Életfelfogás, ételfelfogás – Így érdemes elkezdeni, és ezt várhatjuk a mediterrán diétától

Ha meghallom a mediterrán szót, mindig valamilyen csodálatos napsütötte táj jelenik meg előttem, ahol az emberek jönnek-mennek, hangosan beszélnek, jókat esznek és isznak, állandóan mosolyognak, élvezik az éghajlat adta kiváltságokat. Valószínűleg sok amerikai filmet láttam az ilyen országokról, és bizonyos szinten talán sztereotípiákkal is telítődtem, de szerencsére saját tapasztalataim is vannak a témában. Évente több alkalommal utazom Spanyolországba, mivel a húgom ott él, és akármilyen évszakban töltök is ott időt, mindig felvillanyoz a gasztronómia sokszínűsége. Ha télen megyek, külön izgalom számomra, hogy a katalán nép ugyanolyan változatosan nyúl a szezonális zöldségekhez, mint a melegebb hónapokban – ez sajnos a hazai konyháról nem feltétlenül mondható el.

Fenntartható diéta és életvitel

Noha itthon is lehetőségünk van változatosan étkezni, az idényzöldségeket és gyümölcsöket évszaktól függetlenül az étrendünk részévé tenni, gyakran inkább a jól megszokott és már bevált fogásokat készítjük el hétről hétre. Némi nyitottsággal és rugalmassággal azonban változtathatunk, (persze csak, ha igényünk van rá), és áttérhetünk egy olyan étrendre, sőt életmódra, amellyel hosszú távon gondoskodhatunk egészségünkről, jóllétünkről, és egy általánosan jó közérzetről.

A mediterrán diéta – ellentétben a nevével – nem is időszakos fogyókúrát jelent, sokkal inkább egy olyan életvitelt, amit könnyen megirigyelhetünk az olaszoktól, görögöktől vagy éppen a spanyoloktól.

Örökség, tradíció, élmény

A mediterrán diéta évek óta a világ vezető táplálkozási irányzatai között szerepel, Amerikában például idén ötödik alkalommal kapott rangos címet. Emellett érdemes azt is tudni, hogy az étrendet 2010-ben a UNESCO az emberiség szellemi kulturális örökségének, vagyis világörökségnek kiáltotta ki. De vajon miért ennyire értékes, népszerű és követendő a mediterrán étkezési szokás? Valószínűleg azért, mert ez az egész nemcsak az evésről, hanem egy komplett életfelfogásról szól. Mivel a földközi-tengeri tradicionális táplálkozás a déli tájegységek hagyományaira, életmódjára és tudására alapoz, az elfogyasztott ételeken kívül nagy szerepet kapnak a közös, élményszámba menő étkezések, az ízek maximális és lassú élvezete, a mennyiség helyett a minőség elve, a baráti és családi kapcsolatok, valamint az együtt megélt gasztronómiai élmények és azok pozitív hatásai is. Biztosan mindenki ismeri az Ízek, imák, szerelmek című, 2010-es Julia Roberts-klasszikust, ahol a képkockákon keresztül nézőként is megtapasztalhattuk a mediterrán életérzést, és annak különlegességeit. Elnézve a hol egyedül, hol társasággal elköltött ebédeket és vacsorákat, azok hangulatát, az ételek sokszínűségét és a falatok élvezetét, azonnal megérthetjük, miről is szól ez az egész.

Miből áll a mediterrán étrend?

Az első és legfontosabb dolog, amire a mediterrán konyha alapoz, az a jó minőségű extra szűz olívaolaj. E hozzávaló nemcsak antioxidáns hatású és gyulladáscsökkentő, de könnyebb a gyomornak és az emésztésnek, óvja a szív- és érrendszert, jócskán tartalmaz E-vitamint, ami a jót tesz a hajnak és a bőrnek, és a D-vitamin tartalma sem elhanyagolható.

A következő fontos pont, vagyis az étrend szíve-lelke a szezonális zöldség és gyümölcs. A mediterrán népek mindig abból főznek, ami éppen elérhető, ebben a tekintetben számunkra is nagy példaképek lehetnének.

