Történelmi fürdőhelyek, amelyeket már ükapáink is látogattak
Nagy múltú fürdőhelyeink vizében római császárok és török pasák is előszeretettel mártóztak meg, gyógyító erejükben Rákóczi Ferenc és Jókai Mór is hitt. A nyári forróságban és a téli, hideg napokban is kellemes megmártózni bennük, ezért érdemes közelebbről is megismernünk őket.
Ókori fürdőparadicsom
A pezsgő fürdőélet már a Római Birodalom virágzása idején is jellemző volt a Kárpát-medencére, amelyre a rómaiak „fürdőparadicsomként” tekintettek. A Római Birodalom bukása után a fürdőélet Európa-szerte hanyatlásnak indult, a vallási szemérem ugyanis sokáig visszafogta a nyilvános fürdést. Ennek vetett véget a török hódoltság korszaka. A törökök vallásának mindig is elengedhetetlen része volt a fürdőkultúra, ezért ha tehették, a meghódított területeken is fürdőket emeltek. Országunkban több fürdőt is építettek – Budán, Szegeden, Esztergomban, Szolnokon és Egerben –, köszönhetően a hatalmas gyógyvízkészletnek. Az általuk alapított számos fürdőből Egerben és Budán ma is látogatható hamamok, azaz törökfürdők, valamint gazdag fürdőkultúra maradt ránk.
A ma is teljes pompájában látogatható egri Török Fürdőt Arnaut pasa emeltette, a gyönyörű, arany kupolás fürdőben a hithű mohamedánok tisztálkodhattak. 100 évvel a fürdő alapítása után, amikor a törökök elhagyták az országot, a fürdőt birtokba vették a magyarok. A Rákóczi-szabadságharc idején állítólag többször is járt itt a fejedelem, hiszen az általa felszabadított országrésznek Eger volt a központja. A Török Fürdőben található víz gyógyhatását ma is élvezhetjük, köszönhetően a benne oldott radonnak, amely gyulladáscsökkentő, és fokozza a szervezet endorfintermelését, így a közérzetre is kedvezően hat.
Tipp: Ha Egerben töltünk egy hosszú hétvégét, barangoljuk be a környéket is, amely tele van csodás látnivalókkal! Olyan gyöngyszemekre bukkanhatunk, mint a bélapátfalvai ciszterci apátság, amely az egyetlen olyan középkori apátsági templom, amely túlélte a történelem viharait eredeti formájában. Vagy látogassunk el hazánk egyik legtisztább levegőjű, festői szépségű falujába, Noszvajra, és nézzük meg a falu határában a puha riolittufába vájt 70 barlanglakást. Ugyancsak kihagyhatatlan élmény Egerszalók: az ott csörgedező hévízforrás helyi védelem alatt áll, a több száz méter mélyről feltörő 65–68 Celsius-fokos víz által létrehozott képződményhez hasonló csak Törökország ázsiai részén, Pamukkaléban, valamint az egyesült államokbeli Yosemite Nemzeti Parkban található.
A törökfürdő, mely sose látott törököt
Az Osztrák–Magyar Monarchia idején Magyarország 200 fürdőhellyel rendelkezett. A legnépszerűbbek közé tartoztak Hévíz és Balatonfüred, amelyekhez csodatévő legendák is fűződtek. Ám leggazdagabbak gyógyvizekben kétségtelenül Buda és Pest voltak, amelyek termálforrásai napjainkban is összefüggő vízrendszert alkotnak. A város „fürdőtörténelmében” van néhány különlegesség is: ki gondolná például, hogy a Széchenyi fürdő egyik hőforrása épp a Hősök tere kellős közepén, Árpád vezér lovának lába alatt bújik meg mintegy ezerméteres mélységben? Vagy hogy a Gellért-hegy sziklái alatt húzódó alagútban, a Gellért és Rudas fürdő között végigsétálva tucatnyi kútra akadunk, amelyekből forró víz tör fel? Hogy a télen-nyáron meleg, a budai Malom-tó partján álló, kupolás „török fürdő” bizony sohasem látott törököt, hiszen alig másfél évszázada emeltette egy merész vállalkozó? Hogy Budapest legpompásabb fürdőpalotája a termálvízben gazdag Margitszigeten állt? A Margit fürdőt, amely a háborúban megsérült, 1958-ban bontották le.
