Fagyi, lángos, sült kolbász – Hogyan étkezzünk és hogyan ne a nyáron?
Valószínűleg inkább fogyunk, mint hízunk a nyári hónapokban, de így sem mindegy, mit eszünk-iszunk a szabadságok alkalmával. Vége az iskolának, ezzel vége a menzás napoknak is, a gyerekek étkezését meg kell oldani a szülőknek. Ilyenkor is meg kell őrizni a rendszert az étkezésben, segíthet, ha előre főzünk, már egy nagy adag darált húsból is változatos fogásokat lehet készíteni – javasolja Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője. Hangsúlyozza, a strandokon a vattacukrot és a napi ötszöri fagyizást inkább felejtsük el. Ha pedig a nyáron kezdenénk fogyókúrába, azt semmiképp se gyorsan, hanem tudatosan tegyük, így egy augusztusi nyaralásig akár még 6-8 kilótól is meg lehet szabadulni.
Vége az iskolának, kezdődnek a szabadságolások, nyaralások, táborok. Sokan most döbbennek rá, hogy már nem jön rájuk a tavalyi fürdőruha, bikini. Újat kell venni, vagy bele kéne fogyni a régibe. Mások a szabadság alatt inkább a „Carpe diem!” mottóval élnek, ha evés-ivásról van szó. De mi az arany középút? Hogyan csináljuk jól?
Gyors fogyás sose jó
„Gyors fogyókúrába sem nyáron, sem máskor nem jó belekezdeni” – szögezi le Antal Emese. „Ha ugyanis túl gyorsan akarjuk ledobni a kilókat, nagyon alacsony lesz az energiabevitel, lassul az anyagcsere, és a szervezet elkezd raktározni. Ezek a diéták rövid ideig tartanak, mivel nagyon drasztikusak, és idővel valami hiányállapot lép fel; vitamin, ásványianyag-hiány is kialakulhat. Drasztikus diétánál általában éhes az ember, kínlódik. Egy idő után elege lesz, és utána sokkal többet fog enni. Elkezdődik a jojó-effektus” – részletezi.
Fogyni egészségesen, tudatosan is lehet, június közepe van, hosszú még a nyár. „Ha valaki augusztusban megy nyaralni, és most nekiáll fogyókúrázni, azzal sikeres lehet.”
„Az egészséges fogyás heti fél-egy kiló. A nyaralásig akár még 6-8 kilót is le lehet adni”
– magyarázza a dietetikus-szociológus.
Zöldségek, gyümölcsök legyenek a fogyókúrában a jó barátaink, de ne felejtsük el a teljes kiőrlésű gabonákat sem, amelyek magas rosttartalma miatt hamarabb jóllakunk. Válasszuk az alacsonyabb zsír- és cukortartalmú termékeket, az ételkészítésnél pedig a bő olajban sütés helyett a párolás, grillezés ajánlott.
A szakember szerint nyáron egyébként is az a jellemző, hogy inkább fogynak, mint híznak az emberek. „Egyrészt, mert melegebb van, ami a szervezetnek plusz terhelés. Illetve inkább a könnyebb ételekre vágyunk, ami nem terheli meg a szervezetet annyira. Másrészt jobb idő van, gyakrabban vagyunk a szabadban, többet is mozgunk, így több kalóriát adunk le, mint télen” – folytatja.
Hozzáteszi, mivel egyre elterjedtebb a légkondi az otthonainkban is, így akár ugyanolyan környezetet, hőmérsékletet teremthet magának az ember, mint télen. Aki nyáron végig dolgozik, annak nem biztos, hogy olyan nagy változás történik ilyenkor a táplálkozásában, az életmódjában. Ami viszont biztos: a D-vitamin pótlását nyáron megspórolhatjuk, ugyanis már 15-20 perc is elég a napon, hogy megfelelő mennyiségű D-vitaminunk termelődjön.
Ne maradjanak ki étkezések
A rendszert, a rendszeres étkezést a nyári hónapokban is meg kell tartani. „Ne maradjanak ki étkezések!” – figyelmeztet Antal Emese.
És mi a helyzet a gyerekkel? Nincs iskola, nincs menza, ha szerencsések, táborokban, nagyszülőknél, családi nyaralással telik nekik a szünidő. „Ha a nagyszülőknél nyaral a gyerek, akiknek a szeretetnyelve az étel és az etetés, akkor fontos, hogy a szülők tudjanak róla, mit eszik, mit nem a gyerekük” – tanácsolja a dietetikus.
„Persze azért van a szünet, hogy kicsit kilenghessenek, ehessenek fagyit, édességet, de
ha nagyon drasztikusan változik a táplálkozásuk, nehéz lesz visszaállni a rendszerre szeptemberben. Kicsiknél, ha össze-vissza esznek, akár egy-két hét alatt is rögzülhet a rossz szokás. Az édes íz velünk születik, egy gyerek könnyen hozzá tud szokni, hogy állandóan édességet eszik”
– magyarázza.