Az Európai Élelmiszer-információs Tanács (EUFIC) által létrehozott térképes keresőben bármikor könnyedén utánanézhetünk annak, hogy hazánkban (vagy a világ egyéb országaiban) adott évszakban és hónapban milyen zöldségnek és gyümölcsnek van éppen szezonja. Az internetes felület segítségünkre lehet akár a személyes mediterrán étrendünk megtervezésében és felépítésében, de egy környezetkímélőbb, a bolygónk szempontjából is jövedelmezőbb életmód kialakításában is.

A növényi alapú, de húst is tartalmazó irányzat fontos részei ezen kívül a magas fehérjetartalmú hüvelyesek (a csicseriborsó például kiváló választás, ráadásul a téli hónapokban is könnyedén beszerezhetjük), a halfélék, a teljes kiőrlésű gabonák és a magvak. Ezek mind értékes tápanyagokat, rostokat, fehérjét, omega-3 zsírsavat tartalmaznak, amelyek jót tesznek az anyagcsere-folyamatoknak, megfelelő ásványi anyagokkal, vitaminokkal látnak el, ráadásul az energiaszintünkről is gondoskodnak. Hús tekintetében a mediterrán diéta a szárnyasok mellett teszi le a voksát, tejtermékek esetén pedig a zsírszegény, sovány verziók jöhetnek szóba. Tojást csak mértékkel, cukros desszert helyett gyümölcsöt, és napi minimum 2 liter folyadékot, lehetőleg vizet ajánl. A lényeg a friss alapanyagokon van, ezért szinte elengedhetetlen a piacok és termelői áruk előnyben részesítése, aki viszont olyan szerencsés, akár a saját kertjéből is válogathat. A „tiltólistás” dolgok között a feldolgozott élelmiszerek, a fehér cukor és a finomított gabonák állnak, de például a vörös hús is elhagyható a mediterrán típusú főzés során.

Azokról, akik a mediterrán életmódot követik, elmondható, hogy jobb az egészségi állapotuk, kevésbé jellemző rájuk az elhízás, a magas vérnyomás, a diabétesz, és a krónikus betegségek kialakulásának kockázata is alacsony.

Azaz, ha valakinek az egészségjavítás a célja, akkor ez az étrend kifejezetten ajánlott.

Nincsenek szabályok

Nagyvonalakban meg lehet tehát határozni a mediterrán étrend alapjait, de ezen túl mindenkinek a saját ízlésére, kreativitására van bízva, hogy abból mit hoz ki. Étkezés tekintetében nincs két egyforma ember, és valójában sem a mediterrán, sem más irányzatnak nem célja szigorú korlátok közé szorítani a szokásainkat. A hangsúly inkább az egyéni adottságokon, a testünkre és önmagukra való odafigyelésen (mi esik jól, mi nem), továbbá a fenntarthatóságon van. Ennek fényében, kísérletező kedvünk és kíváncsiságunk teljében, és persze a változtatni vágyás reményében érdemes belevágnunk egy ilyesfajta életmódba.

Egyszerű mediterrán menütippek a mindennapokra

Reggeli: görög joghurt gyümölccsel és chia maggal
Ebéd: teljes kiőrlésű kenyérből készült szendvics humusszal és zöldségekkel
Vacsora: tonhalsaláta zöldségekkel, olívabogyóval, desszertnek gyümölcs
***
Reggeli: omlett gombával, paradicsommal és hagymával
Ebéd: cukkini tészta mozzarellával, paradicsommal, olívaolajjal és balzsamecettel
Vacsora: grillezett csirke zöldségekkel, édesburgonyával és friss gyümölcsökkel

Az vagyok, amit megeszem, vagy azt eszem meg, ami vagyok?

Mindegyik kérdésen el lehet, és el is érdemes gondolkozni. Az étrendünk nemcsak aktuális egészségügyi állapotunkat, de hátralévő életünk minőségét, sőt az életéveinket is befolyásolja. Olyannyira, hogy

a statisztikák szerint a mediterrán életmódot folytatók tovább is élnek: az olasz férfiak például 78 évnél, a nők 84 évnél is tovább.

Ha ezt nézzük, és számításba vesszük, hogy egészséges étrenddel fittebb, energikusabb, boldogabb és teljesebb életet élhetünk, ráadásul példát mutatva a családunkkal, gyerekeinkkel, unokáinkkal is több és minőségibb időt tölthetünk, akkor nem kérdés, hogy érdemes változtatnunk.

Felhasznált források: olivamuhely.hu, healthline.com, everydayhealth.com