Így mosta el az idő jó néhány más nagy hírű hely emlékét is. De azért a Monarchia időszakának fürdőkultúrájából szerencsére sok minden megmaradt. Gondoljunk csak az akkoriban átépített török fürdőkre, így a Császárra, a Lukácsra vagy a „békebeli idők” eleganciáját sugalló, máig Európa-hírű Széchenyi és Gellért fürdőre, amelyek most is jó ismerősei minden budapestinek és azoknak, akik felkeresik a magyar fővárost.
Ahová Jókai is gőzössel érkezett
A 19. század második felében leginkább a vasút gyors fejlődése hozta meg a közönség kedvét, hogy felkeresse a hazai fürdőhelyeket. Jókai Móri is gőzhajón érkezett kedvenc helyére, Balatonfüredre, amelynek sokféle nyavalyára javallott számos gyógyforrása betegek és egészségesek seregét vonzotta ide.
Hévíz kicsiny, télen-nyáron meleget árasztó tavában a középkorban még csak a környék lakói merítkeztek meg, maguk és jószágaik fájós tagjait kúrálva a vízben. Alig kétszáz éve fedezte fel az orvostudomány, hogy a tó medrét évmilliók energiáját magában rejtő tőzeges láp alkotja, és gyógyító erejét a vízben szétszóródó finom iszapszemcsék adják. A mai modern terápia is az ősi tapasztalaton, a víz és az iszap áldásos hatásán alapul. Ez tette nevezetessé Hévízt a Monarchia idején, és ez teszi ma is a legnépszerűbb magyarországi gyógyfürdővé a hazai és a külföldi látogatók körében.
Tudtad?
A Balaton térségében nagyjából évi 2000 a napsütéses órák száma, pont annyi, mint a francia Riviérán.
A legnagyobb valaha kifogott balatoni harcsa 103 kilót nyomott.
Európa legrégebbi vitorlásversenye, a Kék Szalag, 1934-ben került először megrendezésre.
A Zánka mögött található Hegyestű egy olyan félig elbányászott hegy, amely valójában egy egykori vulkán.
Az Édenkertet és a bibliai Frigyládát is mitikus kerubok őrzik, mint a Hévízi-tó bejáratát.
A hévízi kifolyón télen kenutúrákat szerveznek.
Kőolaj helyett gyógyvíz!
A korábban virágzó vidéki fürdőhelyek életében jelentős visszaeséssel járt az első világháború. Viszont a 20. században a fürdők száma mellett kínálatuk is szélesedett. Egyre több alkalommal épültek fürdők a tervszerűen a mélyből felszínre hozott, vagy a kőolajkutatás eredményeként felszínre tört vizekre. Ilyen módon létesült többek között Bükfürdő, Zalakaros, Hajdúszoboszló és Sárvár fürdője is. Ha kőolaj-nagyhatalom nem is lettünk, gyönyörű és nemzetközi szinten is rendkívül népszerű fürdőinket ennek a kutatásnak köszönhetjük. Dr. Bodnár János (1889–1953) vegyész professzor, valamint dr. Dalmady Zoltán (1880–1934) szerint „a hajdúszoboszlói víz ötszörösen hígított tengervíznek tekinthető, és nem más, mint a triász kori tenger felidézett szelleme”.
Tipp: Ha Bükfürdőn jársz, a Répcementi tanösvény szórakoztató és érdekes módja Nyugat-Magyarország és a Répce-vidék élővilágának megismerésére, amelyet hat interaktív tábla segít.
