„Meg kell értenünk, hogy miért mások” – Új játékszabályokat szeretne a Z generáció (X)
Melyek a világ előtt álló legfontosabb problémák, milyen jövő vár ránk a közlekedésben vagy a gyógyításban, és mitől lesz ideális egy munkahely? A jövő és az innováció kérdéskörét járta körül a Z generáció, vagyis az 1997 és 2012 között született fiatalok szemszögéből közös közvéleménykutatásában a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. Hogyan tud jól működni egy olyan nagyvállalat, ahol akár négy generáció dolgozik együtt? Erről is kérdeztük Erdei Katalint, a Richter emberierőforrás- és műszaki igazgatóját és Somogyi Andrást, aki a Bosch csoport humán erőforrásért felelős alelnöke Magyarországon és az Adria régióban.
Elektromos autók és új gyógymódók
A fogyasztói társadalomból fakadó kihívások, a klímaválság, illetve a megszűnőben és kifogyóban lévő természeti erőforrások – a Z generáció tagjai szerint napjainkban ezek a világ előtt álló legfontosabb problémák, és a többségük szerint ezeken a nagyvállalatok tudnának enyhíteni. Ugyanakkor azt is tudják, a vállalatok erőfeszítései önmagukban nem elegendők, ezért a saját életmódjukon is készek változtatni.
Mit hoz a jövő?
A Z generáció, vagyis az 1997 és 2012 között születettek számára ma már az innováció sokkal többet jelent a technológiai fejlődésnél. Milyen változásokat hozhat a fiatalok új szemlélete a gazdaságban, a felsőoktatásban, a munkahelyeken, a közlekedésben vagy a gyógyításban? A jövő és az innováció kérdéskörét ezúttal a Z generáció szemszögéből járta körül közös közvélemény-kutatásában hazánk két meghatározó innovatív nagyvállalata, a Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A felmérés Steigervald Krisztián generációkutató vezetésével készült, több mint 500 középiskolás és egyetemista fiatalt kérdeztek meg online kérdőíves módszerrel.
A hazai Z generáció szerint a top 3 terület, ahol Magyarország ma élen jár az innovációban: a szoftveres megoldások és a szoftverfejlesztés (34%), a gyógyszerkutatás (33%), valamint az autóipar (31%).
„Hosszabb távban és értékalapon gondolkodnak. Olyan dolgokra akarnak időt szánni, ami számukra értéket képvisel, ehhez igazodva a munkahelyükön is fontos számukra, hogy hosszú távon fenntartható legyen az, amivel foglalkoznak” – mondta a Kepmas.hu-nak Somogyi András.
Hangsúlyozta, hogy a Z generáció tagjai nyitottak az új technológiákra: az elektromos vagy az önvezető autók használatára, még akkor is, ha az nagyobb anyagi ráfordítást igényel.
Készek arra, hogy közösségi közlekedést, közösségi autómegosztót használjanak. Ezért tudnak azonosulni a Bosch szemléletével, mert a vállalatnál olyan fejlesztéseken, munkákon dolgozhatnak, amelyekkel értéket teremtenek, hozzájárulnak a közjóhoz, az emberek életét fenntarthatóbbá, biztonságosabbá tehetik.
Eközben a fiatalok nagyon hisznek abban, hogy a gyógyíthatatlan betegségek gyógyíthatóvá válnak, és bíznak abban, hogy áttörések lesznek a gyógyszeriparban. A kutatás adatai szerint tíz–húsz éves távlatban a mai fiatalok közül a legtöbben (47%) azt várják, hogy olyan betegségekre is lesz gyógyszeres kezelés, amelyekre korábban nem volt, illetve új gyógymódok megjelenésével is számolnak (44%).
Ezen dolgozik a Richter Gedeon Nyrt. is. A cég küldetése, hogy az egészség megőrzését és az életminőség javítását szolgálja, többek között olyan magas hozzáadott értékű, originális és bioszimiláris termékek piacra vitelével, amelyeknek a fejlesztésében és előállításában speciális tudása van. A ma már több mint ötven országban jelen lévő nagyvállalat számos innovációval büszkélkedhet, termékei szinte valamennyi terápiás területen hatékony, korszerű és elérhető árú gyógymódot kínálnak.
