A daganatos betegségek negyven százaléka megelőzhető volna

A rák kialakulásának az esélyét jelentősen megnöveli egy összefoglaló névvel metabolikus szindrómának nevezett tünetegyüttes, amely az elhízással is szoros kapcsolatban áll. Mit jelent ez pontosan?

Ha legalább három tünet megállapítható valakinél a következőkből – hasi elhízás, magas trigliceridszint és alacsony HDL-szint (a normálistól eltérő lipidprofil), magas vérnyomás, magas éhgyomori glükózszint, megnövekedett véralvadási rizikó és emelkedett gyulladási szint a szervezetben – akkor beszélünk metabolikus szindrómáról. Világszerte egyre több a rákos megbetegedés, illetve növekszik az elhízott emberek száma, sajnos a túlsúllyal küzdő gyermekek is egyre többen vannak. A tartósan fennálló elhízás táptalaja a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség kialakulásának. Magyarországon a KSH adatai szerint 2020-ban és 2021-ben mintegy hatvanhatezer új daganatos megbetegedést regisztráltak, a férfiak és nők aránya közel azonos. 

A nőknél az emlő- és a tüdő-, a férfiaknál a tüdő- és prosztatamegbetegedések a leggyakoribbak.

Gyermekkorban a leukémiák különböző fajtái jellemzők, ezen belül az akut limfoid leukémia, amelynek a kialakulását bizonyos genetikai háttér növelheti, de hatékonyan kezelhető. Nyugat-Európában a rákos megbetegedések száma kicsit magasabb, Észak- és Dél-Európában jelentősen alacsonyabb az életkori megoszlást figyelembe véve. (Azért, hogy a valóságot pontosabban tükrözze az országok közti összehasonlítás, az életkori megoszlást figyelembe véve adják meg az új esetek előfordulási, illetve halálozási arányát.) Az új daganatos betegek számát tekintve sem európai, sem világviszonylatban nem állunk rosszul, de a halálozás nálunk a legmagasabb ebben a betegségcsoportban.

Vajon mi ennek az oka?

Javarészt az, hogy a betegséget későn ismerik fel. Mivel a daganatok a betegség korai fázisaiban általában ritkán okoznak fájdalmat, ezért nem vehetők könnyen észre. Ezért nagyon fontosak a szűrőprogramok. Sajnos azonban Magyarországon még mindig kevesen élnek a szűrés adta lehetőséggel. Pedig, ha a daganatot korán észreveszik, akkor a betegnek ritkán van szüksége drasztikus kezelésre, miközben az esélye a gyógyulásra, illetve a túlélési ideje is lényegesen több. Emellett a tumor típusa, hogy melyik szövetben alakult ki és milyen jellegű az elváltozás, van-e rá kifejlesztett gyógyszer vagy sem, szintén befolyásoló tényezők a gyógyítás szempontjából. A nagyarányú halálozás másik oka pedig az, hogy nem kielégítő, vagy sok esetben már a felismeréskor rossz egészségi állapotban van a betegek jelentős része.

Mi a különbség az egészséges és a daganatos sejtek működése között? 

Minden egészséges sejtnek megvan a csak rá jellemző egyéni működése, amit a saját szövetében, szervében ellát. Az egészséges sejt csak adott határokig nő, és szoros kapcsolatban és folyamatos kommunikációban áll a környező sejtekkel és a távolabbi szervekkel, szervrendszerekkel. A daganatos sejtek ezzel szemben figyelmen kívül hagyják a környezetüket. Nincs önszabályozásuk, és a szervezet felőli irányításra sem válaszolnak megfelelően. 

Nem működnek együtt a többi sejttel, sőt korlátlanul szaporodva a környezetükben lévő sejteket is erre próbálják áthangolni.

 Az immunsejtek számára fontos, a sejt működéséről információt adó jeleket egyáltalán nem, vagy részben, illetve módosítva teszik ki a sejtfelszínükre. Így megtévesztik az immunrendszert, vagy kifejezetten gátolják annak működését. Erre a kérdésre egy ingyenesen elérhető online kiadványunkban részletesebb válasz olvasható tőlem az adott fejezetben. 

A daganatsejtek anyagcseréje általában módosul, és a cukor lebontásának első lépéseiből állítják elő az energia nagyobb részét, amivel a szaporodásukhoz, növekedésükhöz szükséges energiát próbálják fedezni. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a kevesebb cukor bevitele vagy megvonása leállítja a daganat növekedését. A cukrok minden sejtünk számára a legkönnyebben feldolgozható energiaforrást jelentik, így az immunrendszer és az idegrendszer számára is elengedhetetlen táplálékok. A túl sok cukor azonban sem a beteg, sem az egészséges embernek nem jó. A daganatos sejtek egészségestől eltérő működésének okát még csak részben ismerjük. Annyit tudunk, hogy a DNS-ben bekövetkező tartós változások, mutációk miatt sérülhet a sejtek működése. A megváltozott információtartalmú sejtek kicsúszhatnak a belső ellenőrzés alól, és felélhetik a szervezet tápanyagait, lehetetlenné téve azok megfelelő szétosztását a szervezetben, működésképtelenséget okozva. A mutációk egy része belülről, más része kívülről származó, káros anyagcseretermékek vagy anyagcsereanyagok, illetve anyagcserehatások révén jönnek létre. 

A hosszú távú készenléti állapotot fenntartó folyamatok, mint a gyulladás vagy a stressz hatásai, belülről támadják a szervezetet.

Az Ön érdeklődési területének egyike az epigenetikai szabályozás. Ez lehet a megelőzés egyik alappillére? 

