Útmutató egy szebb, élhetőbb világhoz – ne foszd meg magad a csodától!
Jobb lenne a világ, ha bennünk, emberekben erősebb lenne az együttérzés képessége? Ha mélyebben, bensőségesebben, intimebben tudnánk egymáshoz kapcsolódni? Kétségtelen, ám az intimitás kerülendő téma, mert a legszebb élmények, ugyanakkor a legmélyebb sérülések forrása is, ezért nem csoda, ha óvatosan közelítjük. Ezzel viszont a csodától is megfosztjuk magunkat. Lehet mégis tanulni a tartalmas emberi kapcsolódások művészetét? Úgy tűnik, igen. Megszületett egy könyv magyar pszichológus szerző tollából, amely ezt tanítja. Nem kioktatón, hanem finoman, sok megfontolásra méltó gondolattal és példával – úgy, ahogyan a hétköznapokban is kommunikálnunk kéne: a magunk és mások érdekeit egyaránt szem előtt tartva, átérezve, hogy valahol mélyen mind összekapcsolódunk. Kölnei Lívia írása.
Mi az intimitás? Vajon ugyanazt értjük alatta? Cziglán Karola pszichológus, pár- és családterapeuta számára bensőségességet, meghittséget, szeretetet idéz fel elsőre ez a szó. Mindent, amit eddigi életében a kapcsolatokról tapasztalt és megtanult, összefoglalta az Elfogadó kapcsolódás című frissen megjelent könyvében.
Olvasmányosan, szinte kézen fogva húz bele minket a lelki mélységek világába.
A közvetlen stílus és a szépen megfogalmazott mondatok mellett az is segíti a megértést, hogy a szerző bevonja öt kliensét is az intimitás nagy témájának feltárásába. Személyes beszámolóikban megmutatkoznak a kapcsolatok hétköznapi buktatói és örömei, az intimitás kockázata és gazdagsága.
De miről is szól tulajdonképpen az Elfogadó kapcsolódás? Ha nagyon röviden és lényegre törően akarom megfogalmazni: gyümölcsözőbb emberi kapcsolatokról, vagyis egy élhetőbb világról. Nem is hisszük, hogy ennek a megvalósulását mennyi apró, könnyen kivitelezhető gesztus vagy szó segítheti, amiket erőfeszítések nélkül is gyakorolhatunk a hétköznapokban. Például egy egész fejezetet szentel az érintésnek, ölelésnek és a testi érintés hiányának. Még nagyobb teret kap a mai korban oly divatos, épp ezért elcsépelt szó: az empátia. Pedig kulcsfontosságú egy élhetőbb világ szempontjából, hogy mit értünk alatta és hogyan valósítjuk meg.
A szerző magyarázatában az empátia és az együttérzés is azt jelenti, hogy „rezonálunk a másik szenvedésére.
Nem ugyanazt érezzük, mint ő, mégis átjár minket valamiféle rokon érzés, amin keresztül megízleljük, amiben ő van.
Ugyanakkor megőrizzük határainkat, nem sodornak el minket a másik érzései, viszont nyitottság ébred bennünk, hogy segítsünk, támaszt nyújtsunk neki.” Egészen gyakorlatias példákon mutatja be, milyen a jó szándékú, ám káros segíteni akarás – a bagatellizálás, a tanácsadás, az általánosítás, a megkérdőjelezés –, és milyen a valódi támogatás, például az együttérző meghallgatás.
A szavak építő és megsebző ereje átszövi az egész könyvet, az erőszakmentes kommunikációnak is nagy teret ad. És nemcsak másokkal, hanem magunkkal sem mindegy, hogyan kommunikálunk. „A legtöbben olyan stílusban, olyan keménységgel kommunikálunk önmagunkkal belső monológ formájában, ahogy egy ellenséghez sem szólnánk. »Mekkora idióta vagy!« »Úgysem fog sikerülni, kár megpróbálni!« »Ezt nem hiszem el, hogy erre sem voltál képes!«”
„Aligha tudunk elfogadó nyitottsággal, kedvesen fordulni a másik ember felé, ha a belső világunk csatatérhez vagy jégveremhez hasonlít.”
És persze jelentős témája a könyvnek a szexualitásban megélhető intimitás is. Az Elfogadó kapcsolódás nem hallgatja el, hogy vannak nehezebben megvalósítható kapcsolati eszközök is, amiket meg kell tanulnunk – ehhez viszont felül kell írnunk berögzült rossz életsémáinkat.
Kiválasztottam még két idézetet ebből a gazdag tartalmú könyvből, csak azért, mert szerintem ezek önmagukban is ajándék gondolatok azoknak, akik esetleg csak ezt a cikket tudják elolvasni. Akik viszont végigolvassák a teljes könyvet, bevonódnak és vágyni fognak arra az élhetőbb világra, amelyhez az Elfogadó kapcsolódás járható utat mutat.
„Tipikus pajzs például a perfekcionalizmus. Ha tökéletes vagyok, vagy majdnem az, akkor nem lehet belém kötni, nem tudnak megtámadni.
A sebezhetőség vállalásának alapja viszont az a meggyőződés, hogy tökéletlenül is méltók vagyunk a szeretetre, a kapcsolódásra.
Ahogy Leonard Cohen énekli: »Mindenen van egy repedés, ott jut be a fény.«”
„Aki közel akar kerülni a másikhoz, annak azzal is szembesülnie kell, hogy egy rétegen túl a kapcsolaton belül is egyedül vagyunk. Nincs tökéletes fúzió. Ez is az intimitás paradoxonja: ahhoz, hogy merjünk valakit közel engedni magunkhoz, el kell viselnünk a magánnyal való szembesülést.”
A könyv sokfelől közelíti az emberi kapcsolatok lehetőségeit és akadályait, van azonban egy fontos gondolat, ami áthatja az összeset: a sebezhetőség felvállalása, a bátorság a fájdalom elviselésére. „Amikor valaki azt mondja, fél a sérüléstől, akkor valójában a fájdalomtól fél. Ám ha visszautasítanak minket, ha azt tükrözik vissza, hogy nem vagyunk értékesek, szerethetők, ha leértékelnek minket, valójában nem megy bennünk tönkre semmi végérvényesen. Valódi kár akkor keletkezik, ha az ettől való félelmünkben bezárkózunk. Ezzel szemben, ha átéljük a fájdalmat, idővel enyhül az ereje” – tanítja Cziglán Karola újra meg újra.
„Szóval mit tegyél, ha szeretnéd magad tartalmas élettel megajándékozni? Olyannal, amiben igazi találkozásokat éltél át?
Talán nem a legkellemesebb biztatás, hogy vállald a fájdalmat. Pedig ez nem kerülhető meg.
Az intimitás felfedezésének útján óhatatlanul csalánba is belebotlunk. Csípnek és viszket a helyük, de a kellemetlen érzés idővel enyhül. […] A szégyen fájdalmas és kínos érzés, de elmúlik – ha hagyjuk. Ha nem építünk belőle hiedelmet, nem győzzük meg magunkat arról, hogy meg is érdemeljük.”
Cziglán Karolina: Elfogadó kapcsolódás. Intimitás, empátia, sebezhetőség a mindennapokban. Jaffa Kiadó, 2024. 295 o.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Te se akarsz ordítani a gyerekeddel? – Egy könyv, ami megtanít, hogyan fékezd és fordítsd jóra az indulataidat
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
