Az orgona nem csak a vázába illik: mehet a gyümölcslekvárba és a palacsintatésztába is

Üdítő italok

19. századi szakácskönyveink visszatérő szereplője a „májusi bor vagy tavaszi ital”. A Magyar Gazdasszonyban írt receptet már olvasni is csodálatos: „végy frissen szedett szagos mügét virágjában, néhány földi eper levelet, néhány tavaszi kankalint, öblítsd le friss vízzel és tedd tálba, s jó fehér borban hagyd benne negyed vagy fél óráig, hogy a bor a jó növény-illatot magába szívja. Szűrd le azután a bort fátyolszitán levesestálba, édesítsd meg törött czukorral és apríts bele narancsokat. Sokan a bort a növényeken hagyják és borral többször feltöltik, – mások fehér bor helyett fele vizet és fele jó vörösbort vesznek és czitromot is aprítanak bele vegyest narancsokkal.” Illatos, látványos, üdítő tavaszi ital, és mivel a szagos mügét (Galium odoratum) az álmatlanság, valamint emésztési zavarok kezelésére ajánlják, napjaink népbetegségeire is gyógyír lehet. Vigyázzunk ugyanakkor, hogy ne adagoljuk túl, mert szédülést okozhat.

Az italban szintén szereplő kankalin (Primula veris) nyákoldó, köptető hatású, csillapítja a fejfájást.

Ha nem kedveljük a gyógynövényes ízeket, esetleg nem tudjuk beszerezni ezeket a növényeket, még mindig ott van az akác (Robinia pseudoacacia) és az orgona (Syringa vulgaris). Ezeknél arra kell odafigyelni, hogy ne szennyezett helyről gyűjtsük és ne legyen rajtuk permet. Virágjukat szintén elkészíthetjük borba, esetleg vízbe áztatott italként. Vagy kipróbálhatjuk a Nagyasszony című lap 1937-es számában olvasható receptet: vegyünk bármilyen friss gyümölcsöt, kicsit törjük össze fakanállal, majd az így kinyomott levet és a gyümölcsöt tegyük pohárba, öntsük fel szódavízzel (ennek hiányában ásványvíz is jó). Ezt fűszerezhetjük akácvirággal vagy orgonával.

Ha sikerül sokat szednünk belőlük, le is száríthatjuk: télen teaként ihatjuk.

Különleges édességek – egyszerűen

A bodzaszörp és a palacsintatésztába mártott, majd kisütött bodza (ez 16. századi szakácskönyvünkben is szerepel) teljesen hétköznapi, az viszont ma már meglepőnek tűnhet, hogy az akác és az orgona is ehető. Felhasználásuk csupán a fantáziánktól függ, izgalmasan édeskés ízük rengeteg ételhez passzol. Áztathatjuk például ecetbe, pár napig (fehérborecetet érdemes használni), majd szűrjük le, és máris kész a különleges fűszerecet salátákhoz.

Cukorhoz is keverhetjük, így a sütemények gazdagodnak egy új ízzel. De ehetjük frissen is: megszórhatjuk vele frissen kent mézeskenyerünket, belekeverhetjük a palacsintatésztába, a tejberizsbe, a pudingba, a frissen vert tejszínhabba, vagy a gyümölcslekvárba – az orgona illik például a málna- és az eperlekvárhoz, vaníliás krémekhez pedig az akác ajánlható. Sőt, önmagukban is megállják helyüket, zselét, szörpöt, lekvárt főzhetünk belőlük.

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A lapra előfizethet itt>>