„Ne problémákban, hanem feladatokban gondolkodjunk!” – beszélgetés Bors Andrea iskolaigazgatóval
Gyermekkorától pedagógusnak készült, öt diplomát szerzett, 30 éve dolgozik a pályán és 24 éve tölt be iskolaigazgatói pozíciót. Bors Andrea, a perbáli Kis-forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola vezetője a pozitív pedagógia híveként kiemelten fontosnak tartja az iskolaközösség tagjai, a gyerekek, a pedagógusok és a szülők közötti összetartozás érzésének támogatását.
A perbáli iskola honlapján olvashatjuk, hogy az intézmény örökös boldog iskola, mosolygós iskola, örökös ökoiskola és akkreditált kiváló tehetségpont. Mit jelentenek ezek a címek?
Elsősorban azt a szemléletet tükrözik, amellyel a munkánkat végezzük. Fontosnak tartom, hogy mi, pedagógusok kiemelt figyelmet nyújtsunk a gyerekek felé, személyre szólóan támogassuk a fejlődésüket és sikerélményhez juttassuk őket. A címek megszerzése előtt is így dolgoztunk, a módszertani akkreditációk egy tudatosabb keretet adnak a munkánknak. A boldogságórák szemléletében is a pozitív pedagógia, a pozitív pszichológia alkalmazása a legfontosabb. Odafigyelünk a környezettudatos nevelésre és a tehetséggondozásra is, a kiváló akkreditált tehetségpont minősítést egy külső bíráló bizottság ítélte oda az eredményeink alapján. A gyermekük számára iskolát választó szülőknek fontos információ, hogy az adott intézmény milyen szemléletet képvisel, ezekkel a címekkel erősítjük a pozíciónkat.
Miért választotta a pedagógusi pályát?
Talán az egyéniségemből fakadt. Nagy családban nőttem fel és már gyerekkoromban szerettem iskolásdit játszani az unokatestvéreimmel. Zeneórát tartottam, naplót írtam, a kistestvéremmel is sokat foglalkoztam. Emellett jól éreztem magam az iskolában gyerekként, sikeres voltam a tanulásban, szerettem és tiszteltem a tanáraimat. A családom is támogatta a pályaválasztásomat.
Hogyan alakult a pályafutása?
1990-ben szereztem az első, magyar–ének-zene szakos tanár diplomámat. A perbáli iskolában kezdtem a pályámat, ahol sok segítséget kaptam az akkori igazgatótól és a kollégáktól. A német nyelvtanári szakot esti tagozaton végeztem el, a rendszerváltás után kezdtünk német nyelvet tanítani az iskolában. Örömmel töltött el, amikor a tanítványaim nyelvvizsgát tettek, versenyeket nyertek. 1997-től 12 éven át a zsámbéki zeneiskolában töltöttem be igazgatói pozíciót, közben párhuzamosan óraadóként tanítottam Perbálon is. Büszke vagyok rá, hogy a vezetésem alatt a zeneiskolában emelkedett a növendéklétszám, a klasszikus hangszerek mellett népi hangszerek és néptánc oktatása is folyt, az intézmény művészeti iskolaként kiváló minősítést kapott. A koncertek, zenetáborok, a kollégákkal töltött évek felejthetetlen élményt jelentettek.
A munkám elismeréseként a zsámbéki önkormányzattól Zsámbékért Pedagógiai Díjat kaptam.
Időközben közoktatásvezetői szakvizsgát tettem, ének-zene, népzene szakos diplomát, majd középiskolai német nyelvtanár és bölcsész diplomát szereztem. 2009-ben kértek fel az egykori perbáli kollégáim, hogy jelentkezzek az iskola igazgatói pályázatára. 12 éve vagyok a Kis-forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola intézményvezetője, pozitív megerősítés számomra, hogy sok régi tanítványom gyermeke jár hozzánk.
Milyen volt igazgatóként visszatérni az egykori pályakezdő munkahelyére?
Az egykori kollégák nyitottan fogadtak, kezdettől fogva támogatták a vezetői munkámat. Az idő múlásával a tanári kar változott – nyugdíjazás, szülés, költözés miatt –, és az új kollégákkal is jó kapcsolatot alakítottam ki. Voltak nehezebb időszakok az iskola életében, de a jó együttműködés komoly eredményeket hozott. Növekedett a tanulói létszám, szép eredményeket érünk el.
Milyen vezetői stílust képvisel?
Demokratikus, kooperatív és empatikus vezetőnek tartom magam. A döntéseimbe bevonom a kollégákat, számítok a véleményükre, ötleteikre. Természetesen megesik, hogy gyorsan és önállóan kell határoznom, ilyen esetekben is igyekszem átgondolt, felelősségteljes döntéseket hozni. A karrierem során előfordult, hogy egyszerre töltöttem be vezetői és egy másik iskolában pedagógusi pozíciót, ami megtanított arra, hogy mindig odafigyeljek a kollégák igényeire. Fontosnak tartom az őszinteséget és az egymás iránti tiszteletet.
Mit szeret a legjobban a jelenlegi munkakörében?
Azt, hogy lehetőséget ad az „alkotásra”, adhatok másoknak az ötleteimből, a tudásomból. Nagy örömöt jelent, amikor egy új ötlet – jöjjön az akár tőlem vagy a kollégáktól – megszületik, és elkezdjük megvalósítani. Ilyen volt például a boldogságórák, a tehetségprogram bevezetése. Emellett jó érzéssel tölt el, hogy támogathatom a kollégákat a szakmai fejlődésükben. Szeretek a háttérben maradni.
