Mikrózható a műanyag dobozom, ráírták – akkor miért ne tegyem be?
A reggeli rohanásban műanyag kulacsba töltjük a forró teát, délben a műanyag dobozban hozott ebédet csak bedobjuk a mikrohullámú sütőbe, és már kész is. Praktikusnak tűnik, de egészséges-e? Ha eddig így tettünk, miért változtassunk a „jól bevált” gyakorlaton? A Tudatos Vásárlók Egyesületének vegyész szakértője, Dénes Júlia segített eligazodni a műanyag edények és a különböző jelentésű logók útvesztőjében.
Mi a BPA, és miért rossz nekünk?
A műanyagok polimer típusú vegyületek, amelyek sok kis egyforma molekulából állnak össze. Nem maguk a polimerek jelentik a legnagyobb egészségügyi kockázatot, hanem bizonyos adalékanyagok, amiket a gyártás során használnak. Ezek közül két csoport mondhatni közismert a negatív hatásairól: az egyik a biszfenolok, a másik a ftalátok csoportja. Az előbbiek a műanyagok tartósságát, ellenálló képességét javítják, utóbbiak pedig lágyítják a műanyagot, ettől lesz jól formálható az anyag. Vagyis ettől lesz négyzet alakú a dobozunk, amiben az ebédet visszük, vagy hosszúkás henger a kulacsunk.
A biszfenolok legelterjedtebb képviselője a BPA, a „biszfenol A”. Káros az egészségünkre, sok kutatás kimutatta már. Mivel a molekula szerkezete hasonlít az ösztrogén nevű női hormonhoz, ezért megzavarja a hormonrendszert, ami további egészségügyi gondokhoz vezethet.
Rákos megbetegedésekkel, meddőséggel, korai serdüléssel, elhízással, diabétesszel, asztmával, szívproblémákkal, koraszüléssel is összefüggésbe hozták már.
Merre tart a szabályozás?
Ennek tükrében nem csoda, hogy 2011 januárjában az Európai Bizottság megtiltotta a BPA használatát a polikarbonát cumisüvegek gyártásában, 2018 szeptemberétől pedig betiltották a csecsemőknek és a három év alatti gyermekeknek szánt élelmiszert műanyag palackokban és csomagolásban. Emellett az Európai Unióban a biszfenol A mennyisége bizonyos fogyasztási cikkekben, élelmiszerekkel érintkező anyagokban és játékokban már korlátozott. 2023 áprilisában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) jelentősen csökkentette a korábban meghatározott tolerálható napi bevitel értékét, de a szabályozást eddig még nem vizsgálták felül az új érték alapján.
„Az a baj, hogy a BPA-t sokszor BPS-sel, BPF-fel és más vegyületekkel – ezek szintén biszfenolok – szokták helyettesíteni a gyártók. Hasonló a szerkezetük, mint a BPA-nak, ezért hasonlóan viselkednek az emberi szervezetben. Ezekre viszont még nem született szabályozás” – hangsúlyozza Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa, aki szerint az ideális az lenne, ha az egész biszfenol vegyületcsalád tiltólistára kerülne.
Elvileg mikrózható, mégse tegyük be
Mi történik, ha műanyag dobozban melegítjük az ebédet? Ne tegyük! A mikrohullámú sütőben keletkező hő hatására kis túlzással olvadni kezd az edény.
Emiatt a káros vegyületek – legyen az a BPA, a helyettesítői vagy más adalékanyagok – könnyebben kioldódnak és beleoldódnak az ebédünkbe.
A másik veszély az aprózódás, amit szintén befolyásol a hő, de más külső tényezők is. Ha egy műanyag doboz megsérül, vagy az idők során elhasználódik, akkor a mikroműanyagok leválnak róla. Belekerülnek az ételbe, italba, megesszük, megisszuk őket.
„Amikor egy műanyag edényre rá van írva, hogy mikrózható vagy mosogatógépben tisztítható, a gyártónak az a kötelessége, hogy tesztelje a tárolóedényt, és bizonyítsa, hogy biztonsággal melegíthető, hűthető, gépben mosogatható a termék” – magyarázza a gyakorlatot a vegyész szakember. Akkor hol itt a gond? Ott lehet, hogy jelenleg a gyártó tesztel, nem a hatóság. A hatóság meg elhiszi a gyártónak, amit mond. Kérdés, hogy ezek mennyire megbízható információk. A szakemberek szerint itt sokkal szigorúbb szabályozásra lenne szükség.
BPA-free, PP5 és társaik – mire figyeljünk?