Azt tudjuk, hogy a fent említett DNS-be beírt információn és szabályozáson kívül van egy erre épülő, de ezt befolyásolni tudó, úgynevezett epigenetikai (genetika „feletti”) szabályozás. Ez határozza meg, hogy a sejtekben a DNS-ben tárolt információ mikor és hogyan jelenjen meg a szervezet élete során. A táplálkozásunk, a szokásaink (a dohányzás, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a túlfeszített élettempó, a mozgásszegény életmód stb.), a gondolkodásunk, vagyis az életmódunk az epigenetikai szabályozásra való hatásán keresztül képes jó vagy rossz irányban befolyásolni vagy módosítani a DNS-ben lévő információ érvényre jutását, így az újonnan kialakuló mutációk és azok tartós megmaradását is. Ez pedig hosszú távon a szervezet egészének működésére van kedvező vagy negatív hatással. Ezek révén a daganatok kialakulásának mintegy negyven százaléka megelőzhető volna. 

A szervezetnek megvannak a beépített önjavító, önszabályozó folyamatai. Megfelelő életmóddal ezek egészséges belső környezetet és egyensúlyt teremtenek a sejtek működéséhez (beleértve a keletkező hibák, mutációk kijavítását is). Így minden ember, saját maga, jelentősen befolyásolhatja az egészségét a megfelelő táplálkozással, a viselkedési és érzelmi viszonyulással, az életkornak, az egészségi állapotnak megfelelő, rendszeres fizikai aktivitással (napi félórás ütemes séta, úszás vagy kerékpározás bármely korban), valamint a helyes napi ébrenléti és nyugalmi, vagyis a cirkadián ritmus megtartásával.

Kép

Dr Németh Zsuzsanna – Fotó: Páczai Tamás

Minden daganat genetikai eredetű? Eleve hordoz mindenki hibás géneket születésétől fogva? 

A kialakulásukat tekintve a daganatoknak csak kisebb része vezethető vissza egy-egy adott genetikai hibára mint elsődleges oki tényezőre. 

Diagnosztikai és terápiás szempontból azonban számos ilyen hibát tudunk ma már azonosítani, de hogy a kialakulás tényleges és elsődleges okai-e, az a legtöbb esetben nem ismert. 

Annyit tudunk, hogy a károsodott sejtek egyre torzuló működése maga is létrehoz genetikai változásokat a daganatos sejtek DNS-ében, így idővel minden daganatban megtalálhatók az egészségestől eltérő genetikai hibák, elváltozások és funkcionális eltérések. A mutációk a szervezetben folyamatosan keletkeznek; ez az élet, a sejtműködés természetes velejárója. A probléma akkor merül fel, amikor a szervezet valamilyen oknál fogva nem tudja felismerni és kijavítani ezeket a hibákat, így azok felhalmozódnak a sejtben, és együttesen jelentős sejtműködésbeli változásokat hoznak létre.

Lelki traumák is okozhatják a betegség kialakulását?

Igen. Ennek megértéséhez látni kell, hogy a szervezetünk egységes rendszer, ahol minden rész, és azok működése hatással van a többire. Az idegrendszer és a hormonrendszer az irányítói, ezek egymást kölcsönösen is szabályozzák. Mi is történik például, amikor szomjasak vagyunk? A szervezet belső tereinek vízhiányát érzékeli az idegrendszer, és tesz azért, hogy ezt a kellemetlen állapotot megszüntesse. A táplálkozás, a fizikai aktivitás és az érzelmek is számos hormont, „jelzőanyagot” juttatnak a szervezetbe, amelyek kiváltják a megfelelő zsigeri válaszokat, hogy alkalmazkodjunk a külső vagy belső történéshez, és megfelelően tudjunk reagálni az egészség fenntartása érdekében. Ha egy trauma vagy valamely erős, ártó hatás tartósan fennáll, a szervezet már nem tudja fenntartani ezt a normál működését, megbetegszik, különféle tüneteket produkálva. Amennyiben az egészséget fenntartó viselkedési, gondolkodási vagy szokásrendszeri tényezők jelen vannak, a tartós fizikai vagy lelki traumák jó eséllyel elkerülhetők vagy mérsékelhetők.

Mennyire fontosak a vitaminok a megelőzés és gyógyítás szempontjából? 

Az optimális vitaminszint fontos az egészséges állapot fenntartásához és a betegségek sikeres kezeléséhez is. Sem a túlzott, sem a csökkent mértékű bevitel nem kedvező. A koronavírus-járvány kapcsán a nemzetközi felmérésekből kiderült, hogy a fertőzésre fogékonyabb személyeknél jelentősen nagyobb arányban voltak azok, akiknél vagy túl alacsony, vagy túl magas volt a különböző mikro- és nyomelem, valamint a különböző vitaminok szintje. A szervezet egyensúlyi állapotában az egyes molekulák aránya bizonyos határok között, de állandó kell, hogy legyen. Ettől eltérő mennyiségek hatására beindulnak azok a folyamatok, amelyek a megfelelő szintet igyekeznek visszaállítani. 

Ha a szervezetnek állandóan ezeknek az alapszinteknek a beállításával kell foglalkoznia, nem vagy csak kevés energiája marad a váratlan fertőzések, behatások megfelelő kezelésére. 

Egészséges embereknek a napi vitaminbeviteli limiteket nem ajánlott túllépni, főként nem folyamatosan és hosszú távon – ha szed is valaki pluszban vitamintablettákat, azt kúraszerűen tegye négy-öt napig, és utána hagyjon többhetes szünetet. Diagnosztizált betegségek esetében pedig az orvos és a dietetikus tud tanácsot adni, hogy szükséges-e nagyobb bevitel. 

A „Gyógyulásom könyve” című kiadvány itt olvasható. 

Ez az interjú eredetileg a Képmás magazin 2023. augusztusi számában jelent meg. A magazinra előfizethet itt.