Széllel szemben? A női vállalkozásoké lehetne a jövő

A bolygó felfedezésének kora, „a hódító férfias energiák” ideje lejárt, mert nincs több tér. Ma helyben működő, helyi közösségekért és társadalmi problémákért tenni akaró, empatikus, okos kezdeményezésekre és megoldásokra van szükség. Ezzel vehetné kezdetét a női vállalkozások kora. Ezek legalábbis az igények, de mik a lehetőségek a hazai és a nemzetközi piacon? Milyen előny kovácsolható a nemek közti különbségekből eredő hátrányból, és mire van szüksége egy nőnek, ha vállalkozni akar?

Kép: Unsplash
Kép: Unsplash

Kép: Unsplash

A női vállalkozások aránya hazánkban 28,1 százalék, vagyis szinte minden harmadik üzlet tulajdonosa vagy vezetője nő, és sok női vezetőt találhatunk a cégek élén.

Ebben a tekintetben a 12. helyen szerepelünk világviszonylatban. Ám nem olyan jó a helyzet, ha például azt vizsgáljuk, hogy a nők a férfiakhoz képest mennyire könnyen jutnak pénzügyi támogatáshoz, mennyi megtakarításuk van, vagy segítik-e őket vállalkozói programok. Ebben a tekintetben Magyarország csak a 43. helyen áll nemzetközi összehasonlításban – derült ki egy márciusi kutatásból.

A női vállalkozók hátrányból indulnak azért is, mert „a szocializációnk a férfiaktól kockázatvállalást, határozottságot, az anyagiak megteremtését várja el, míg a lányoktól az alkalmazkodást, a kedvességet, a gondoskodást. Ebből természetszerűen adódik, hogy míg a férfiak esetében a vállalkozási tevékenység a férfiszerep felvállalásának számít, a nők esetében már-már normasértés.” – fejti ki kérdésünkre Keveházi Kata, a Jól-Lét Alapítvány elnöke és a Vállalkozónők Világnapja magyarországi programjának főszervezője.

Önbizalom és támogatás nélkül nem megy

Banális megállapításnak tűnhet, hogy egy vállalkozás elindításához önbizalom és hit kell, a női vállalkozók esetében a tervezés fázisát mégis megelőzi az önbizalom-erősítés.

Ez egyfajta felkészítő állomás, ahol nem csak a vállalkozást fontolgató egyénnek kell eljutnia odáig, hogy elhiszi magáról, hogy képes véghez is vinni az álmait, de támogató közösségre is találhat, ahol a kezdeti nehézségeket és az útközben felmerülő kétségeket át lehet beszélni. A támogatás azonban nem csupán lelki értelemben értendő, hanem komoly és hasznos tudtás átadását is jelenti a pénzügyi tervezés, piackutatás, marketingstratégia területén.

Magyar női vállalkozások a fenntartható jövőért és a boldogabb hétköznapokért
Sok pozitív példát láthattunk a Vállalkozónők Világnapja alkalmából rendezett budapesti konferencián, ahol számos női vállalkozó, mentor és néhány befektető is szerepelt. Íme néhány: Laczkó Zsuzsa a társadalmi vállalkozások fejlesztésével foglalkozó NeSst képviseletében mutatta be eddigi partnereik munkáit: az Ízlelőt, amely megváltozott munkaképességű emberekkel működtet éttermet immár tíz éve, vagy az AlkoSoftot, amely látássérülteknek nyújt szolgáltatásokat. Kucsinka Gabriella a Hangák, zöldre érett nők közösségének alapítója olyan rendszert dolgozott ki, amelyik a közösségi vásárláson alapszik, és amelynek segítségével ötszáz termelő termékét juttatják el a családokhoz az úgynevezett Hanga-körökön keresztül. Mészáros Andrea alapította a Click for Worköt, egy olyan online piacteret, ahol alkalmi munkákat lehet meghirdetni, ahová diákok jelentkezhetnek. Táncsics Judit mutatta be a konfliktusokkal terhelt kisgyerekes hétköznapokat játékosan segítő Plukkido társasjátékot.

Váljon a munka láthatóvá!

A rengeteg pozitív példa mellett – akiket a párjuk, szüleik vagy kortárs közösségük támogat, vagy akikben maguktól erős a vágy és a vízió – alapvető tapasztalat, hogy ez a támogató közösség sok nő életéből hiányzik, ahogyan az önbizalom is.

