„Olyan munkát adj nekem, Uram, ahol szeretni kell!” – A nevelőszülői hivatásról

A gyermekvédelmi gondoskodásban lévő gyerekek ma már többnyire nem nagy létszámú intézetekben, hanem nevelőszülőknél vagy lakásotthonokban élnek. Mivel az egészséges fejlődéshez nélkülözhetetlen a személyre szabott figyelem, a rendszer célja, hogy a gyerekek minél előbb szeretetteljes kis közösségbe kerülhessenek be, ahol az elszenvedett traumáikat fel tudják dolgozni. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában működő országos hatáskörű intézmény, 2011 óta törekszik arra, hogy minél jobb körülményeket teremtsen a sorsukra maradt csemetéknek. 

A gyerekekért élnek 

Sánta Lászlóné Marcsit korábban sokan megmosolyogták az utcán, amikor látták, hogy öt gyerekkel megy sétálni. Az ikerbabakocsi mellett ketten ballagtak, a legkisebbet pedig hordozóban vitték. Férjével négy saját gyermeket is felneveltek, és már unokával is bővült a család, emellett a nevelőszülőként eltöltött húsz év alatt huszonhárom állami gondozott került a szárnyaik alá. 
„Imádkoztam a Jóistenhez, hogy olyan munkát adjon nekem, ahol szeretni kell. Nyilvánvalóan, ennél bonyolultabb a kép, de a gyermekek szeretete olyan életforma, ami a részemmé vált. Akármilyen fáradtak vagyunk, mindennap újra kezdjük, mert a gyerekeinkért élünk, ez tesz minket boldoggá. Jövőképet szeretnénk biztosítani nekik, hogy megtalálják a helyüket a világban” – meséli Marcsi, aki kiemelkedő színvonalon végzett munkájáért három éve Szent Anna-díjban részesült.

Úgy véli, hatalmas szív és rugalmasság kell a nevelőszülői hivatáshoz, mert ha valamit elterveznek, biztos, hogy a másik pillanatban újra kell gondolni mindent.

A gyerekek boldogságáért, jövőjéért dolgozni szerinte nagy feladat, de egyben a legcsodálatosabb munka is, amit az ember végezhet. 

Kakstedterné Kustos Tünde szintén a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató nevelőszülője, pontosabban az első nevelőszülőinek egyike, aki már kilenc éve dolgozik a területen. Elmondása szerint a férjével mindig is szerettek volna olyanokat befogadni a családjukba, akiknek nélkülük kevés esélyük lenne arra, hogy el tudjanak indulni az életben. Kilenc éve költöztek fel Budapestre, ekkor látták meg a Metro újságban a hirdetést, hogy nevelőszülőket toboroznak. „Akkoriban még más volt a nevelőszülővé válás menete, nem kaptunk annyi kedvezményt, mint most, sokkal nehezebb volt a helyzet, és a társadalom is máshogy gondolkodott erről a hivatásról. Régen sokan nem tudták elképzelni, hogy valaki csak azért vesz magához gyereket, hogy a kicsi családban nőhessen fel” – meséli Tünde.

Elsőnek Dóri érkezett hozzájuk, aki csupán 1300 grammal és 50 centivel jött a világra, de mára életerős kislánnyá cseperedett a családi fészekben. „Utána egy kisfiúra kaptunk felkérést, akit a szülei adtak át nekünk, mert nem tudták ellátni, és segítségre volt szükségük. Ez októberben volt, utána decemberben újra babát szült az anyuka, pedig azt sem tudták, hogy várandós. Végül a legkisebb is hozzánk került. Három évig voltak nálunk, aztán szerencsére haza tudtuk őket gondozni, két gyerekünket pedig sikerült örökbe adni” – teszi hozzá az édesanya.

Tünde úgy tapasztalta, hogy már önmagában óriási kihívást jelent, ha egy gyereket kiemelnek a családjából, de ezek a kicsik sokszor úgy élték eddigi életüket, hogy nem kapták meg azt a szerető gondoskodást, amire szükségük lenne az egészséges testi-lelki fejlődéshez. „Azt az időt, amikor az ember felveszi, böfizteti a gyereket, magán hagyja, hogy hallja a szívverését, nem lehet pótolni, ez a hiány végigkíséri a csöppségek egész életét. Került hozzánk kislány nyolc hónaposan, és ez az időszak olyan meghatározó volt az életében, hogy talán most kezdi magát utolérni. Ha abba nő bele, hogy ezeket az érzéseket nem ismeri, nehezen értelmezi, amikor őt simogatják, vagy megmossák rendesen a haját, felöltöztetik. Nekik ezt meg kell tanulniuk!” – magyarázza Tünde.