Nézzük végig otthoni műanyag tárolóedényeinket! A régiektől célszerű megszabadulni. Amikor újat választunk, mindig figyeljük a BPA-free (BPA-mentes) feliratot, valamint a mikrózható, fagyasztható, mosogatógépbe tehető jelzéseket is. Szintén fontos logó a kis háromszögben található szám, ami a műanyag fajtáját jelzi. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a 2-es (nagy sűrűségű polietilén – HDPE), 4-es (kis sűrűségű polietilén – LDPE) és az 5-ös (polipropilén – PP) a legkevésbé kockázatos műanyagok.
Hiába hirdetik a dobozunk alján, oldalán, hogy BPA-free, akkor se mikrózzuk. Mindenképp tegyük át az ételt másik tányérba, másik edénybe.
„Biztonságos mikrózás műanyagok esetében nincs” – szögezi le Dénes Júlia.
Forró teát műanyag kulacsba? Nagyon nem jó ötlet!
Mi történik, ha a reggeli rohanásban a műanyag kulacsunkba öntjük a kávét, teát? Szinte ugyanaz, mint mikrózáskor az ebédes dobozzal. Mivel egy forró ital is hőhatást jelent, növeli a káros anyagok kioldódásának kockázatát. Soha ne töltsünk műanyag kulacsba meleg italt, pláne ne teát, hiszen a tea forró is, savas is!
Használjunk termoszt, hiszen pontosan erre találták ki. A bevonat nélküli rozsdamentes acél is jó választás, és szintén megbízható alternatíva az üveg palack kívülről fémmel vagy műanyaggal, tokkal megerősítve.
A hőhatás azonban nem csak a műanyag kulacsok esetében veszélyes. Akkor is az, ha egy üdítős, ásványvizes PET-palack napsütésnek kitéve napokig, hetekig áll, anélkül, hogy elfogyasztanánk. A napsütés egyrészt hő, másrészt UV-sugárzás, ami megnöveli a káros vegyületek kioldódásának kockázatát. Nem véletlenül van ráírva, hogy fénytől, hőtől védve kell tárolni.
„Sok kicsi, sokra megy”, avagy a koktéleffektus
Míg a BPA és a ftalátok jó esetben idővel kiürülnek a szervezetből, addig a mikroműanyagok felhalmozódnak. Utóbbiaké egy viszonylag új kutatási terület, még nem tudni pontosan, mit okoznak, de sok jóra nem számíthatunk. Azt ugyanis már látjuk, hogy a tengerekben, az élővilágban, az állatok szervezetében is megtalálhatók. A bálnák milliószám nyelik őket, így váltak a bolygó legnagyobb műanyaghulladék-fogyasztóivá.
„Az egészben a koktéleffektus a veszélyes. Mindenből kapsz egy kicsit, de a sok kicsi sokra megy. Hiába mondja a gyártó, hogy határéték alatt van a káros anyag, az összhatást nem tudjuk befolyásolni” – mondja a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa. Vagyis minél többet teszünk azért, hogy ne találkozzunk a műanyagokkal, annál jobb lesz nekünk. Teljesen kiiktatni ezeket az életünkből persze nem megy egyik pillanatról a másikra, de fő a tudatosság.
Újrahasznosítsuk a tejfölösdobozt?
Fontos lépést tett az Európai Unió a műanyagmentes élet felé, miután 2021 nyarától betiltották az eldobható műanyagok egy csoportját, így például a szívószálaknak, evőeszközöknek, fültisztító pálcikáknak már búcsút intettünk. Mégis továbbra is automatikusan kapunk szívószálat a gyorsétteremben, mert itt is találtak a gyártók valami helyettesítő anyagot: ilyen például a bambusz vagy a műgyanta. Tesztelések után kiderült, hogy ezekben is vannak káros anyagok.
A megoldás inkább az, ha egyszerűsítünk: ne kérjünk szívószálat, vigyünk magunkkal otthonról evőeszközt.
Mert végső soron, akár műanyag, akár bambusz, akár gyanta, ebből is szemét lesz. Állítsuk meg a szemét képződése előtt ezt a folyamatot!
Végül van egy nagyon gyakori és nem csupán ránk, magyarokra jellemző szokás, az, hogy hajlamosak vagyunk a kiürült joghurtos, tejfölös vagy az elviteles ételtároló dobozt is újra használni. Pedig az egyszer használatos nem véletlenül egyszer használatos.
„Ezeket a gyártó az eredeti étel csomagolására fejlesztette ki. Nem kötelessége, hogy arra tesztelje, mi történik, ha tejföl helyett pörköltet rakunk bele. Megnövekedhet a kockázata, hogy kioldódjanak belőle a káros vegyületek. Ha mindenképpen újrahasznosítanánk, tároljunk benne inkább száraz élelmiszert, például lisztet vagy búzadarát” – javasolja Dénes Júlia.
Források:
Tudatosvasarlo.hu
Consumerreports.org
Ecowatch.com
Scienceline.org
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>