Segítség, kimerültem! – (mentális) szabadságra mennék

Időről időre mindannyian kimerülünk, vagy épp átélünk valamilyen megterhelő eseményt, traumát, amelynek hatására aztán nem tudunk megfelelően koncentrálni a munkánkra és egyéb teendőinkre. Amikor fizikailag legyengülünk, betegszabadságra megyünk. De mi történik, ha mentálisan érezzük magunkat fáradtnak?

mentális szabadság
Kép: Freepik

Akármennyire haladó is a világ, amelyben élünk, gyakran még mindig tabuként tekintünk a mentális problémákra, nehezen beszélünk efféle gondjainkról. Inkább eltitkoljuk lelki és mentális nehézségeinket, mintsem nyíltan vállalnánk, sőt még hivatkozási alapként is tekintenénk rájuk például egy kis pihenő kikérése kapcsán.

Az, hogy fizikai megbetegedés esetén szabadságra megyünk, természetes, ám az, hogy mit teszünk és tehetünk, ha a mentális egészségünk kerül veszélybe, még ma sem egyértelmű.

Jó pár évvel ezelőtt, amikor még egy könyvelési osztályon dolgoztam, mentális szabadságot vettem ki, habár fizikai tünetekre hivatkoztam. Annyira kimerültem érzelmileg egy magánéleti válság kapcsán, hogy képtelen lettem volna bemenni, koncentráltan végezni a munkám, kedvesen viselkedni a munkatársaimmal, sőt egyáltalán emberek között lenni. Amikor telefonon jeleztem, hogy (testileg) lerobbantam, gyakorlatilag nem is kellett magyarázkodnom a kollégáimnak és az orvosomnak, a hangomon hallatszott, hogy tényleg nem vagyok jól. Ritkán érnek nagy krízisek, de időnként előfordul, hogy úgy érzem, be kell csuknom magam mögött az ajtót, hogy testileg, lelkileg és mentálisan is feltöltődhessek. Amióta szabadúszóként dolgozom, már könnyebben ki tudok szállni a mókuskerékből, ha szünetre van szükségem, és általában magamon kívül – ami azért tud nehéz feladat lenni – senki másnak nem kell magyarázkodnom. Jól tudom, nem mindenki van ilyen könnyű helyzetben, mégis fontos lenne, hogy kiálljunk a saját mentális egészségünk mellett, akár erre, akár arra hivatkozva.

Ha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott fogalmakat nézzük, azt látjuk, hogy az egészség nem csupán a testi, de a lelki és szociális jóllétre is kiterjed. Ha a mentális egészség definícióját vizsgáljuk, kiderül, hogy az a mentálisan egészséges személy, aki felismeri a saját képességeit, meg tud birkózni az élet általános kihívásaival, eredményesen tud dolgozni, és hozzájárul saját közösségéhez. Mindezek arra is rávilágítanak, mennyire fontos a testi, a lelki és a mentális problémáinkat egy lapon említeni, és persze kezelni.

Mikor lehet szükségünk pihenőre?

Dr. Ashley Hampton pszichológus a Healthline cikkében adott javaslatokat azzal kapcsolatban, hogy milyen esetekben érdemes lelki pihenőre mennünk:

– ha annyira túlterheltnek és stresszesnek érezzük magunkat, hogy nehezen tudunk koncentrálni a munkánkra és az otthoni teendőinkre;

– ha azt vesszük észre, az életünk egy feszesen beosztott táblázat, amelynek egyes részei zsúfolásig teltek, viszont hiányoznak belőle azok a dolgok, amiket igazán szeretünk csinálni.

Persze hajlamosak lehetünk lebeszélni magunkat a pihenőkről, azt gondolhatjuk, hogy mindent elbírunk, és különben is, egy kis lelki vagy mentális zűr még nem ok arra, hogy a háttérbe vonuljunk, sőt a munka jót tesz, hiszen eltereli a gondolatainkat, segít továbblendülni. Sajnos ha így gondolkodunk, és nem hagyunk teret a valódi regenerálódásnak, például a mindennapokban, hétköznap esténként és hétvégenként, akárcsak egy a testünket érintő betegség esetén, komolyabb következményekkel is számolnunk kell. Ezért, ha úgy érezzük, hogy elveszítettük az életünk felett a kontrollt, ha már nem ismerünk magunkra, osszuk meg gondolatainkat egy hozzánk közel álló személlyel, vagy keressünk fel szakembert, aki segíthet az egyensúly visszaállításában.