Addig kísérni őket, amíg szükségük van rá

Sok gyerek csak átmeneti időre kerül nevelőszülőkhöz, hisz a cél, hogy a rokonaik megteremtsék azokat a körülményeket, amelyek közé már vissza lehet engedni a gyereket, hogy a saját családjában élhessen. Az elválás persze sokszor nem könnyű, ilyenkor igyekeznek arra gondolni, hogy a gyermek érdekei az elsők. „Az egyik szemem sír, a másik nevet. Az ember tele van várakozással, hogy sikerül-e a hazagondozás, mennyire lesz tartós, persze ezeket az érzéseket nem kommunikáljuk a gyerekek felé, mert úgy gondolom, hogyha mi is megadjuk a bizalmat a szülőnek, a gyerek könnyebben le tud válni rólunk, és ez ilyenkor a legfontosabb. Nekünk pedig muszáj feldolgoznunk, hogy elmennek. Ilyenkor egymás lelkét gyógyítgatjuk otthon a gyerekekkel. Amikor rossz kedvem van, mert valaki elment, mindig odajönnek hozzám és megvigasztalnak” – magyarázza Marcsi.

Tünde szerint a nevelőszülői hivatás egyik legnehezebb része, amikor azt látják, hogy a fejlesztő-nevelő gondoskodás után a gyerek visszakerül a származási családjához, ahol újra az otthoni dolgokkal azonosul. „Ugyanakkor megnyugtató, amikor a gyerek választ és látjuk, hogy boldogan megy a szüleihez, ez azt jelzi nekünk, hogy itt az ideje az elválásnak. Miután beleteszünk apait, anyait a feladatokba, aztán megtapasztaljuk, hogy a munkának beérik a gyümölcse – ennél nagyobb elismerés nem is kell!” – meséli az anya.

A személyre szabott törődés a legfontosabb

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában működő országos hatáskörű gyermekvédelmi intézmény, 2011-ben kezdte meg működését. Szervezetük hitvallása, hogy elsődlegesen a gyermekeket támogatják, alapvető céljuk a nevelő-fejlesztő munkára koncentráló, közvetlen segítségadás. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztik szakmai programjukat, a KÁSZPEM® névre hallgató pedagógiai módszert.

„Ez egy érzékenyítésen alapuló rendszer, amelynek lényege, hogy a ránk bízott csemeték minden érzelmi és életállapotbeli jellemzőjével kalkulálunk, amikor a szocializációról van szó és arról, milyen módon törődünk velük. Az egyik alapvetésünk, hogy sokat foglalkozunk a gyerekek bizalomképével, az önmagukba és a környezetükbe vetett bizalommal. Dolgozunk továbbá a rokonokhoz, nevelőszülőkhöz, nevelő kollégákhoz fűződő viszonyukon. Minden csemete életében az egyik legalapvetőbb mintát a családtagok, a szülők, a testvér, a nagyszülők adják. Igyekszünk ezt a családi mintát szolgálni azzal, hogy egyrészt toborozzuk a nevelőszülőket, másrészt folyamatosan próbáljuk úgy alakítani a rendszert, hogy minél többen családra találjanak” – magyarázza Kothencz János, aki maga is állami gondozásban nőtt fel.

A szervezet főigazgatója szerint paradigmaváltásnak lehettünk tanúi az elmúlt tíz évben, ami egyben új kihívások elé állítja a rendszerben dolgozókat. Felértékelődik minden erőfeszítés, amit a családias nevelésért tesznek az intézményben nevelkedő gyerekek életében. „Komoly hiátusokat látok, amelyek feladatot adnak a törvényalkotóknak, valamint az állami és nem állami fenntartóknak is. Mi is ebben a mederben harcoljuk meg a magunk küzdelmeit. Küzdünk azokért a gyerekekért, akik intézetben élnek. Sorsokért, életekért folytatott küzdelem ez, ezért csak szuperlatívuszokban tudok beszélni minden kollégáról, aki az intézményekben élők életét segíti, szolgálja, és szomorú vagyok azoknak a kollégáknak a működését látva, akik szolgáltatni vagy felügyelni kívánnak. Pontosan ez az a szemlélet, amivel a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató szakítani igyekszik, és azt gondoljuk, hogy nekünk igenis törődnünk és aggódnunk kell a családjukat vesztett gyermekekért, éppen úgy, ahogy azt a vér szerinti utódainkért tennénk” – teszi hozzá Kothencz János. 

Ki lehet nevelőszülő?
• Aki a 24. életévét betöltötte,
• a gondozott gyermeknél legalább 18,
• legfeljebb 50 évvel idősebb,
• büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntetőeljárás,
• nem áll gondnokság és támogatott döntéshozatal hatálya alatt,
• személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és
• a családjába történő visszakerülésének vagy örökbe fogadásának támogatására.

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A lapra előfizethet itt>>