Miket jósolnak a transzhumanisták, techmániások, futurológusok?

A kozmetikai ipar csodaszerek egész sorával rukkol elő minden évben, amelyekkel, állításuk szerint, meg lehet állítani vagy legalábbis le lehet lassítani az idő múlását. A vásárlók pedig milliárdokat költenek fiatalságuk és szépségük megóvására.

El lelhet képzelni, milyen népszerű lenne az, aki tényleg megtalálná az örök fiatalság szérumát, amit varázslók, mágusok és alkimisták hiába kerestek eddig évezredeken át. Most viszont a magukat transzhumanistáknak nevezők azt állítják, hogy megvan a megoldás erre az ősi emberi vágyra.

Egészen pontosan még nincsen meg, de meglesz belátható időn belül, amire a bizonyosságot az szolgáltatja, amit egy szóval úgy foglalhatunk össze: szingularitás.

Hatványozott fejlődés

Mi tagadás, valóban csak kapkodjuk a fejünket, és már régen nem azon, hogy mit hoz a jövő, hanem hogy mit hoz a jelen. Az utóbbi évek információtechnológiai szakkiállításai már az „intelligens” háztartási eszközök elterjedését mutatják, amikor minden kommunikál mindennel. Eközben még mindig tömegével élnek emberek a világban, akiknek az alapvető élelmiszerek vagy a tiszta ivóvíz beszerzése is gondot jelent. A transzhumanistáknak erre is van megoldása, de erről majd később. Hogy a szingularitás hívei mire alapozzák reményeiket, azt legjobban a mobiltelefonok fejlődésén lehet érzékeltetni. Negyedszázada még csak a legkiváltságosabbaknak volt mobiltelefonja, ám ahogy kezdtek elterjedni, a fejlődés nem lineárisan, hanem exponenciálisan (azaz hatványozott gyorsasággal) zajlott, és zajlik azóta is. (Ha a fejlődés lineáris lenne, akkor ma olyan telefonjaink lennének, mint amilyenek 20 évvel ezelőtt voltak.) Csak a legszakavatottabbak tudják nyomon követni az okostelefonok evolúcióját. A transzhumanisták szerint az exponenciális fejlődés nemcsak a mobiltelefonokat, sőt, nemcsak a technikát és technológiát jellemzi, hanem az élet minden területét. Elméleti kiindulópontjuk az ún. Moore-törvény. Az Intel egyik társalapítója, Gordon E. Moore 1965-ben azt jósolta, hogy az integrált áramkörökben a tranzisztorok száma 18 hónaponként megduplázódik.

A transzhumanisták egész történelemfelfogására és világszemléletére ez az exponenciális fejlődési modell (azaz minél nagyobb valami, annál gyorsabban növekszik) a jellemző. Lehet, hogy a fajok evolúciója eddig lassú volt, és a társadalmi folyamatok is lassan hömpölyögtek eddig, de most majd minden hipersebességbe kapcsol. A felpörgött fejlődés pedig egy ponton – ez a szingularitás – valami egészen újba, eddig ismeretlenbe csap át.

Az örök fiatalság széruma

A futurológia – jövőkutatás – mára létező foglalkozás lett. A transzhumanisták például azt gondolják, hogy az ember rövidesen képes lesz meghaladni biológiai korlátait, ami szintén elsősorban a technika fejlődésének lesz köszönhető. Gary Scott futurológus és technofilozófus szerint 2035-re többen lesznek a transzemberek mint a keresztények. „2035-re mégha a többség nem is fogja magát transzembernek nevezni, gyakorlatilag azonban az lesz. … A jövő tele lesz digitális implantátumokkal, gondolatvezérelt művégtagokkal, kor-visszafordító pirulákkal, hiper-intelligencia agybeültetésekkel és bionikus izomfejlesztésekkel. Ezek a technológiák szó szerint emberfelettivé tesznek minket” – állítja Scott, aki dr. Nigel Bareber evolúciós pszichológusra hivatkozik, amikor azt mondja, hogy a technológiai robbanással együtt nőni fog az ateisták száma.

Ez csak az első a technofilozófus Scott top 5 jövendölése közül. A továbbiak pedig:
a haptikus eszközök elterjedése, amelyek segítségével távolból érinthetünk meg másokat úgy, hogy azok meg is érzik;
a mesterséges méh kifejlesztése, amelyből az első transzember 2033-ban fog megszületni, (amerikai, japán és kínai kutatók egy mesterséges méhben már 10 napig sikeresen tenyésztettek egy megtermékenyített kecske-petesejtet);
az okostelefonokat már 2020-ra felváltják az okoskontaktlencsék és az okosfülhallgatók, amelyek folyamatosan kommunikálnak a valahol a testünkön viselt számítógéppel és a digitális világ egyenesen a retinánkon jelenik meg sosem látott élességben (a Google Glass még nem ilyen, de ez az irány);
2025-re a gazdagok körében már elterjedt lesz a visszafiatalító-terápia, hiszen amerikai és ausztrál kutatóknak NAD (nikotinamid adenin dinukleotid) adagolásával sikerült egy kétéves egér fizikai korjellemzőit egy hat hónapos egérével azonossá tenni, ami emberi léptékkel mérve az jelentené, hogy egy 60 éves embert 20 évessé lehetne visszafiatalítani.

