A meztelenül úszó kisbabától a meztelen kamaszfotókon át… – A szülőkön áll vagy bukik az online gyermekvédelem is

Amikor a Nirvana egyik lemezborítóján egy kisbaba úszott meztelenül…

Úgy tűnik, hogy az internetes felületeken mindent szabad, ráadásul határok nélkül, gyorsabban terjednek a tartalmak, és nehezebb nyomon követni. Dr. Monori Zsuzsanna, az NMHH Médiatudományi Intézetének médiajogi szakértője, a Mathias Corvinus Collegium kutatótanára szerint a megelőzésre kellene nagyobb hangsúlyt fektetnünk. Sokan közszemlére teszik a gyermeküket az online térben, mert azt gondolják, csak az ismerőseik láthatják. De ne legyünk naivak! Gyermekeink védelme a mikrokörnyezetünkben kezdődik. A médiajogi szakértő a ’90-es évekből hozott példát, amikor a Nirvana egyik lemezborítóján egy kisbaba úszott meztelenül.

A fiú időközben felnőtt, és szexuális kizsákmányolás miatt perelte a lemezkiadót, mert állítása szerint az eset miatt a mai napig szorong.

Léteznek olyan magyar oldalak, amelyek engedély nélkül töltenek fel fotókat, videókat, például egy házibuliról, ahol valaki többet ivott a kelleténél, és „vicces dolgokat tett”. Ha a videó vagy fotó miatt panaszt küldünk a netes platformra, de az nem reagál, akkor jogsegélyszolgálathoz, az Internet Hotline-hoz érdemes fordulni, akik közvetlenül kérik a tartalom eltávolítását.

Ha valaki feltöri a gyerek profilját

„Ha valaki feltöri a gyerekem közösségimédia-profilját, és elkezd a nevében lájkolni, posztolni, kommentelni, nem biztos, hogy mindjárt adathalászat vagy személyiséglopás körében kell vizsgálódni. Ezeket a legtöbb esetben az iskolán vagy családon belül is lehet kezelni. Persze akadnak olyan problémakörök – mint például a gyermekpornográfia –, amiket nem lehet »házon belül« megoldani. A legfontosabb a megelőzés és a médiaműveltség fejlesztése. Megfelelő ismeretek birtokában az ilyen esetek nagy része megelőzhető lenne. Sokan gondolják – főként a gyerekek –, hogy ami az interneten történik, az távol áll a valóságtól.

Pedig valójában hiába teszem le az okoseszközt, a megosztott tartalom továbbra is a világhálón marad.

A gyermek áldozattá vagy elkövetővé is válhat, ha nem tudja felmérni a határokat.

A közösségi médiában találunk hozzájárulás nélkül közzétett tartalmakat, rasszista, gyűlöletkeltő, erőszakos vagy drogfogyasztásra buzdító bejegyzéseket, adathalász honlapokat, hatalmas méreteket ölt a zaklatás és a gyermekpornográfia. Széles a skála onnantól kezdve, hogy egy iskolai osztály zárt Facebook-csoportjában verbálisan bántalmaznak egy osztálytársat, egészen addig, hogy felnőttek magukat gyermeknek álcázva, hamis profilokkal pornográf tartalmú fényképeket kényszerítenek ki a kiskorúaktól, és terjesztik azokat.”

Akik hasonló visszaéléseket tapasztalnak, az Internet Hotline jogsegélyszolgálatnál tehetnek bejelentést, akár anonim módon is. 2021-ben több mint 5500 bejelentés érkezett, amelyeknek a harmada gyermekpornográfiával kapcsolatos.
A médiajog a professzionális médiatartalmakkal foglalkozik – televízióval, rádióval, sajtótermékekkel –, vagyis a közösségi média jogi szempontból nem tartozik a hatáskörébe.

Mennyire érdemes büntetni a gyerekeket?

Aki a gyermekpornográfiát bármilyen módon elősegíti, támogatja, hozzá segédeszközöket nyújt, videót készít, közzéteszi vagy továbbküldi, már megalapozza a bűncselekményt. Dr. Monori Zsuzsannától azt is megtudtam, hogy a büntethetőség átlagos korhatára 14 év, ez irányadó gyermekpornográfia esetén is, ahol átlagosan öt év szabadságvesztés szabható ki. „Ha valaki gyermekpornográf felvételt tart magánál, akkor 1–5 év, ha megosztja másokkal, akkor 2–8 év, ha kereskedik a felvétellel, vagy a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi, 5–10 év szabadságvesztésre számíthat.”