Kép: Designed by Peoplecreations / Freepik

 

„Nőként nagyon nehezen kérek segítséget, mert bennem van, hogy szuperanyu vagyok és mindent egyedül kell vinnem a vállamon. Meg kellett tanulnom, hogy kérni kell, és hogy csak akkor kapok, ha kérek is. Ne féljünk soha kérdezni vagy kérni!” – állítja Huszár Zsuzsa, a mindenmentes, egészségvédő hatású édességek kifejlesztésére szakosodott Cukorlabor alapítója. Hasonlóképpen vélekedik Rácz Györgyi, a MAVAN (Magyar Vállalkozónők Közhasznú Egyesületének) elnöke: „Sokan érzik úgy, hogy a férfiak dominálta világban elvesznek az ötleteikkel. A legfontosabb dolog, amire a nőknek szükségük van a vállalkozás elindításához, az önbizalom.” A láthatatlan munkához szokott női vállalkozók gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi az elvégzett munkájuk értéke, és magától értetődőnek tűnhet, hogy a női munkáért nem jár fizetség. Ezért is lőhetnek mellé – alá –, ha annak meg kell határozniuk, mennyit is ér az elvégzett munkájuk. Pedig nemzetközi szinten is több kutatás kimutatta már, hogy a nők vállalkozási tevékenysége szorosan összefügg a társadalmak jóllétével, hiszen erőforrásaik jelentős részét a jövő nemzedék életkörülményeinek javítására fordítják.

Nem utolsó szempont, hogy ha a nők vezető szerephez jutnak a közösségeikben, akkor visszaszorul a korrupció is, vagyis a demokráciának nagyobb lehetősége van a működésre, és kisebb eséllyel kerülnek előtérbe a szélsőségek egy-egy társadalomban.  

Az, hogy a közösségi szempont és az együttműködés mennyire meghatározó női vállalkozások esetében, Müller Tamás, a Women Startup Competition egyik szervezője azzal a példával illusztrálja: amikor a női startupok megmérettetését elkezdték, maguk is meglepődtek azon, hogy egy-egy versenyhelyzetben a női csapatok nem elkülönülve dolgoztak, hanem a versenyben álló felek megvitatták egymással a feladatokat, segítséget kértek és adtak egymásnak, és ugyanígy osztoztak a sikerben is. Mindezt látva, az egyik férfi kollégája meg is kérdezte: „ezek megbeszélik egymással a feladatokat, szerinted ez normális?”

Előnyt a hátrányból

Női vállalkozás – a definíció szerint – az, amelyben legalább 51%-ban nő a tulajdonos, és ahol a nő az első számú döntéshozó. Keveházi Kata ezt a definíciót kiegészíti azzal, hogy „vállalkozó nő elsősorban az, akinek célja, hogy fő megélhetési forrását a vállalkozási tevékenység jelentse, legyen szó termelésről, szolgáltatásról vagy befektetési tevékenységről. Ez korántsem magától értetődő, ugyanis a női vállalkozók egy része jellemzően a partner vállalkozásában tevékenykedik, jobb esetben egyenrangú társként, rosszabb esetben láthatatlanul, rendszerint a hagyományos szerepeknek megfelelő háttértevékenységekben: adminisztrációban, az ügyes-bajos dolgok intézésében.”

Az is jellemző, hogy a nők vállalkozása valamiféle kiegészítő tevékenység, amellyel a család megélhetéséhez szeretnének hozzájárulni vagy önálló bevételre szert tenni. Az, hogy egy nő a vállalkozását céljaival összhangban tudatosan indítja és fejleszti, csak egy részükre jellemző. „Rendszerint kisebb tőkével indulnak, a támogató társadalmi környezet hiányából adódóan sokkal kevésbé gondolkoznak növekedésben, bővülésben, ezért aztán kisebb arányban jutnak külső finanszírozáshoz, ritkábban vesznek részt az üzleti hálózatokban, és jóval kisebb lobbyerővel rendelkeznek” – foglalja össze megkérdezett szakértőnk.  

A vállalkozás a nők életének fordulópontjain remek újrakezdési lehetőséget kínál: a vállalkozói létforma sokkal kedvezőbb a kisgyerekes nők számára, mint a multik világa.

Erőt adó információ lehet, hogy a női startupok 62 százalékkal sikeresebben érik el kitűzött céljaikat, mint a férfiak vezette kezdeményezések, és a 94 százalékban férfiakkal telített befektetői szférában sokkal, 50 százalékkal nagyobb eséllyel nyer női előadó. Ráadásul, a tudományos szektoron belül is óriási a hiány a támogatható női témákra.

Vértezzük hát fel magukat, mert – az eddigieket összefoglalva – az egész világ sóvárogva várja megjelenésünket, a vállalkozói szférában is.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti