Patakparti idill

Egy zebegényi fotós gyönyörű képeken örökíti meg lakókörnyezete élővilágát. Szitakötők közelről.

A kertünk végében van egy kis patak, amelynek a partfalát pár éve kibérelte egy jégmadárpár. A nekik kirakott beszállóágat – amikor süti a nap – a szitakötők is boldogan igénybe veszik. Amikor megzavarják egymást, olyanok, mint egy csodaszép virág. Sokat próbálkoztam, miként lehetne igazán jó fotót készíteni róluk. Amikor egy fotós számára kedvezőek a fényviszonyok (többnyire hajnalban vagy alkonyatkor), a szitakötők akkor a legkevésbé aktívak. Napsütésben viszont táncra kel a patakpart. Imádják a tűző napot, ami miatt nehezen fotózhatók, a nagyon erős árnyékok miatt. No meg a szárnyuk szinte világít, ha tűzi a nap. Ahhoz, hogy ott is legyenek részletek, a képet sötétebbre exponáltam. Ettől az amúgy is sötét háttér fekete lett, amiből gyönyörűen kiemelkedett a két szitakötő. A fotó állványról készült, 200 mm-es teleobjektívvel, vakuval egy kevéssé megderítve. Az már csak külön szerencse volt, hogy pont két egyforma színű szitakötő került a fényképezőgép elé. 

Apfel Ágnes a Dunakanyarban él, Zebegényben. Fodrászként dolgozik a faluban és Budapesten. Gyerekkora óta a természet közelében él, fotózással 7 éve foglalkozik komolyabban. 2011-től tagja a Vadvilág Magyar Természetfotósok Egyesületének, évek óta részt vesz hazai és külföldi pályázatokon. Ez a képe a Trans Natura és a Varázslatos Magyarország pályázaton is sikeresen szerepelt. (varazslatosmagyarorszag.hu)