Mátyás király nyomában

Mátyás király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából Mátyás király Emlékév van idén. Gaal Gergelyt, az Emlékév Tanácsadó Testületének Elnökét kérdeztük a részletekről.
Kép: Wikipédia
Kép: Wikipédia

Kép: Wikipédia

– Miért pont idén? És miért éppen Mátyás király?
– A történelmi személyek emlékévei közül, amelyeket a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága hirdet meg, az idei a harmadik. Az elsőt 2016-ban, Márton Áron erdélyi püspök tiszteletére, a másodikat 2017-ben Szent László királyra emlékezve rendeztük meg. Mindkettőnek nagy sikere volt.

Mátyás király személyét Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke javasolta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár úrnak, aki engem bízott meg, hogy az Emlékév Tanácsadó Testület Elnökeként irányítsam az idei programsorozatot, amelynek fővédnöke Semjén Zsolt.

A fő cél idén is a Kárpát-medence, sőt a világ magyarságát megszólító, egész éves programsorozattal felhívni a figyelmet a magyarság nagy történelmi személyiségeire, erősíteni a nemzeti büszkeséget, felhívni a figyelmet arra, hogy mi, magyarok összetartozunk akkor is, ha jelenleg határok választanak el minket.

Összeköt bennünket az anyanyelvünk és a történelmünk.

Az emlékév apropóját adó számok valóban nem a legkerekebbek, de azért esett a választás Mátyás királyra, mert életének példája több mint ötszáz évvel később is aktuális.

– Miben lehet ma példakép Mátyás király?
– Úgy teremtett stabil országot, hogy közben felismerte: az erős hadsereg mellett sok figyelmet kell fordítania a kultúra és a gazdaság megerősítésére. Felismerte azt is, hogy a kor legfenyegetőbb problémája az oszmán törökök térhódítása. Apai örökségként is vállalta, hogy ettől megvédi a keresztény Európát, ezért megerősítette az ország déli határait. Azt is tudta, hogy ezt a veszélyt csakis Európa összefogásával lehet megakadályozni; azért terjeszkedett nyugati irányba, hogy ezt az összefogást meg tudja teremteni. Bár azóta több mint félezer év eltelt, vannak mai párhuzamok.

Az emlékévek folyamatosságának egyik üzenete az is, hogy a magyarságnak máig érvényes küldetése a keresztény Európa védelme.

Sokszor a vérünket adtuk ezért, és szeretnénk megmutatni, hogy ez a küldetés nem ért véget: ma is vannak ilyen jellegű feladataink, erre bátorít a történelmi múlt ismerete.

– Mátyás király emlékét sokféle műfajban és formában őrizzük, és ezek jellemzően mind kicsit másként láttatják őt. Ez a sokszínűség jellemzi az emlékév programjait is, mind földrajzilag, mind műfajilag. Milyen elgondolással szervezték ezeket a programokat?
– Mátyás királyról sok írásos forrásunk van, és életművét az utókor is feldolgozta. Kiemelten támogatta a kultúrát, beleértve az építészetet, a gasztronómiát, az irodalmat – a Corvinák a világ egyik legnagyobb és legértékesebb könyvtárát képezték. Ebben nem kis része volt második feleségének, Aragóniai Beatrixnek. Bár gyermekük nem született – ami Mátyás utódlása szempontjából tragikusnak bizonyult –, házasságuk kiegyensúlyozottnak tűnik; feleségét egyenrangú társnak tekintette, aki viszonzásképpen erős támogatója és szervezőtársa volt kultúrát fejlesztő terveinek.

Úgy tűnik, az akkoriban általános érdekházasság ellenére az övék szerelmi házasság is volt.

Közös ábrázolásaikból is kitűnik: egy olyan párról van szó, akik együtt határozták meg az akkori Magyarországot. Kevesen tudják, hogy Mátyás, a kiváló hadvezér, széles látókörű államférfi mélyen hívő keresztény is volt. Tisztában volt azzal, hogy a keresztény Európát képviseli az Oszmán Birodalommal szemben. A megemlékezések során mi is arra törekedtünk, hogy bemutassuk sokoldalú személyiségét.

