Nyaralás utáni lehangoltság – Kevésbé visel meg a visszatérés, ha nem a vakációtól várjuk a megváltást

Sokan megtapasztalhattuk már, főleg az évnek ebben az időszakában: bár fizikailag már hazaérkeztünk, gondolataink mintha továbbra is a nyaralásunkon ragadtak volna. A szabadságunknak is vége, vár a munka és az egyre korábban sötétedő hétköznapok. Nem csoda, ha a hangulatunk is „beborul” ilyenkor. Ahelyett, hogy elképzeléseink szerint feltöltődve és felfrissülve térnénk vissza a munkába, szétszórtak vagyunk, kimerültséget érzünk. 

Szomorkásan ülünk az íróasztalunknál, nem sok indíttatást érzünk ahhoz, hogy újra felvegyük a munka és a „szürke hétköznapok” fonalát. 

Az ünnepnapokat követő levertséghez hasonlóan a nyaralást követő lehangoltság is létező jelenség, amely ráadásul sokkal gyakoribb, mint elsőre gondolnánk. Már önmagában az is segíthet átlendülni rajta, ha tudjuk, nem vagyunk vele egyedül. Abban, hogy mi mindent érdemes tudnunk erről az állapotról, és miként kerekedhetünk felül rajta, Üveges Anna pszichológus, író, kutató segít eligazodni.

Ne akarjuk megtagadni a természet ritmusát

Noha létező jelenségről van szó, érdekes módon a Mentális Zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvében (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders – DSM) a nyaralás utáni lehangoltság, depresszió mint külön kategória nem szerepel. „Érdemes lenne talán onnan közelíteni hozzá, hogy megpróbáljuk pontosítani, mi az a köznyelvben szezonális depresszióként emlegetett jelenség, ami a valóságban jóval árnyaltabb dolog” – fogalmaz Üveges Anna.

A pszichológus szerint fontos, hogy tisztában legyünk azzal: mindannyiunkban egyfajta belső „intelligens ritmus” működik, amely ahhoz illeszkedik, amit a természet diktál: „nyáron általában energikusabbak vagyunk, aktívabban keressük az élményeket, megéljük a szabadságot. A nyár szimbolikájához szervesen hozzátartozik a víz: nem véletlenül mártózunk meg benne ilyenkor előszeretettel, mossuk át magunkat, tisztulunk meg általa kívül és képletesen belül egyaránt. 

A gyümölcsök is ilyenkor érnek, az életciklusunk is a csúcspontján van.

Ehhez képest az őszbe érkezés a természetes befelé fordulás időszaka, ami – tegyük hozzá – a mai felgyorsult világunkban egyre nagyobb teljesítménynek számít. Nem véletlen, hogy ennyi a szorongó és depresszív tüneteket mutató ember, főleg ebben az időszakban” – hangsúlyozza a pszichológus. 

A szakember arra is rámutat, hogy számtalan külföldi tanulmány foglalkozik az angol nyelvben „post vacation blues” vagy „post holiday depression” kifejezésekkel illetett jelenséggel. Példaként egy 2013-as holland kutatást említ, amelyik azt vizsgálta, hogy a nyaralás alatti pihenés ritmusa, az alvás mennyisége, összességében az aktív-passzív pihenés hogyan hatnak, mennyi ideig befolyásolják az általános állapotunkat és a mentális egészségünket. A kutatást végző szakemberek azt is megnézték, mi történik akkor, ha visszatérünk az ideális esetben nem „szürke hétköznapokba”.

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Freepik

Éljünk önazonos életet

„Az, hogy ilyenkor kiszakadunk a megszokott kerékvágásból – hogy meg tudjuk élni a szabadságérzetet, mert azt tesszük, amihez kedvünk van – mindenképp pozitív hatással van ránk. Test, lélek és szellem háromszögének egyensúlya a nyaralás alatt gyorsabban helyreáll, a környezet is ezt támogatja. Ugyanakkor többen mint egyfajta kiugrási lehetőségre tekintenek az éves pihenésükre: mindent erre az »egy lapra« tesznek föl. 

Ez egyfajta énvédő mechanizmusként értelmezhető, ám ami még fontosabb, árulkodó jel is, hogy az év 51 hetében egyébként nem önazonos életet élünk.