„Nyughatatlan zseni”

A hangsúly ez utóbbinál azonban nem a hatóanyagon (NAD) van igazán, hanem a „gazdagon”, a transzhumanizmus hívei ugyanis közülük és természetesen a tech-mániások közül kerülnek ki.

A kettő együtt, azaz a tech-mániás gazdagok pedig legnagyobb sűrűségben az amerikai Szilícium Völgyben találhatóak, a transzhumanizmus igazi prófétáit is itt kell keresnünk. Közülük az egyik legjelentősebb, a mozgalom igazi vízionáriusa: Raymond Kurzweil.

Raymond Kurzweilnek több mint egy tucat sikeres vállalkozás és vagy félszáz úttörő találmány fűződik a nevéhez, köztük olyanok, mint az első síkágyas szkenner, az első optikus karakterfelismerő rendszer, az első nyomtatott szövegfelolvasó és szöveg-beszéd szintetizátor vak emberek részére, vagy a Kurzweil szintetizátor, amely ma az egyik leginkább valósághű hangzás előállítására képes zeneszerszám. Kurzweil 2013 óta a Google fejlesztési igazgatója.

Szóval ez a Ray Kurzweil, akit a Wall Street Journal „nyughatatlan zseninek”, a Forbes „a legvégső gondolkodógépnek”, az Inc. magazin „Thomas Edison méltó örökösének” nevezett, és aki állítólag három évtizedes rekordot tart a bevált jóslatok tekintetében, nos ez a Kurzweil úgy számolja, hogy a szingularitás, amikor a világ valami teljesen új minőségbe csap át, 2045-ben fog bekövetkezni.

Kurzweil „szingularitáriánusoknak” hívja azokat, akik „megértik a szingularitást és reflektálnak is a jelentésére a saját életükben”. Mindenképpen ilyen például az ifjú orosz média-milliárdos, Dimitrij Itszkov, aki komolyan véve Kurzweil jóslatát a szingularitás 2045-ös eljövetelére, minden pénzét avatárok fejlesztésébe fekteti, hogy így készüljön fel a halhatatlanságra. Az első prototípusok egy agy-számítógép interfészen keresztül lesznek távirányíthatóak, de későbbiekben az agyátültetés illetve a „tudat-feltöltés” is lehetséges lesz.

Egy magyar transzhumanista

Kurzweil szingularitás-elméletének számos más egészen konkrét következménye is van. A magyar származású újságíró/ sci-fi író István Zoltán, illetve Zoltan Istvan, akinek rejtélyekben gazdag életéről annyit sikerült kiderítenem, hogy 21 évesen egy többéves világkörüli vitorlásútba vágott, amire 500 könyvet vitt magával, és ahonnan megvilágosodva tért vissza, szóval ez a Zoltan Istvan az USA-ban megalapította a Transzhumanista Pártot, és indul a 2016-os amerikai elnökválasztáson. Ám ahogy egykor a kommunisták sem győzték kivárni Marx jóslatát a vallás és az egyház elsorvadásáról, hanem mindenféle eszközökkel igyekeztek meggyorsítani azt, úgy Zoltan Istvan transzhumanistái is adminisztratív eszközökkel szeretnék előmozdítani a szingularitás ügyét. Elnökjelöltjük a tech-mániás körökben kultuszlapnak számító Wired magazin online kiadásában az „It's time to consider restricting human breeding” című írásában tette közzé azon elképzelését, hogy eljött az idő az emberi szaporodás korlátozásának megfontolására. Zoltan Istvan mindezt természetesen az emberiesség jegyében tenné, hiszen – információi szerint – naponta 10.000 gyerek hal meg alultápláltság miatt a világon, kiapadóban vannak a nyersanyagforrások, meg úgyis mindjárt itt van a nyakunkon a transzhumanista kor, készítsük hát elő az útját, egyengessük az ösvényeit.

Zoltan Istvan érvelését röviden úgy foglalhatnánk össze, hogy engedélyhez kötné a gyerekvállalást, amit csak a legrátermettebb szülők kapnának meg, akik rendelkeznek mind az anyagi, mind fizikai, mind a szellemi, mind az érzelmi, mind a szociális háttérrel a gyermekneveléshez.