Mivel hosszú hetekre meg kell oldani a gyerek étkeztetését, meg kell tervezni, hogy milyen lehetőségek vannak. Ha rendelünk, célszerű változatos menüt választani. Ha főzünk, tervezzünk előre két-három, vagy akár öt napra is. „Nagyobb mennyiséget lehet előre főzni. Például darálthúst megpirítunk: abból egyik nap rakott zöldség, másik nap bolognai spagetti, harmadnap meg fasírozott készülhet” – tanácsolja a szakértő. „Kétszer még lehet ugyanazt az ételt enni, pláne a gyerekeknél, akik sokszor válogatnak, de háromszor-négyszer már ne adjuk ugyanazt nekik. Élelmiszerbiztonsági szempontból sem jó, és a változatosságot sem tudjuk így biztosítani.”
Csülkös bableves nyáron? Inkább ne!
Csülkös bableves, cigánypecsenye, hagymás rostélyos. Ezek a nehéz ételek nem éppen a nyár ízei, de egy esti vacsoránál esetleg előkerülhetnek. Ilyenkor nagy előny, hogy zöldség-gyümölcs szezon van, viszont ugyanúgy kellenek a gabonafélék, a hal, a magvak, a tojás, a fehérjeforrások. „A szezonális gyümölcsök (például eper, cseresznye) általában olcsóbbak, sajnos ez most nem így van, mindent aranyáron mérnek, de még így is jobb, mint amikor nincs szezonja” – mondja Antal Emese.
A folyadékbevitelt sem szabad megspórolni.
Kettő, akár két és fél litert meg kell inni egy nap, ez nyolc pohár folyadék, de ebbe beletartozik az ételből származó víz is. Ha görögdinnyét eszik valaki, annak a 90 százaléka víz, a joghurtoknak is magas a folyadéktartalmuk.
Még a banánban is van 70 százalék víztartalom. Viszont a gyerekeknek, időseknek, várandósoknak, sportolóknak, szabadban dolgozóknak akár kétszer-háromszor annyi folyadékot célszerű meginniuk.
„Ezt persze el kell osztani a nap folyamán. Ne az legyen, hogy délután eszembe jut, hogy még nem ittam semmit, és egyben lehúzok másfél litert. Ez abszolút nem jó a szervezetnek. Mindig legyen nálunk, vigyünk magunkkal valami italt. Ha látjuk, akkor iszunk is belőle. Ugyanez van az édességgel, ha elrakjuk, nem látjuk, nem jut eszünkbe” – folytatja a dietetikus.
A legjobb, ha vizet iszunk, amit otthon különbözőképpen (menta, bodza, uborka) ízesíthetünk is. A szakember figyelmeztet, hogy az idősek nem érzik annyira a szomjúságot. Ha nem szeretnek annyira inni, náluk felértékelődnek a levesek, szószok, pürék.
„A kismamáknál megnő az energiaszükséglet, de csak napi 300-350 kalóriával, tehát nem igaz, hogy kettő helyet kellene enniük. Nekik többek között a fehérjebevitelre kell figyelni, és arra, hogy minden falat értékes legyen. Kulcskérdés még az élelmiszerbiztonság. Szusi, tatár beefsteak, érlelt sajtok nagyon nem ajánlottak nekik. Ezen kívül jobban meg kell mosni egy gyümölcsöt, alaposan megpucolni egy zöldséget is” – figyelmeztet a szakértő.
Jó a fagyi, de nem napi ötször
Az állandó kérdés: mit együnk és mit ne, ha eljutunk a strandra, vízpartra.
„Amondó vagyok, ha valaki egyszer-kétszer jut el strandra a nyáron, egyen azt, amit szeretne. Egyen sajtos-tejfölös lángost, ha azt kíván, vagy sült kolbászt, de akkor mellé savanyúságot, zöldséget is” – fogalmaz Antal Emese. „Nem ez az egy alkalom fog számítani, de ha valaki minden hétvégén elmegy a Balatonra, az soknak számít” – teszi hozzá. Ilyenkor inkább kisebb adagot együnk, vagy vigyünk otthonról ételt, gyümölcsöt, kukoricát.
„A vattacukrot felejtsük el! Legyen elég egy-két gombóc fagylalt, de ne főétkezés helyett, hanem utána, és ne napi ötször” – hangsúlyozza a dietetikus. Amikor szabadságra megy, elengedi magát az ember, de melegben, ha alkoholt iszunk, még inkább figyelni kell a mértékre. „Tudni kell, hogy az alkoholnak nagy a kalóriatartalma, emellett dehidratáló hatása is van, éhgyomorra pedig sose igyunk! De ha már iszik valaki, egy fröccs vagy egy sör mindenképp jobb választás a tömény italoknál” – szögezi le.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>