– Mátyás király alakja a mai napig jelen van a népmesékben, a népi hiedelemvilágban. Erre is gondoltak?
– Természetesen. Az összes kiemelkedő történelmi személyiségünk közül talán ő az, akiről a legtöbb mese, anekdota szól, és nemcsak Magyarországon, hanem a környező népeknél is. A szlovéneknek, a szerbeknek, a szlovákoknak is vannak saját történeteik Mátyás király életéről, aki az ő népi emlékezetükben is él. Nem véletlen, hogy az én korosztályom gyerekkorának egyik emlékezetes tévés mesesorozata a Mesék Mátyás királyról. Sokan vagyunk, akiknek az első, ami róla eszünkbe jut: az igazságos király. A nagyságát igazolja, hogy ennyi emlékünk van róla.

Csak azzal foglalkozik ennyit a népi emlékezet, aki tényleg nagy volt.

A Magyarság Háza által szervezett események egy része az álruhás Mátyás királyhoz kapcsolódik: munkatársaik beöltözve idézik fel az igazságos király emlékét iskolákban, gyermekek számára.

– Említsen néhány fontosabb programot!
– Lehetetlen lenne mindent felsorolni, ezért csak a legfőbbeket említem. Januárban, Szegeden az emlékév nyitóeseménye szentmise keretében zajlott, amelyet Kiss-Rigó László püspök atya celebrált. Februárban az Angelica Leánykar hangversenyével emlékeztünk a nagy királyra a budavári Mátyás-templomban.

Év közben folyamatosan négyféle vándorkiállítás járja az országot: a „Hunyadi Mátyás életterei” azokat a helyeket, várakat, mutatja be, ahol megfordult, a „Mátyás király – mecénás és katona” egy nagyon komoly, fémből készült installáció, amelynek szállítása kissé körülményes, így kevesebb helyre tud eljutni, ugyanakkor nagyon látványos. A „Bibliotheca Corviniana” a Corvinákat bemutató kiállítás, a Pro Patria Egyesület által készíttetett „Hunyadiak dicső kora” pedig Mátyás király életét mutatja be történelmi szempontból, Hunyadi Jánostól kezdve, képekkel, szöveggel.

A klasszikus programok mellett helyet kapnak olyan különlegességek is, mint a reneszánsz flashmob, a fáklyás felvonulás vagy a kerékpáros zarándoklat.

Az adott közösségtől függ az, hogy melyik iránt érdeklődnek jobban. Van, ahol egy iskolai rendhagyó történelemóra keretében dolgozzák fel az emlékévet, és van, ahol inkább egy történelmi vonatkozású kiállítást hívnak meg.

 

– Ezek szerint a vidéki és határon túli rendezvények meghívásos alapon működnek, nem központi szervezéssel?
– Párhuzamosan. Az elején mi kerestük azokat a partnereket, akikre számíthatunk, és ahol meg tudjuk jeleníteni programjainkat, de ahogy híre ment az emlékévnek, rengeteg megkeresés érkezett hozzánk. Mi, szervezők igyekszünk személyesen is megjelenni ezeken az alkalmakon. Számomra ez az emlékév legjobb része, hiszen olyan magyar közösségekkel találkozhatok, ahol kíváncsiak Mátyás királyra, dicső történelmünkre.

Határon túli ifjúsági fesztiválokon is igyekeztünk megjelenni: Tusványoson, a torockói Double Rise Fesztiválon, a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten, a felvidéki MartFeszten és a Gombaszögi Kulturális Fesztiválon. A Kolozsvári Magyar Napok pedig tulajdonképpen az emlékév jegyében teltek, hiszen annak szervezője az a Kincses Kolozsvár Egyesület – Gergely Balázs és csapata –, amelyik az emlékév kiemelt partnere, ők felelősek az erdélyi programokért.

A budapesti események helyszínét a Magyarság Háza biztosítja, és fontos partnerünk még – mások mellett – a Pro Patria Egyesület is.

– Milyen programokat terveznek még az emlékév végéig?
– Ezeket is nehéz lenne tételesen felsorolni. Október elején például két székelyföldi helyszínen is kiállítást nyitunk. November 14-én az Országház felsőházi üléstermében nagyszabású, a közönség számára is nyitott konferencia lesz, amelyet az országos görög nemzetiségi önkormányzattal közösen szervezünk, „Európai sorsközösség a kereszténység védelmében, a Hunyadiaktól napjainkig” címmel. A Mátyás pajzs – amelynek eredeti példányát Párizsban őrzik, mert ha jól tudom, hadizsákmányként került oda – egy másolata a Miniszterelnök úr dolgozószobájában található, ezt a konferencia idejére kölcsön kapjuk, és a helyszínen szeretnénk megmutatni. És végül, a december 22-i záróesemény egy hangverseny lesz a Szent István Bazilikában.

 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti