Szelektáljon tudatosan, és dobjon le 100 kilót!
Egy átlag magyar széndioxid-kibocsátása 11 és 12 tonna körül mozog évente. Azért, hogy megóvjuk a Földünket és látható változást érjünk el a károsanyag-kibocsátásban, ezt a számot egyénenként 10 tonna alá kellene csökkentenünk. Talán soknak tűnhet, de az ártalomcsökkentés ma már a mindennapi élet számos területén lehetséges! Akár kis lépésekkel is sokat tehetünk azért, hogy egészségesebben és fenntarthatóbban éljünk. Most megmutatjuk, hogy például a háztartási hulladékok kezelése kapcsán miként csökkenthetjük a CO₂-kibocsátásunkat, és hogyan találhatjuk meg hétköznapi tevékenységeink ártalomcsökkentett verzióját!
A hulladék voltaképpen az értelmetlen és indokolatlan üvegházgáz-termelés szinonimája – hiszen minden, ami idővel hulladékká válik, energiafelhasználás és szén-dioxid-kibocsátás árán jött létre*. Ráadásul az általunk megtermelt hulladékmennyiség, illetve annak kezelése önmagában is hatalmas üvegházgáz-kibocsátással jár, ebből a szektorból származik a teljes üvegházgáz-mennyiség 3 százaléka. Mindez azt is jelenti, hogy a hulladékmennyiség csökkentése a klímavédelem egyik legkézenfekvőbb és legfájdalommentesebb módja, hiszen semmiről nem kell lemondanunk érte, ami igazán fontos a számunkra.
Kíváncsi, mekkora a széndioxid-kibocsátása?
A füstmentes kalkulátor segítségével egyszerűen kiszámíthatjuk személyes széndioxid-kibocsátásunkat, vagyis azt a CO₂-mennyiséget (kilogrammban kifejezve), amelyet a különféle tevékenységeinkkel és fogyasztásainkkal egy év alatt a környezetbe bocsátunk. Mivel a globális éghajlatváltozás elsődleges oka a légkör üvegházgáz- (elsősorban CO2-) koncentrációjának a civilizációs hatások általi növekedése, a kalkulátor azt is megmutatja, hogy személyes károsanyag-kibocsátásunkkal mennyivel járulunk hozzá egy év alatt a földi légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségének növekedéséhez, illetve mekkora kibocsátáscsökkenést tudunk elérni a szokásaink megváltoztatásával.
Töltse ki tesztünket, és tudjon meg többet!
A hulladékcsökkentés az üzletben, a bevásárlásnál kezdődik, a kevesebb és könnyebben lebomló csomagolóanyagba csomagolt termékek választásánál. Ha van olyan opció, akkor célszerű a visszaválthatót, a többször felhasználhatót választani. Jó megoldás a szelektív gyűjtés is, de szükséges hozzá a gyűjtőrendszer ismerete. (Melyik nap és milyen formában szállítják el a papírt, a műanyagot, esetleg a fémet, az üveget, a zöldhulladékot; mit milyen formában kell kitenni, hogy valóban elvigyék; mit kell gyűjtőszigetre vagy hulladékudvarba vinni.) Az egyszer használatos műanyagok forgalmát ma már uniós irányelv is korlátozza – szerencsére az üzletekben is egyre ritkábban találkozunk velük, és mindnek van bevált helyettesítő terméke (például az egyszer használatos plasztikszatyor helyett a vászon bevásárlószatyor). A háztartási veszélyes hulladékot például csak a hulladékudvarok, illetve egyes speciális hulladékfajták esetén a gyógyszertárak és a benzinkutak veszik át.
Minden élelmiszercsomagolást meg kell tisztítani az élelmiszermaradéktól – ez elsősorban nem is technológiai, hanem higiéniai okokból fontos. Bonyolultnak tűnik, de erre is igaz, ami az egész klímavédelem alapgondolata: sokkal egyszerűbb megőrizni élhetőnek a Földet, mint valahol egy másik bolygót megpróbálni lakhatóvá tenni.
*Az energiahasználat elsősorban az évmilliókkal korábban élt állati és növényi szervezetek maradványiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a földi életfeltételek rontásához. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján.
A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