A vállalat kivételes figyelmet fordít a központi idegrendszerre ható, a szív- és érrendszeri, valamint a nőgyógyászati termékek fejlesztésére és gyártására.
„A fiatalok napjainkban már teljesen nemzetközi szinten gondolkodnak, számukra nem jelent különösebb értéket, hogy egy cég Magyarországon nagyot alkot, nekik az az érték, ha világszinten éri el ugyanezt” – fogalmazott Erdei Katalin.
„Nem csak az az innováció, amikor egy új molekulát fedezünk föl”
Ha már innováció és fenntarthatóság, ezek a területek mindkét nagyvállalat számára kiemelt stratégiai pontok. A Bosch csoport karbonsemlegessé vált, és beruházásaik során kifejezett fókusz van a fenntarthatóságon, az energiatakarékos üzemeltetésen.
A 2022 végén átadott 90 ezer négyzetméteres Bosch Budapest Innovációs Kampusz működéséhez például a jó hőszigetelésen, a környezeti hatásokhoz igazodó épületmenedzsment-megoldásokon, automatizált világítási és árnyékoló rendszereken, a hővisszanyerős szellőztetésen túl megújuló energiaforrásokat is felhasználnak. Kizárólag minősített zöldenergiát vásárolnak, nagy hatékonyságú hőszivattyú-rendszereket alkalmaznak elsődleges hűtési és fűtési megoldásként, amelyeket a jövőben napelemes rendszerek egészítenek majd ki. A kutatás-fejlesztési terület tesztrendszerei által generált hőt is újra felhasználják fűtésre, melegvíz-ellátásra.
A Richternél is fontosnak tartják a folyamatok digitalizációját. Dolgoznak a széndioxid-kibocsátás csökkentésén, több telephelyükön van napelempark, folyamatosan figyelik, hogyan tudnak fenntarthatóbban működni. A zöld mezős beruházásoknál és a meglévő létesítmények fejlesztésekor a legkorszerűbb technikákat használják a környezeti hatások csökkentése érdekében. A termelés során felhasznált szerves oldószereket újrahasznosítják, a légszennyezés minimalizálására speciális berendezéseket alkalmaznak, a szennyvizet pedig helyi és városi biológiai szennyvíztisztítókban kezelik. Az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére törekednek, védve ezzel a természeti erőforrásokat.
Minden munkatárstól elvárják a környezetvédelmi előírások betartását, amit oktatással és tájékoztatással támogatnak.
„Számomra nemcsak az az innováció, amikor egy új molekulát fedezünk föl, hanem az is, ha a mindennapokban valaki egy újító ötlettel áll elő. Minél elfogadóbb, befogadóbb munkahellyé szeretnénk válni. Ötletládával segítjük az innovatív javaslatok megjelenését. Ezek főként üzemi környezetben dolgozó kollégáktól érkeznek, és elsősorban a gyártási folyamatok javítására vonatkoznak” – hangsúlyozta Erdei Katalin.
„Együtt élünk a Z generációval”
Míg a magyarországi Bosch csoportnál több mint háromezer Z generációs munkavállaló – gyakornokok, pályakezdők – dolgoznak, addig a Richternél körülbelül ezer fő.
„Együtt élünk a Z generációval, sokat tanulunk tőlük. Azt tapasztalom, számukra fontos, hogy minden információ átlátható legyen, őszintén kommunikáljon velük a vállalatvezetés. Eközben sajnos stigmatizált is a Z generáció, pedig nekünk meg kell értenünk, hogy miért mások. Azért mások, mert más hatások érték őket a szocializáció során. Ők már teljes mértékben az online térből táplálkozva élnek. Ezt el kell fogadni, és a vezetőinket is fel kell készíteni, hogy máshogy kell feléjük fordulni” – vélekedett Somogyi András.