Magyarország középpontja
Tudtad, hogy Szarvas volt a Nagy-Magyarország földrajzi középpontja? Bizony, emlékmű is jelöli a különleges helyet a Körös partján. Szarvas egyik legnagyobb vonzereje éppen az, hogy közvetlenül a Körös mentén terül el. Igazi fürdőváros, ahol nagy múltja van a fürdőkultúrának, hiszen már a török időkben is működött nyilvános gőzfürdő.
Tipp: A Szarvasi Arborétumban kapott helyet az ország számos épített csodájának kicsinyített mása, a Mini Magyarország kiállítás, és a gyerekek örömére interaktívan kezelhető kisvonatpálya is van.
Ahol a Bánk bán született
Gyula az a város, ahol a történelem, a kultúra és a gyógyvíz kéz a kézben járnak. A város 800 éves történelmi múlttal rendelkezik. A Gyulai Várfürdő az egykori copf stílusban épült Almásy-kastély 8,5 hektáros természetvédelmi területté nyilvánított parkjában található. Az egyedi, különleges mikroklímájú parkban 300 évnél öregebb kocsányos tölgyek, 50 fajta örökzöld, 200 fajta lombhullató fa és cserje tekinthető meg. A legenda szerint Erkel Ferenc itt írta meg Bánk bán című művét.
Tipp: Ha meguntad a fürdőzést, húzz túrabakancsot, és irány a Mályvádi Őstölgyes, az Alföld második legnagyobb erdősége. Ha igazi különlegességet akarsz látni, nézd meg a Nagy Bambuszkertet, ahol 2000 m²-en közel 102 bambuszfajt találhatsz, és ha szeretnéd, akár haza is vihetsz magaddal egy növényt.
Az Alföld gyöngyszeme
Az Alföld gyöngyszemeként emlegetett Gyopárosfürdő fürdőkultúrája több mint 100 éves múltra tekint vissza. A Gyopáros-tó vizének és iszapjának gyógyító erejét már akkoriban is ismerte és használta a környékbeli községek és tanyák népe. Nyaranta szekerekkel érkeztek a betegek, hogy a tó vizében és az annak partján ásott gödrök iszapjában gyógyítsák magukat. Gyopáros sziksós vizét 1999-ben nyilvánították gyógyvízzé.
Tipp: Gyopárosfürdő különlegessége az éjszakai fürdőzés, amelynek igazán romantikus hangulata van, de kirándulni is lehet: a Kardoskúti Fehér-tó természetvédelmi terület, 150 faj átvonulóhelye, csodálatos úti cél, akárcsak a Gyopárostól 70 kilométerre levő Ópusztaszeri Emlékpark.
Fürdőzés után múzeum
A 18– 19. század kedvelt fürdőhelye volt Parád. Innen ered a sokak által csak büdös vízként emlegetett Parádi víz, amelynek fogyasztása emésztési zavarok enyhítésére javasolt, külsőleg pedig női betegségek gyógyítására és bőrszépítésre is alkalmas. Ennek a kincsnek köszönhetően épült ki Parádfürdő, ahol a gyógyhatások legszélesebb palettája található Magyarországon: ezen a helyen ugyanis vasas, arzénes, timsós víz és kén-hidrogénes savanyúvizek, de természetes szén-dioxid-gáz forrás is fakad.
Tipp: Parád és Parádsasvár több különleges látnivalóval várja az ideérkezőket. Itt található a híres Cifra istálló, amely a hazai kocsis világ emlékeit őrzi. A muzeális értékű darabok között találkozhatunk vadászkocsikkal, konflisokkal és fiákerekkel, díszhintókkal meg hajtófogatokkal, de még egy halottaskocsi is helyet kapott a kiállított darabok között. Egy másik különlegességgel, a háromszáz éves múltra visszatekintő üvegfúvás művészetével a parádsasvári manufaktúrában ismerkedhetünk meg. A vezetett túra során láthatjuk, hogyan kerülnek ki a mesterek keze alól az izzó kemencéből a kristálycsodák.
A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
