Mi a karantén, és kell-e félnünk tőle?

Ha a középkorban Velencébe hajó érkezett, és azon valaki beteg volt, nem engedték kikötni. Elég volt ehhez bármilyen gyanús jel, például bőrkiütés. Ilyenkor a hajó hetekig horgonyzott távolabb a partoktól, utasai pedig vagy túlélték ezt, vagy nem. Ez a fajta karantén tehát nem újdonság, régen is ismert volt. „A karanténintézkedés már a Bibliában tetten érhető, Mózes törvényei közt szerepel, hogy ha valaki fertőző betegségben szenved, azt a táborból ki kell vinni. Ez is egyfajta karantén, de igazából annak számít minden, ami azt a célt szolgálja, hogy a közösségtől elkülönítsünk egy fertőzési forrást” – mondja dr. Falus Ferenc tüdőgyógyász, volt országos tiszti főorvos. Viszont olyan a modern korban, de még a világtörténelem során sem volt, hogy 60 millió embert szakaszokban elzárjanak a világtól és egymástól. Most Kínában lényegében ez történt.

Verseny az idővel

Nagyon valószínű, hogy az igen drasztikus kínai intézkedések megkímélték a világot egy gyorsan terjedő súlyos járványtól. Ilyenkor arról van szó, hogy a karanténintézkedésekkel időt nyernek arra, hogy rendelkezésre álljon gyógyszer, védőoltás – hogy egyáltalán kiderülhessen, mit kell tenni, és ne egyszerre zúduljon rá az egészségügyi ellátórendszerre a sok beteg.

Ha csak lehet, a járványt időben szét kell húzni. A cél mindig az, hogy ugyanabban az időben betegből is kevesebb legyen, és az egészségügyi dolgozók között is legyenek egészségesek.

Tény, hogy leginkább az orvosok és az ápolók vannak kitéve a járványoknak, Kínában is több mint 1700 egészségügyi dolgozó betegedett meg február közepéig, ami komoly arány az akkori 72 ezres betegszámhoz képest. Közülük sokan meg is haltak, ez is mutatja, mennyire kockázatos rájuk nézve, ha egy járvány terjedni kezd – ha pedig ők nincsenek, komoly kérdés a betegek ellátása.

A karantén az ilyen helyzetek megelőzését szolgálja, de fogalma nem egzakt, elrendelése pedig nagyon kényes kérdés. Például influenzajárványok idején az iskolabezárások, tanítási születek is egyfajta karanténnak számítanak. Ugyanakkor ilyesmit elrendelni csak akkor érdemes, amikor az első megbetegedések történnek: amikor már a fél osztály nem jár be, sok értelme nincs, mert annak a járványra túl nagy hatása nem lesz.

Viszont ha az első megbetegedések idején megpróbálják elkülöníteni a fertőzötteket és azok környezetét, megfékezhető a járvány.

„Amikor gyerek voltam, olyan karantén is volt, hogy piros cédulát tettek a fertőző betegségben szenvedő gyerekek ajtajára, hogy a többiek ne menjenek át hozzá játszani, ne keressék látogatók. Azóta az ilyen betegségek nagyrészt megszűntek vagy nagyon ritkává váltak, a rettentően fertőző kanyaró sem okoz már járványt a védőoltások bevezetése óta” – mondja a volt tiszti főorvos. Remélhetőleg a koronavírussal is ez történik majd, ha lesz ellene védőoltás. Addig viszont komoly járványügyi intézkedésekre van szükség.

Otthoni vagy kórházi karantén

A járványügyi intézkedésként elrendelt karantén lehet kórházi és otthoni, súlyos járványok esetén pedig karanténba kerülhetnek nagyobb területek, konkrét városok is.

Kép

Városrész Casalpusterlengóban, ahol karantén van - Kép: Wikipédia

Elrendelése alapvetően az egészségügyi hatóság döntésétől függ, kockázatelemzést követően történik. „Ha kicsi az esélye annak, hogy valaki megfertőződött, de megfigyelésére azért szükség van, elég az otthoni karantén. Viszont olyan jogi fogalom nincsen, hogy otthoni karantén, ilyenkor az érintetteket csak megkérik arra, hogy maradjanak otthon. Ez esetben a munkáltató adhat fizetett szabadságot, vagy ha arra mód van, megengedheti, hogy az alkalmazott otthonról dolgozzon. Iskolák is kiadhatnak körlevelet, amelyben jelzik, igazolt távollétnek tekintik azt, ha valaki fertőzés gyanúja miatt otthon marad. A kórházi karantén már komolyabb intézkedés, egyfajta börtönt jelent, ahol az emberek mozgása ellenőrizve és korlátozva van. Ez olyan kényszerintézkedés, amelynek célja a közösség védelme, annak meggátolása, hogy a fertőzés esetleg továbbterjedjen” – magyarázza Falus Ferenc. A kórházi karanténban orvosok, ápolók követik az érintettek állapotát, gondoskodnak élelmükről, ellátásukról. Egészen addig tartják fenn, amíg az érintettek meg nem gyógyulnak, vagy nem bizonyosodnak meg róla, hogy nem fertőződtek meg.

Városba zárva

Egészen más a helyzet, ha a hatóságok egész településeket zárnak el, mint most Olaszországban.

Területek lezárása esetén az állam gondoskodik arról, hogy az ott élők ellátása biztosítva legyen, azok élelmiszerhez, vízhez, gyógyszerhez jussanak, biztonságban legyenek.

Ez nem fekete-fehér helyzet, de tartani nincs mitől, Kínában is megoldották az elzárt területek ellátását. Lakóközösségi bevásárlásokat szerveztek, az üzletek készleteiről gondoskodtak. Áru nálunk is van, bőséggel rendelkezésre áll élelmiszer. Európában ennek ellenére sokan pánikolnak, félnek az ismeretlentől.

„A mostanihoz hasonló intézkedés a H1N1 idejében nem volt, akkor a legkomolyabb lépés az volt, hogy amikor Mexikóban tavasszal kitört a járvány, egy hétre beszüntettek minden közösségi programot, bezárták a mozikat, nem engedték megtartani a rendezvényeket. Ezzel ott a H1N1 influenzát meg is fogták” – emeli ki a volt tiszti főorvos. Hasonló intézkedést most több ország is meglépett, például Barcelonában elmarad az MWC kongresszus, ami a telekommunikációs szektor legnagyobb eseménye. Svájcban is sztornózták a Genfi Autószalont, és nem engedik megtartani az ezer főnél nagyobb tömegrendezvényeket. A franciák ötezer főnél szabták meg ugyanezt a határt. Ezzel a cél az, hogy elkerüljék azokat a helyzeteket, amikor sok olyan ember találkozna, akik amúgy rendszeresen nem. „Mi a H1N1 idején tanácsoltuk azt, hogy a munkahelyi Mikulás-ünnepséget ne tartsák meg. Az ok itt is az volt, hogy ezek olyan rendezvények, ahol a szülők munkahelyén olyan gyerekek találkoznak, akik amúgy nincsenek együtt. Viszont ha ilyenkor találkoznak, a fertőzés könnyen terjed, a járvány erősödik” – magyarázza Falus Ferenc.

Ezért kell megtiltani járvány idején az olyan rendezvényeket, amelyeken olyan emberek érintkeznének, akik amúgy nem. Ezzel, és a betegek elkülönítésével lehet megelőzni azt, hogy az olaszországihoz hasonló, komolyabb karanténintézkedésekre legyen szükség.