Nem engedjük meg magunknak az önfeledt pihenést, az öngondoskodást, az őszinte szembenézést. Testünk, lelkünk – ha nincsenek év közben egyéb levezetési lehetőségeink – ilyenkor engedi föl azt a stresszt, ami a »mókuskeréklét« során ránk rakódik, és amit hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, elnyomni. Van, aki még a nyaralás alatt sem engedi meg magának azt a »luxust«, hogy pihenjen” – mutat rá Üveges Anna.

A pszichológus szerint amikor visszatérünk a szabadságunkról, akkor látszik igazán, hogy a javulás mennyire átmeneti. „Legalábbis a statisztikai eredmények átlaga ezt a mintázatot mutatja. Ilyenkor könnyen felütheti a fejét egy úgynevezett kontraszthatás: a nyaralásból visszatérés időlegesen, de akár tartósan is negatív lelkiállapotba helyezhet minket. Szorongást, depresszív tüneteket, a reménytelenség érzését élhetjük meg fokozottan. Ez pedig arra utalhat, hogy valami »nincs kitéve az asztalra« a mindennapokban. Az ember, ha beiktat köztes pihenéseket, lehetőségeket a szelepek megnyitására, akkor egészséges ritmusban, lépésenként tudja kiereszteni a feszültséget. Nem véletlen, hogy amikor a megszokott ingerek alól kikerülünk, az szintén hatalmas stresszt jelent számunkra” – mutat rá a szakember.

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Freepik

Ha már velünk van, ne tagadjuk meg az érzést

A pszichológus szerint érezhető, hogyan üt vissza a nyugati kultúrára jellemző sajátosság abból a szempontból, milyen megoldási lehetőségeket kínál fel: arra összpontosít, hogyan kerülhetjük el az említett negatív érzéseket. „Pedig az éremnek két oldala van: nem feltétlenül jó, ha az ember túlságosan azonosul az érzéseivel, és passzívan beleengedi magát ebbe az állapotba. Másfelől a teljes tagadás sem célravezető. 

Ilyenkor hasznosabb lehet, ha egyszerűen képesek vagyunk megengedni azt, ami van, az érzéseinknek, hogy legyenek, megjelenjenek úgy, ahogyan megjelennek. 

Ha küzdünk az ellen, hogy szomorúak legyünk, vagy túlzottan távolságot tartunk az élménytől, ami a miénk, jobban magunknál tartjuk az ezeket kísérő tüneteket is” – véli Üveges Anna. 

„A mai kultúra nagyon összetett életmodellt kínál, a rohanó világot szinte már pszichokulturális klisének számít emlegetni, ugyanakkor tényleg ebben élünk. A modern kultúra arról is leszoktat, hogy mi emberek leképezzük magunkban a természet ritmusát. Rengeteg kötöttségünk van, sok impulzus ér minket, amelyek óhatatlanul elterelik a figyelmünket az igazi szükségleteinkről. Ezért is olyan nehéz megtanulni, hogyan gondoskodhatunk jól magunkról, mit jelent egyáltalán a pihenés, az öngondoskodás. Ha viszont tudjuk, hogyan nyaraljunk, pihenjünk jól, akkor ezek a negatív érzések is kevésbé fognak tudni elhatalmasodni rajtunk – főleg nem annyira, hogy elviselhetetlen léptéket öltsenek. Viszont, ha ez a szorongató, depresszív és lehangolt állapot tartósan velünk marad, az már más kategória, akkor mindenképp érdemes szakember segítségét kérni” – teszi hozzá. 

A pszichológus emellett azt tanácsolja, hogy figyeljük a testünk jelzéseit. „Ha ezekkel összhangban, a belső intelligenciánkra hallgatva cselekszünk, sokkal nagyobb esélyünk van arra, hogy lerövidítsük a lehangolt állapot idejét. Hagyjunk magunknak időt a jelenben lenni, megérkezni, például, ha megengedhetjük magunknak, ne rohanjunk be a hazaérkezésünk utáni napon dolgozni. A testünknek, a lelkünknek szüksége van arra, hogy »megeméssze«, beépítse az élményeket” – jegyzi meg a szakember.