Hiszen a legfőbb érték a gyermek, akinek joga van mindehhez. „Ha nem engedünk valakit volánhoz ülni bekokainozott állapotban, akkor miért engedjük meg neki, hogy ilyen állapotban szaporodjon?”, teszi fel a kérdést. Istvan elképzelése egyáltalán nem újkeletű. A történelem során időről időre felbukkanó rossz emlékű eugenika (fajnemesítés) szószólói javasolták mindig a szegényebb, alávetetettebb társadalmi rétegek szaporodásának korlátozását.

Elődeihez hasonlóan a szegénység felszámolása helyett Istvan is a szegények felszámolásával orvosolná a problémákat a világban.

Az élet értelme

Bizonyára sok kedves olvasó úgy gondolja, ha Isten is úgy akarja, van esélye megélni 2045-öt, de a gyerekeink, unokáink érdekében is érdemes megnézni, hogy mi is fog történni a szingularitás bekövetkezésekor. Ha hihetünk Ray Kurzweilnek, hát fantasztikus csodák. Amit ő „intelligencia robbanásnak” nevez, az nem egy emberfeletti szuperszámítógép megjelenése lesz, ami mindenben meghaladja az ember teljesítményét, ahogy ez sok sci-fi utópiában található, hanem mi magunk is a részesei leszünk.

Intelligens nano-robotok épülnek be minden ember szervezetébe és összekapcsolják az agyunkat mindenki máséval, sőt, minden más élő és élettelen dologgal.

Így nemcsak telepatikus képességünk lesz, hanem teljesen összeolvaszthatjuk a személyiségünket és az emlékeinket másokéval, ha azt szeretnénk. Kurzweil úgy képzeli el, hogy ez az összekapcsolt tudattal rendelkező gép-felhő, amivé válunk, átalakítja és újraszervezi az anyagot, amiből a bolygónk áll. Ezután minden anyag és energia, ami a Naprendszerben fellelhető, részévé válik az intelligencia rohamosan táguló hálózatának.

Az egész környezetünket egyetlen hatalmas aggyá fogjuk változtatni.

Az anyag intelligens lesz és öntudatára ébred, „átszellemül” ahogyan Kurzweil fogalmaz. Az exponenciális fejlődés azonban itt sem áll meg, hanem kitör a galaxisunkból addig, amíg, Kurzweil szavaival élve, „az univerzum felébred”. Univerzumunk intelligenciára és tudatosságra van predesztinálva, és az emberiség szerepe, hogy ezt felszabadítsa.

Isten a világban

És hogy van-e helye az öntudatára ébredt univerzumban Istennek, arról érdemes meghallgatni magát Kurzweilt, hogy mit mond jó barátjának, Bill Gates-nek a The Singularity Is Near (A szingularitás közel van) című könyvében idézett párbeszédben. Először egy vadonatúj, alapvetően vezető nélküli vallás szükségességéről beszélgetnek, majd Gates megkérdezi: „És mondd, van Isten ebben a vallásban?” Amire Kurzweil ezt feleli: „Még nincs, de lesz. Amint átitatjuk az univerzum anyagát és energiáját intelligenciával, akkor ’felébred’, tudatossá és magasztosan intelligenssé válik. Ez áll a legközelebb Istenhez, amit én el tudok képzelni.” Az új vallásban tehát az ember így a saját teremtményét imádja.

A norvég Tudomány és Technológia Egyetem tanára, Egil Asperm a felvilágosodás korától számított modern tudomány és az ezotéria kapcsolatát kutatja. (Blogjának a neve heterodoxology.com) Aspern a The Prophet of Silicon Valley (A Szilícium Völgy prófétája) című cikkében a következőket írja a transzhumanizmusról: „Nem nehéz analógiákat találni a transzhumanista gondolat és a New Age-ből illetve az ezotériából származó elképzelések között. Körülhatárolhatunk például egy „alkimista” ideált, ami a test, a lélek és az egész világ transzmutációját (átalakulását, a szerk.) jelenti, valamint a halhatatlanság elérését a spirituális tökéletesedés egyik állomásaként. Találunk még ’magasabb rendű tudást’ – az értelem jelenlegi korlátait messze meghaladó túláradását, ami az elménk teljes átalakítását igényli. … A szingularitás… olyan módon kombinálja az eszkatológiát és a teológiát, ami rezonál a progresszív millenarista vízióra, ami pedig nagy hatást gyakorolt a modern ezoterizmusra a Teozófiai Társaságtól a New Age-ig. A szingularitariánus transzhumanizmus ugyanebbe a teológiai szomszédságba tartozik.”

Sokat hangoztatott nézet, hogy a tudomány és a technika értéksemleges, és csak a saját céljait követi. Ha ez igaz, akkor a transzhumanizmus aligha tudomány.