Mr. Kivétel Budapesten – Jordan B. Peterson a Bazilika előtt az erkölcsi kötelességekre hívta fel a figyelmet

Nemcsak feltűnt, hanem berobbant a köztudatba dr. Jordan B. Peterson több milliós nézettségű YouTube-előadásaival, valamint könyveivel és vitáival. Néhány napja a Brain Bar meghívására Budapesten, a Bazilika előtt tartott előadást, zömében fiatalokból álló nagyközönség számára. A pszichológus professzor akkor vált ismertté, amikor kijelentette, hogy nem engedelmeskedik annak az új kormányrendeletnek, amely szabályozza a transznemű emberek újfajta megszólítását hazájában, Kanadában. Tiltakozását azzal indokolta, hogy szerinte az államnak nem kellene előírnia az emberek szóhasználatát.

A híres és megosztó előadót Böszörményi Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója egyenesen Mr. Exceptionnek, vagyis Kivétel(es) úrnak nevezte, és feltette a nagy kérdést: „Hogyan lehet, hogy most, a Tinder, a transzneműség, a dizájnerdrogok és a militáns ateizmus korában egy őszes hajú, fehér, észak-amerikai, konzervatív világnézetű, erkölcsi rendről és vallásról beszélő egyetemi oktató egyszeriben a YouTube kiemelkedő történetmesélőjévé és korunk egyik legbefolyásosabb gondolkodójává lépjen elő? Ki látta, hogy ez bekövetkezik?”

Kíváncsian vártam, hogy az előadás közelebb vigyen annak megértéséhez, miért is oly népszerű Peterson a millenniumi generáció körében, amely kiábrándult a posztmodern eszmékből, és válaszokat keres az élet értelmére.

Az előadást moderáló 18 éves Kohán Mátyás, győri bencés diák hibátlanul vezette az angol nyelvű beszélgetést. Kérdésére, hogy milyen érzés Magyarországon lenni, Peterson úgy fogalmazott: nagyszerű látni, ahogy az ország egyre emelkedik ki a 20. század borzalmas katasztrófáiból, és újjáéled a szabadság. Majd így folytatta: „Most van egy második esélyetek, Istennek hála. Csodálatos fővárossal, lenyűgöző történelemmel, egyedi kultúrával, tanult, intelligens emberekkel és reményteljes jövővel rendelkeztek, amit, remélem, a legjobban ki is használtok majd. Én szurkolok nektek!(...)Egy kaland hív benneteket, ami lehetővé teszi, hogy építsetek, újjáépítsetek valami csodálatosat. Remélem, részt vesztek ebben teljes szívvel, és elértek valamit, ami nemcsak a ti sikeretek, hanem kihatással lehet az egész világra.”

A magyar közönség hatalmas ovációval köszönte meg a méltató szavakat. Közülük többen az előadó hazánkban is megjelent könyvét, a 12 szabály az élethez című bestsellerét szorongatták a kezükben. Azonban Petersont nem mindenki fogadja ilyen pozitívan, sokan megbotránkoztak markánsan konzervatív elméletein – olyannyira, hogy megkapta már a „rasszista”, „nőgyűlölő”, sőt, még az „alt-right” bélyeget is. A Peterson-pártiak viszont küzdenek az ellen, hogy a baloldali hangadók verbálisan a jobbszélre szorítsák őt.

Önmagát a kanadai professzor olyan klasszikus angolszász liberálisként definiálja, akibe keveredik némi konzervatív attitűd is. Az előadás meggyőzhetett mindenkit arról, hogy nem is kevés.

A moderátor már a legelején nekiszögezte a kérdést: „Hogyan kezeli a gyűlöletet?” Peterson nem tagadta, hogy mint „nem politikailag korrekt nézeteket valló embert” támadják. Mi több, karrierjét és hírnevét is tönkre akarták tenni, de ő igyekszik ezt távol tartani magától. Más szempontból az élete elképzelhetetlenül pozitív és sikeres: csak az elmúlt évben 150 várost látogatott meg feleségével, ami nagy kaland volt, mindenhol több ezres vagy több tízezres tömeg előtt beszélt, és az emberek többsége pozitívan fogadta, odafigyeltek a mondanivalójára, mint itt, Budapesten is.

Az erkölcsi kötelességekre is felhívta a figyelmet, hangsúlyozva, hogy van társadalmi és egyéni felelősségünk. „Ha nem csinálod azt, amit tenned kellene, az belül kínoz téged, mert nem cselekszel a legbelső éneddel összhangban. Azt szeretném megértetni, hogy ha nem állsz fel és teszed azt, amit a felelősségvállalás diktál neked, akkor a világ kevesebb és kegyetlenebb lesz. Ha nem élsz önzően, akkor a dolgok működnek, nemcsak a magánéletünkben, hanem a családunkban és az országunkban is.” Majd a Bazilikára mutatva az igazságról kezdett beszélni: az nem egy metafizikai dolog, hanem amit előttünk már sokan megláttak, felfedeztek. „Az igazság az, ami fenntartja a világot” – emelte ki.

Jordan B. Peterson előadása Budapesten – Kép: Dósa Győző

Isten nagyságáról is úgy beszélt, mint ami teremtő, igazságos szóként, beszédként nyilvánult meg a világ teremtésében, amelyben az ember Isten képmását viseli. Bár magát nem vallja hívőnek, de nem ez volt az első alkalom, hogy előadásában a Bibliát mint a nyugati civilizáció alapdokumentumát pszichológiai-filozófiai szempontok alapján feldolgozza.

Peterson szerint tehát az embernek van képessége arra, hogy jobbá tegye a világot, ha kimondja az igazságot és felvállalja személyes felelősségét is ebben. Ha viszont ezt elszalasztja, akkor a dolgok rosszabbra fordulhatnak:

„Lyukat ütünk a valóság szövetén, és valami pokoli dolog fogja betölteni ezt az űrt. Fontos elmondanunk és meg is tenni azt, amiről azt gondoljuk, igaz. Ha ezt nem értitek meg az elmúlt 100 év történelmi tapasztalatai után, akkor nem értitek az egész történelmet. Ha helyes etikai döntéseket hozunk, akkor a világot jobbá tehetjük. És nektek ezt kell megtennetek! Ez az életetek értelme, törekedjetek erre a lehető legszorgalmasabban!”

Mint elmondta, ő maga is sok időt tölt a 20. század eseményeinek tanulmányozásával, és sohasem az áldozat vagy a hős szerepébe helyezkedve olvas a történelemről, hanem az elkövető szemszögéből. Azt javasolja, így érdemes a történelmet megérteni: „Azon gondolkodtam, lehetséges-e úgy élni az életünket, hogy amikor eljön a kísértés arra, hogy elkövetővé váljunk, elegendő erkölcsi tartásunk legyen a visszautasításához.”

A mai korban kisebb, hétköznapi erkölcsi döntéshelyzetek formájában kell megvívnunk saját csatáinkat.

Peterson reménykedik, hogy nem ismételjük meg a 20. század bűneit, és egyre jobb jövő felé haladunk. Figyelmeztetett arra, hogy ma még nem tudjuk megjövendölni, jó vagy rossz irányú lesz-e a technológiai változások rohamos áradata, ezért tudatosnak és bölcsnek kell lennünk ezzel kapcsolatban is.