Porított kincsek a matchától a céklaporig – Ha jól fogyasztjuk őket, csodákra képesek
Drogériákban és bioboltokban egyre gyakrabban bukkannak fel különböző növényi porok, a kávézók kínálatába pedig már sok helyen bekerült a matcha latte. Megnéztük, milyen előnyökkel jár az alapanyagok ilyen jellegű felhasználása, és egyáltalán, miképp érdemes őket fogyasztani.
Élénkzöld por, amely vízbe és tejbe egyaránt keverhető, fogyasztható akár kávé gyanánt is, ahhoz hasonlatos módon. Ez lenne a matcha, amely már sok éve kapható Magyarországon, de szélesebb körben csak az elmúlt időszakban kezdett elterjedni. „A matcha úgynevezett szuperfinom por, de nemcsak emiatt különleges, hanem a termesztési módja miatt. Az alapanyagául szolgáló növényeket nem úgy nevelik, mint a hagyományos zöld teát, hanem árnyékolják.
Mérésekkel igazolt, hogy ennek hatására jóval nagyobb mennyiségben termelődnek benne azok az aminosavak – például a teanin –, amelyek az idegrendszeri hatásában és az umami íz kialakításában szerepet játszanak.
Ilyen vegyületek abban a porban kevésbé fordulnak elő, amelyet a hagyományos zöld teából készítenénk” – mondja dr. Csupor Dezső farmakognóziai szakgyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének vezetője, a PirulaKalauz alapítója.
A matchában lévő teanint azért kell kiemelni, mert az nyugtató hatású aminosav, már régóta ismerik, kisebb mennyiségben van a zöld teában is. Ennek az anyagnak a jelenléte magyarázza azt, hogy a matcha – noha van benne koffein – összességében nem annyira élénkít, mint a zöld tea. A másik különbség a szuperfinom őrlésből adódik. Ez azt jelenti, hogy a matchapor szemcsemérete tíz mikron körüli (egy mikron 0,001 milliméternek feleltethető meg).
Ennek azért van jelentősége, mert így a folyadékokban szépen eloszlik, ezért az anyagok – mivel a sejtek már nagyon szét vannak zúzva – remekül kioldódnak belőle, az ital íze pedig homogén lesz. A matcha a hagyományos zöld teától abban is különbözik, hogy a hatóanyagok – köztük az értékes antioxidánsok – nem csak a kioldódás miatt jutnak be a szervezetbe, hiszen magát a növényt fogyasztjuk el.
Emiatt a matcha grammos dózisban emelheti a rostbevitelt is, ami szintén előny.
Mit tud a maca?
A matcha nyomában sorra érkeznek az olyan növényi porok, amelyek italok és ételek készítéséhez használhatók föl. Ezek egy része élettani szempontból valóban hasznos, de bőséggel akadnak olyanok is, amelyeknél ez finoman szólva kérdéses. Ilyen például a mesquite-fapor, amelyet Közép- és Dél-Amerikában lisztként használnak. Ez ugyan gluténmentes, így lisztérzékenység esetén lehet értelme a fogyasztásának, de fajlagos árát nézve nincs túl sok logika abban, hogy bárki ezt válassza az egyéb – ráadásul hazai – gluténmentes alternatívák közül. Van a növényi porok közt búzafűpor is, de túl sok haszon annak a fogyasztásából sem származik.
„A búzafüvet mi is kutattuk, abban a klorofillon kívül értékes anyag nincs, és túl nagy relevanciája a klorofillnak sincs. Nem tartalmaz a búzafű flavonoidokat sem, és nincs antioxidáns hatása. Egyetlen haszna a rosttartalom, de az sok egyébben is van, így különlegesnek emiatt nem mondható ez az alapanyag” – emeli ki a gyógyszerész.
A macapor már érdekesebb, annak ugyanis már érdemi élettani hatása is van. Ez a por többféle változatban kapható, van belőle hagyományos, vörös és fekete is, de ezek csak a feldolgozási módban különböznek, más a fermentáltsági szintjük.
„A macapor egy dél-amerikai növényből, a perui zsázsából készül, amelynek a helyiek a gyökérgumóját használják részben tápláléknövényként, részben gyógynövényként. A tradicionális felhasználási mód során is porítják, és a teljesítőképesség fokozására használják. Ennek az eredeti termőhelyén – magashegységben – azért van jelentősége, mert ott a levegőben már kevesebb az oxigén, így nehezebb a munkavégzés. Ezt javíthatja a maca fogyasztása. A növényt nők és férfiak a termékenység fokozására is használják, ami furcsa, hiszen a hatóanyagok általában csak az egyik nemnél szoktak ilyen célra működni.
Ezt a hatást behatóan vizsgálják, és a férfiaknál már ki is mutatták, hogy a növény kivonata intenzíven fokozza a spermiumok mozgékonyságát, életképességét.
Már azt is lehet tudni, hogy a macában lévő hatóanyagok a spermiumok receptorain keresztül érik ezt el” – mondja Csupor Dezső.
A macát nem isszák, hanem ételekbe keverik, azok sűrítésére használják. Mivel régóta használják, néhány grammos (az ajánlás szerint négygrammos) dózisban élelmiszerként is biztonságosan alkalmazható.