„Kérdés, hogy egy osztálytársától kicsalt félmeztelen kép iskolán belüli körbeküldése miatt egy 14–15 éves középiskolást célszerű-e gyermekpornográfia miatt büntetőeljárásnak kitenni.”

„A sértett személyt egy életre meg tudja sebezni az ilyen eset, de vajon az elkövető személyiségfejlődését és a sértett érdekeit is ez szolgálja-e leginkább? Fontos, hogy ne okozzon nagyobb kárt a felelősségre vonás, mint maga a sérelem.”

Dr. Monori Zsuzsanna – Forrás: Mathias Corvinus Collegium

Magyar gyerekek a nemzetközi bűncselekményekben

Határokon átívelő bűncselekmények is vannak, például amikor egy magyar gyermek sérelmére egy német férfi követ el bűncselekményt a Facebook-platformján, amelynek Írországban bejegyzett székhelye van. A különböző nemzeti jogsegélyszolgálatok és bűnüldöző hatóságok között működik, de nem könnyű a kommunikáció. A nemzetközi jogalkotás egyre inkább a nagy befolyású közösségi platformokra helyezi a felelősséget. 2019 óta hazánkban is érvényesek például a videómegosztó platformokra vonatkozó szabályok, amelyek értelmében a videómegosztó köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a kiskorú ne férjen hozzá olyan tartalomhoz, amely a szellemi, lelki, erkölcsi fejlődésére káros lenne.  Ám mindez nem ilyen egyértelmű, ha nem magyar a szolgáltatás.

„A Netflixen rendszeresen előkerülnek olyan tartalmak, amelyek nem felelnek meg a hazai korhatár-besorolásnak – hoz példát az MCC kutatótanára. – A Netflix Hollandiában bejegyzett cég, nem terjed ki rá a magyar jogi joghatóság. Ha panasz érkezik hozzánk, mi keressük meg a holland médiahatóságot, és kérjük a kivizsgálást. A korhatárproblémákra viszont nem lesz megoldás, hiába szeretnénk azt, hogy a 18+-os tartalmak tévében csak este tíz után, online pedig kiskorúaknak ne legyenek láthatóak.”

„A szolgáltatónak kellene biztosítania, hogy ezekhez a tartalmakhoz a kiskorú rendes körülmények között ne férhessen hozzá. De hogyan nem fér hozzá? Szűrőprogramokkal, beállításokkal, szülői korlátozásokkal, tehát megint csak a szülők felelőssége kerül elő.”

A hírek is fokozhatják a gyerekek szorongását!

A konferencia nyitóelőadásában elhangzott, hogy ma Magyarországon minden negyedik gyermek valamilyen mentális, pszichés kórállapottal rendelkezik. A média felerősítheti a szorongást, amelyből felnőttkorban depresszió vagy akár önkárosító magatartás fejlődhet ki. Dr. Monori Zsuzsanna szerint figyelnünk kell arra, hogy gyermekünk milyen tartalmakat fogyaszt az online térben. „Ártalmatlannak látszó információk is befolyásolják a gyermeki tudatot, például a Covid, a háború vagy a klímaváltozás. A közelmúlt világeseményei az online térből tájékozódó gyermekekre is hatnak, és ezek csak erősítik a bennük kialakuló szorongást.”

A gyermekvédelem első (és gyakran utolsó) harcosai a szülők

Megoldásként a kutatótanár egyértelműen a szülők felelősségét emeli ki. „Nem lehet azt elvárni, hogy ne kerüljön a gyerek kezébe okostelefon, mert minél inkább tiltott, annál vonzóbb. De elengedhetetlen a médiatudatosság: a szülőnek ismernie kell az eszközt és a rajta lévő alkalmazásokat. Ha a gyerek hazajön az iskolából, azt is kérdezzük meg tőle, hogy mi történt vele az online térben, milyen bejegyzést látott, ráírt-e valaki, milyen ingerek érték. Ha érzi, hogy a szülő az online élete iránt is érdeklődik, könnyebben megosztja, ha valami érte, és hamarabb kiderül, ha mégis áldozattá vált.”

2022. október 25-én az NMHH Médiatudományi Intézete konferenciát kezdeményezett, amelyen a legújabb kutatási eredmények ismertetésével mutatták be, hogyan hatnak a médiatartalmak a gyermekek fejlődésére. A Mathias Corvinus Collegium épületébe meghívott előadók nemcsak a pszichológia, hanem a szociológia, a kommunikáció, a politológia szempontjait és a jogi szabályozás lehetőségeit is mérlegelték.