kis dobozok, édes kis varrott zsebek, huncut tartalék polcok, ravasz irattartók a lakás minden pontján. Eljön azonban az idő, hogy MUSZÁJ szelektálni. Ilyenkor leülök, és szigorúan selejtezek.
Kép: Unsplash
Helyes kis irattartó, tele gondosan kisimított, apró, színes papírokkal (ezt mégis megtartom mozaikképnek).
Cérnavékony fonalak (ez kuka).
Élezhetetlen gyerekollók (talán Varga apuka meg tudja élezni őket, maradjanak, mert aranyosak).
Kinyiffant zsírkréták (még körberagaszthatom vele az iskolai faliórát).
Szép színű, ámde felnőtt kézzel megfoghatatlan színes ceruzák egy dobozkában (végül ezt nem dobtam ki, tanítványaimnak kicsi a keze).
25 éves levelek a Mikulásnak (ezt megőrzöm, eddig is elfért).
Egy csomag ronda színű szalvéta (ettől megváltam, mert van öt csomag gyönyörű).
Egy nagyobbacska doboz, színig tele parafadugókkal (ezt talán beviszem majd az iskolába).
Alig húszcentis darabokból álló szalaggyűjtemény egy csodaszép borítékban (ebből jó kis anyák napi kép lehet).
Gondosan átkötözött, ezer éve itt bujkáló lécdarabok egy hengeres dobozban (a doboz nagyon szép, marad).
Végül azt veszem észre, hogy csináltam egy pompás leltárt, és majdnem mindent megtartottam, ámde sokkal praktikusabb elrendezésben.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