A csodálatos kurkuma
A kurkumát a többség csak fűszerként használja – az indiai konyha nélkülözhetetlen alapanyaga, de tehető más ételekbe is –, de megállja a helyét gyógynövényként is. Porított formában nagyobb kiszerelésben is árulják, ami akkor lehet praktikus, ha valaki preventív céllal fogyasztja rendszeresen.
„Ilyen esetben csökkenti az emésztőrendszeri daganatok kockázatát, valamint a gyulladásos ízületi panaszokra is jó hatással van.
A benne lévő kurkuminoidok ugyanis csökkentik a gyulladást, ezáltal pedig mérsékelik az ízületek duzzanatát és fájdalmát, javítva azok mozgékonyságát.
Ugyanezen oknál fogva mérséklődik a bélrendszeri daganatok kockázata is, azok ugyanis könnyebben alakulnak ki gyulladások talaján. A kurkuminoidoknak epehajtó hatásuk is van – emiatt epekövességnél csak a kezelőorvos beleegyezésével szabad fogyasztani –, és emésztést javító hatással is bírnak, emellett képesek gátolni a koleszterin képződését. A rendszeres kurkumafogyasztás a koleszterinszintet is csökkenteni tudja. Ezt a hatást több klinikai vizsgálattal is igazolták” – mondja Csupor Dezső.
A kurkumát a hatás eléréséhez nem kell nagy dózisban fogyasztani, napi adagja nem több egy-három grammnál. Véralvadást gátló gyógyszerek mellett csak óvatosan szabad alkalmazni, mert azokkal kölcsönhatásba lépve fokozhatja a vérzési időt. Túlzott mértékben várandósság idején sem szabad alkalmazni, ugyanis állatkísérletek igazolták, hogy méhösszehúzó hatása van.
Céklától az articsókáig
Vannak a növényi porok között olyanok is, amelyek a leghétköznapibb zöldségekből – céklából vagy éppen spenótból – készülnek, olyanokból, amelyeket bármelyik üzletben vagy zöldségesnél be lehet szerezni. Viszont ezeket sem szabad korlátlanul fogyasztani, mindegyiknél be kell tartani az ajánlást.
„Ez azért fontos, mert például egy teáskanál céklapor egy egész gumónak feleltethető meg. Emiatt tartós alkalmazásnál biztonságosnak csak a körülbelül napi öt gramm mennyiség mondható.
Az ilyen porok fogyasztása azoknak különösen előnyös, akik egészséges felnőttek, de egyébként nem esznek napi szinten zöldségeket.
Akkor is jó megoldást jelenthetnek, ha valaki ezeket eredeti formájukban elutasítja” – mondja Soltész Erzsébet dietetikus.
A színes zöldségek porított változata – egyebek mellett a rosttartalom miatt – jó hatással van a koleszterinszintre, és segítheti a zsírmáj megelőzését is. Értékesek az ilyen porok a bennük lévő antioxidáns anyagok miatt is, amelyek jellemzően maguk a színanyagok. A porok értékes rostanyaga táplálja a bélflórát is.
„Ebből a szempontból az articsókát külön ki lehet emelni, az ugyanis remek forrása az inulin nevű rostnak, amely a bélflóra jó baktériumait támogatja – viszont vannak, akik érzékenyek rá, ők puffadást tapasztalhatnak. Ki kell emelni, hogy a cékla szárításával készült porban sok nitrát van, amelyből az emésztőrendszerben egy értágító hatású vegyület keletkezik. Hatására fokozódhat a szervezetben az oxigénszállítás, csökkenhet a vérnyomás. A javuló oxigénellátottság sportolóknál nagy előny – a céklaporfogyasztás következtében megnövekedett sportteljesítményt placebo kontrollált vizsgálatokban is igazolták, tehát hatása objektíven is mérhető. Magas a nitráttartalma a spenótpornak is, így annak is lehet ilyen hatása” – mondja a dietetikus.
Azért csak óvatosan
Bár a zöldségporok alapvetően egészségesek, vannak helyzetek, amikor nem, vagy csak kellő körültekintéssel fogyaszthatók. „Terhesség alatt – a kevés tudományos adat miatt – nem javasoljuk rendszeres fogyasztásukat, de a várandósságra készülve bevethetők: támogatják a méh jó vérellátását, és magas a folsavtartalmuk is.
A zöldségporok magas vitamintartalmukkal egyes véralvadásgátlók hatását módosíthatják, ilyen esetben és vérnyomáscsökkentők szedésekor egyeztetni kell a kezelőorvossal a fogyasztásukról. Egyes porok – például a cékla- és spenótpor – nem ajánlottak vesekövesség esetén a bennük lévő oxalát miatt.
Figyelembe kell venni a zöldségporok cukortartalmát is, ugyanis például a cékla esetében a tömeg mintegy felét az teszi ki” – mondja Soltész Erzsébet. Általános ajánlásként az ilyen porokat kis mennyiségben az étrend színesítésére használhatjuk. Lehet például smoothie-ba vagy salátaöntetbe tenni őket, pudingba, joghurtba, főzelékbe és levesekbe keverni – porított formájuk miatt sokfajta étel színesíthető, gazdagítható velük. A céklapor akár természetes édesítőszerként is használható. Nagyon fontos, hogy krónikus betegségek esetén mindig egyeztetni kell a kezelőorvossal a zöldségporok rendszeres fogyasztása előtt.
Ez a cikk eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet itt.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Zománcos lábastól borospoháron át a teáscsészéig – Beszélgetés Varga Mariannával, hazánk teanagykövetével
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