„Évtizedek óta foglalkozunk egyetemistákkal és pályakezdőkkel. A tíz–húsz évvel ezelőtti pályakezdőkhöz képest két dologban tér el a Z generáció: egyrészt a hosszan tartó, elmélyült kutatást elunják, ezért tagoltabb, szakaszoltabb feladatokkal kell őket megbízni. Ha adnánk nekik egy nagy feladatot, amin két hónapig kell egyedül dolgozni, az nem motiválná őket, és nem lennének benne sikeresek. Másrészt érdekes az önbizalom kérdése is.
Sokkal öntudatosabban mondják el a véleményüket, viszont az önbizalmuk alacsonyabb, mintha a tudást, ami bennük van, nem éreznék elég meggyőzőnek.
Biztatni kell őket arra, hogy egy feladatot meg tudnak csinálni” – részletezte a Richter humánerőforrás- és műszaki igazgatója.
Tanítás helyett mentorálás – oda-vissza működik?
A két vállalat közös felmérése arra is rávilágított, hogy nem a hagyományos tanításé, hanem a mentorálásé a jövő, ami személyre szabott törődést ad. A fiatalabb generáció igényli a mentorálást, de érdekes, hogy ez fordítva is igaz. Létezik az úgynevezett „reverse mentoring” fogalma, amikor a fiatalabb munkavállaló mentorálja az idősebbet, vagyis a Z generáció nemcsak elvár, hanem adni is tud, és szívesen segít másoknak.
A gyógyszercégnél előfordul, hogy egy csapatban négy különböző generáció dolgozik együtt, és néha apró dolgokból is könnyen lehetnek félreértések.
„Ha azt írom egy e-mailben, hogy OK, az a fiatalabbak számára passzív-agresszív lerázást, míg az én generációm számára még egy felhatalmazást jelent: rendben, csináld! Amikor a saját gyerekeim visszajelezték nekem, hogy ez passzív-agresszív, akkor megkérdeztem a fiatalabb kollégáimat a cégnél, hogy ők hogyan értik, ha én így válaszolok. Ők is mondták, hogy igen, eleinte passzív-agresszív válasznak vették” – említ egy példát a generációs különbségre Erdei Katalin.
A 2000-es években egy vállalatnál még az e-mail volt az egyik legfőbb kommunikációs eszköz, és mellette megjelent a mobiltelefon is. Ma öt különféle csatornán kommunikálnak a munkavállalók: chatek, videókonferenciák, telefonhívás, SMS, e-mail.
„Az én felfogásom szerint, ha leülünk személyesen megbeszélni valamit, akkor sokkal jobban megértjük egymást.
Ezzel szemben a Z generációs munkavállalók egészen nagy horderejű témákat is chaten egyeztetnek le, ugyanakkor olyan is előfordult, hogy egy Z generációs munkatársnak segíteni kellett megcímezni egy borítékot.
Mivel ő nem használja, ezért ez a tudás hiányzott neki. Szerintem pontosan ezért gyönyörű dolog, ha több generáció dolgozik együtt, mert mindenki tanul a másiktól” – hangsúlyozta Somogyi András.
A Z generáció kiharcolta, de már az időseknek fontosabb
A kutatási eredményekből kitűnik, hogy a fiatalok minden más szempontnál fontosabbnak tartják a rugalmas munkaszervezést és a home office-t, hogy a munka-magánélet egyensúly adott legyen. Erre a jövő munkahelyének fontos mércéjeként tekintenek. A személyes és emberi tényezők olyan szempontokat is háttérbe szorítanak, mint a mesterséges intelligencia vagy a robotikai megoldások használata.
„Ha behoznak egy újdonságot a fiatalok, és az megtetszik az idősebb generációnak, pillanatok alatt átveszik” – magyarázta Erdei Katalin. A kutatás is kimutatta, hogy a home office a Z generációnak köszönhetően került előtérbe, de az X, vagyis az 1965–1980 között született dolgozók és a boomer-generáció (1946–1964 között születettek, rangidősek egy vállalatnál) most már nagyobb arányban tartják fontosnak. „Ez logikus, hiszen gyermeket nevelnek, unokákra vigyáznak. Viszont annak idején nem rendelkeztek olyan önérvényesítési képességgel, mint amit most a Z generáció hoz magával” – tette hozzá.
A cikk a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával készült.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
