Egészséges tévhitek: zöldséget csak nyersen?
A főzött változat tápanyagokban szegényebb? Árt a szemünknek, ha közelről nézzük a tévét? Utánajártunk!
Makacs hiedelem
Az Eurobarométer egyik felmérése az uniós országokban vizsgálta az emberek antimikrobális szerekkel kapcsolatos ismereteit. A 27 tagállam válaszadóinak mintegy 40 százaléka használt antibiotikumot a kérdezést megelőző egy évben, körükben pedig minden ötödik meginterjúvolt azt a választ adta, hogy konkrétan influenza miatt szedte e gyógyszert. A felmérés egyik kérdése külön is firtatta, hogy a kutatásban résztvevők hamisnak tartják-e azt az állítást, mely szerint az antibiotikumok hatásosak a megfázás és az influenza ellen. Míg az összes megkérdezett 46 százaléka tartotta ezt – helyesen – fals információnak, addig hazánkban a válaszadóknak csak 29 százaléka volt ezen a véleményen. Az összes válaszadónak csak 36 százaléka tartotta hamisnak azt a jóval általánosabb, ám ugyancsak helytelen állítást, mely szerint az antibiotikumok megölik a vírusokat. Hazánkban a megkérdezettek 27 százaléka vélekedett úgy, hogy ez az állítás nem igaz. A jó hír egyedül az, hogy a megkérdezettek legalább a rezisztencia veszélyével tisztában voltak. A megkérdezettek 83 százaléka tudott arról, hogy a szükségtelen alkalmazás hatástalanná teszi az antibiotikumokat, Magyarországon is tudta ezt a válaszadók 75 százaléka.
Sülve-főve
Sokan gondolják azt, hogy nyers zöldségek és gyümölcsök tápanyagban jóval gazdagabbak, mint főzött változataik. És ez bizonyos szempontból igaz is, hiszen egyes hőérzékeny anyagok – így például a C-vitamin és egyes B-vitaminok – tényleg odavesznek főzés közben, de a növények rengeteg olyan hasznos komponenst is tartalmaznak, amelyek hő hatására alig bomlanak le. Sőt olyanokat is ismerünk, amelyek hasznosulását a hőkezelés éppen hogy segíti. Ez utóbbira jó példa a paradicsomban lévő likopin, amelyet a főzés sokkal hozzáférhetőbbé tesz a szervezet számára. Szervezetünk ugyancsak sok olyan hasznos tápanyaghoz juthat hozzá a főtt répából, hagymából és burgonyából, amelyet a nyers zöldségekből nem tudna ugyanolyan jól "kivonni". A főzéssel a sejtfalak ugyanis föltárulnak, és emiatt a növényekből amúgy nehezen hozzáférhető komponensek is könnyen felszabadulnak. Másrészt a főzés segít azon anyagok lebomlásában is, amelyek nehezíthetik vagy gátolhatják egyes ásványi anyagok – például a cink, a kalcium és a magnézium – felszívódását. Fölösleges tartani attól is, hogy a főzés az enzimek elpusztítása miatt csökkenti a zöldségek és gyümölcsök értékét, mert ezek az eledelek számunkra nem az enzimek miatt értékesek. Azokat ugyanis mi magunk is meg tudjuk termelni. (Emiatt nem igaz az sem, hogy probléma, ha a mézet forró teába tesszük, mert azt sem az enzimek miatt fogyasztjuk.)
Vegyük szemügyre!
Azt senki nem állítja, hogy egészséges dolog hosszú órákat tévé és számítógép előtt ülni, az azonban nem igaz, hogy árt a szemnek. Pusztán a képernyő bámulása ugyanis nem ártalmas (legalábbis a szemre nézve nem...). Az viszont már igen, ha valaki sokáig, megszakítás nélkül mered a kijelzőre, és közben „elfelejt pislogni”. Ettől ugyanis kiszárad a szem, emiatt érzékenyebb és fáradékonyabb lesz. (Ez az oka annak, hogy ha ilyen probléma lép föl, a későbbi gondok megelőzése végett érdemes szemtornát végezni, illetve műkönnyet vagy speciális szemcseppet a szembe csöpögtetni). Nem igaz az sem, hogy ha valaki túl közel ül a televízióhoz, akkor azzal árt a szemének – legalábbis ezt ez idáig bizonyítani nem sikerült. A gyerekek például egyszerűen azért telepednek közel a képernyőhöz, mert jobban tudnak fókuszálni, emiatt a készülék közelsége egyáltalán nem zavarja őket. A kijelzőhöz való közeledés persze jelezhet problémát is, utalhat például arra, hogy a tévénéző rövidlátó.
Vélelmezett átváltozás
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha sokat sportolunk, akkor a zsírpárnáink izommá alakulnak. Pedig erről szó sincs, a zsírszövet ugyanis nem alakul izomszövetté, a két folyamat egymástól függetlenül zajlik szervezetünkben. Azaz a mozgás miatt a zsírpárnák kisebbednek, és ezzel párhuzamosan az izomszövetek gyarapodnak. De nem az egyikből alakul ki a másik. Ezért nem igaz az sem, hogy a sok hasizomgyakorlattól eltűnnek a hasi zsírpárnák. A felülésektől ugyanis valóban izmosabb lesz a hasunk, de ahhoz, hogy a zsírszövetünk vastagsága is csökkenjen, a táplálkozásra is oda kell figyelnünk. Az igaz, hogy minél tovább sportolunk, annál több zsírtól szabadulhatunk meg, viszont tudni kell azt is, hogy a zsír akkor ég a legjobban, ha a percenkénti pulzusszámunkat 120 fölé tornázzuk. Ekkor ugyanis szervezetünk már nem a cukrokat bontja, hanem a zsírt.
Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A lapra előfizethet itt>>
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>