Úgy gondolom, ahogy a pedagógusnak is arra kell törekednie, hogy ne ő legyen a középpontban, hanem a gyerekek, nekem is az a feladatom, hogy a kollégákat támogassam.
A kiteljesedésük érdekében biztosítom a munkájukhoz szükséges feltételeket. Szeretem a vezetői munkámban, hogy rálátok az iskola egészére, a kapcsolatokra, az összefüggésekre, a gyerekekre és a pedagógusokra, így pozitív hatással tudok lenni a folyamatokra.
Milyen tapasztalatokat hozott Önöknél a járványidőszak alatt bevezetett digitális oktatás?
A digitális oktatás kezdetén senki nem tudta még, hogyan fog ez az egész működni. A kollégák arra törekedtek, hogy minden tantárgyból megfelelő segítséget nyújtsanak az otthontanuláshoz. A lányaim kisiskolások, így láttam a helyzetet szülői oldalról is. Összegeztük a tapasztalatokat a kollégákkal, átgondoltuk a feladatok mennyiségét és a digitális platformokat, segítettünk a szülőknek átlátni a rendszert. Idén tavasszal már gördülékenyebben ment a digitális oktatás a Google Classroom használata által, sok pozitív visszajelzést kaptunk. Végig figyeltünk azokra a gyerekekre, akik valamilyen okból nem kapcsolódtak be a tanulásba, igyekeztünk nekik segítséget nyújtani.
Iskolaigazgatóként bizonyára előfordul, hogy gyermekvédelmi ügyekkel is foglalkoznia kell. Milyen feladatai vannak ezen a téren?
A gyermekvédelmi ügyek megfelelő kezelése komoly felelősséggel jár. Gondoskodnom kell arról, hogy észrevegyük, ha egy gyerek vagy család segítségre szorul, megoldásokat kell találnunk, adott esetben jelzési kötelezettségünk van a megfelelő hivatalos szervek felé. Perbálon a gyermekjóléti és családsegítő feladatokat a Máltai Szeretetszolgálat látja el, kiváló szakemberekkel dolgoznak. A szolgálat bevonását a szülők felé segítségnyújtásként közvetítem, nagyon rossz megközelítésnek tartom, amikor ezzel ijesztgetik a családokat. Személyes tapasztalatom és a családok visszajelzései is azt támasztják alá, hogy nálunk jól működik a jelzőrendszer és a gyermekvédelem, a szülők az együttműködést segítségként élik meg.
Sokféle esettel találkozunk, előfordul, hogy a szülő nem is tud a gyermekével kapcsolatos problémáról, vagy tud róla, de nem találja a megoldást. A szolgálat tájékoztatást ad az érintett családoknak az igénybe vehető szolgáltatásokról: például pszichológiai, nevelési tanácsadás, válsághelyzet kezelése, családi konfliktusok rendezése. Ha esetkonferenciát hívunk össze, azon az iskolai jelzőrendszer tagjain kívül a szülők és a gyermekjóléti szolgálat képviselői is részt vesznek. Ezek a megbeszélések lelkileg megterhelők lehetnek a résztvevők számára.
Át tudom érezni a szülők helyzetét, hiszen én is anya vagyok.
A szakértők közreműködésével nagyrészt sikerül megoldást találni és pozitívan zárni ezeket az ügyeket.
Ön hogyan dolgozza fel munkája során a lelkileg megterhelő nehézségeket?
Érzékeny vagyok, sokat gondolkodom egy-egy problémán. Ezeket a problémákat feladatként élem meg, és keresem a lehetőségeket, megoldásokat. Az évek során sok tapasztalatot gyűjtöttem, ez segít abban, hogy gyorsabban rátaláljak a megoldásokra. Persze edződtem is, és meg kellett húznom a határokat, de azért még előfordul, hogy éjszakákon át töprengek azon, hogyan lehetne vagy lehetett volna jobban megoldani egy-egy feladatot.
Az Ön számára mi jelent igazi kikapcsolódást?
A családommal együtt töltött idő. Amikor együtt vagyunk, például elmegyünk valahová kirándulni, teljesen rájuk koncentrálok. Tanév közben nagyon aktív vagyok, sajnos sokszor hazaviszem a munkát és éjszaka, hétvégén is dolgozom. Ezen a területen szeretnék fejlődni, jobban figyelni a munka és a magánélet egyensúlyára, többet pihenni, töltődni.
Milyen tervekkel készül a 2021/2022-es tanévre?
Iskolánk életében hatalmas minőségi változást hoz majd az új iskolaépület átadása, jelentősen javulnak a tárgyi feltételek, lesznek új szaktantermeink is. Bízom benne, hogy az új tanévben már megvalósíthatunk nagyobb közösségi programokat, mert ezek nagyon hiányoztak a gyerekeknek. A szülőkkel való kommunikációt szeretném erősíteni. Idén bevezetjük a Komplex Alapprogramot, egy élményszerű tanítást támogató innovatív módszertant és az Erősségközpontú Oktatási Programot. Ezek széleskörű szakmai innovációt jelentenek és a személyiségfejlesztő, közösségformáló munkánkat segítik, mert kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az iskolánkban. Hiszen összetartozunk, egy iskolaközösség tagjai vagyunk mindannyian: gyerekek, pedagógusok, szülők.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>