Amit pedig akár megelőzésképpen is megtehetünk, az az, hogy figyelünk a saját jelzéseinkre, hallgatunk a belső megérzéseinkre, és nem vállalunk el mindent.

Na, de mit mondjunk a főnökünknek?

Hampton szerint mivel a legtöbb cégnél még ma sincsenek érvényes irányelvek a mentális szabadságot illetően, a legjobb, ha betegszabadságra megyünk, amikor szükségesnek érezzük a pihenőt. Noha valóban célravezető lehet egy ilyen indoklás, mint azt a személyes példám is mutatja, vannak, akik inkább az őszinteséget választják, ha a mentális egészségükről van szó.

Madalyn Parker esete néhány évvel ezelőtt bejárta az internetet, valószínűleg azért, mert olyan úttörő módon állt ki a saját mentális egészsége mellett, ahogyan ritkán teszik emberek. A michigani nő mentális egészségének megőrzésére hivatkozott, amikor pár nap szabadságot vett ki, mindezt e-mailben közölte csapatával és vezetőjével.

Merészsége megértést eredményezett, a munkavállaló főnöke ugyanis megköszönte az egyenes levelet, amit példaértékűnek titulált.

Válaszában pedig kiemelte, hogy a betegszabadságot ilyen esetekben is lehet használni, főként, ha szeretnénk, hogy végre leomoljanak a falak, és hátrányos megkülönböztetés nélkül lehessen felmentést kérni a munka alól ilyen ügyekben is. A fiatal nő története a közösségi médiában is elindított egy hullámot, ahol sokan megosztották saját élményeiket, ami a cégek vezetőinek is fontos üzenet lehet, hiszen megmutatja, milyen kulcsfontosságú támogatni, sőt ösztönözni a munkavállalókat a lelki egészségükkel való foglalkozásra.

Követendő példák

A koronavírus-járvány tömegesen idézte elő a mentális nehézségeket és a kiégésközeli állapotot, emiatt számtalan vállalatnál történtek pozitív lépések a munkavállalók segítését illetően. A Nike például tavaly a központi irodájában dolgozókat egy hét pihenéssel lepte meg, hogy a munkát félretéve kikapcsolódjanak, töltekezzenek, stresszmentesítsék magukat, és együtt legyenek a szeretteikkel. Ezzel a Bumble nevű társkereső-alkalmazást működtető vállalatot követték, amely nemcsak kollektív szabadságot biztosított, de rendszeresítette is azt, és azóta évi kétszeri állandó juttatásként adja munkavállalóinak. Őket megelőzve a LinkedIn több ezer alkalmazottjának is lehetősége nyílt egy teljes hetet pihenni 2021-ben. A kiégés megelőzése és a kezdeti tünetek enyhítése egyre nagyobb hangsúlyt kap napjainkban, a témával előbb vagy utóbb minden munkaadónak foglalkoznia kell, ha a jövőben is jó teljesítményt és mentálisan egészséges munkavállalókat szeretne.

Szabadság bűntudat és megbélyegzés nélkül?

Általában akkor és azért veszünk ki szabadságot, hogy pihenni, vakációzni menjünk, ráadásul ezt előre lefixált időpontban tesszük. Felvetődik a kérdés, hogy ha a lelki és mentális állapotunkra hivatkozva fújunk pár napos visszavonulót, ezt meg tudjuk-e tenni lelkiismeret-furdalás nélkül, és ha a munkahelyünkön is pontosan tudják a távollét okát, mennyire érezzük magunkat megbélyegezve?

Bár világszerte egyre több vállalat rendelkezik a mentális egészséggel és a személyes okokból történő szabadságkivétellel kapcsolatos szabályzattal, még mindig nincs könnyű dolgunk, ha élni is szeretnénk a lehetőséggel.

Ha visszagondolok az iskolai évekre, jól emlékszem, hogy minden félévben rendelkezésünkre állt néhány olyan nap, amelyen szülői igazolással különösebb indokolás nélkül távol maradhattunk az oktatástól. Ez egy remek és fenntartható módszer lehetne, amit visszaélés nélkül felnőttként is alkalmazhatnánk a munkahelyünkön, ha valóban szükségét érezzük a távolmaradásnak.

Felhasznált források: healthline.com, portfolio.hu, cnbc.com, cnn.com

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti