Lássunk tisztábban a koronavírus-járvány eredetével kapcsolatban!

Egymásnak ellentmondó, riogató vagy épp bagatellizáló cikkekkel van tele a sajtó a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Józan ítéletünket és éberségünket segítheti Kemenesi Gábor virológus jegyzete, amelyet engedélyével közreadunk.

Kép: Unsplash

Rendkívül sok nyilatkozatot adtunk munkatársaimmal az elmúlt időszakban. Ebben a cikkben arról lesz szó, amit általában nem kérdeznek meg a riporterek, vagy túl kevés idő marad az ismertetésre. Talán segítek a jelenleg zajló járvány eredetének megértésében, egyúttal segítek (megpróbálom) cáfolni az őrült összeesküvés-elméleteket is.

Kemenesi Gábor Junior Príma díjas kutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa. Fő kutatási területe a felbukkanó fertőző betegségek vizsgálata, köztük a jelenlegi járványért felelős, denevér-eredetű koronavírusok.

Denevérektől ered?

Igen, a mostani járvány minden bizonnyal denevérektől indult. A hozzám hasonló, velük foglalkozó virológusokat ez egyáltalán nem lepte meg. Ez a harmadik ismert, denevér eredetű koronavírus, ami járványt okoz az emberek körében (SARS, MERS, 2019-nCoV). Egyébként a denevérek számos vírus rezervoárjaként (tünetmentes természetes gazda) szolgálnak a természetben, amelyek hasonlóan kiemelt figyelmet érdemelnek, mint a koronavírusok. Ilyen az afrikai Ebola vírus vagy a szintén afrikai Marburg vírus, de ide tartozik az India/Banglades térségére jellemző Nipah vírus is. Ezek a vírusok mind zoonózisok, állatról emberre terjedő kórokozók, hasonló jelentős járványos potenciállal – biztosan sokat hallunk még felőlük. A denevérek évmilliók óta élnek a földön és fejlődnek együtt az ökoszisztéma szerves részeként saját vírusaikkal. Ezek szintén a természet részei és évmilliók alatt kialakult ökológiai térrel rendelkeznek.

Mi a baj a denevérekkel?

SEMMI, leginkább az emberi térnyerés a baj. Mindenki hallott a klímaváltozásról, a fajok kihalásáról, a túlnépesedésről és úgy általában a bolygó erőforrásainak feléléséről is. Ezek mind-mind összefüggő és egymásra szövevényes utakon ható folyamatok – nem képez kivételt ez alól a fertőző betegségek felbukkanása sem. Ez is egyre gyakoribb jelenség, ami talán nem kap akkora figyelmet, mint más, hasonlóan vészjósló folyamatok, de a területtel foglalkozó tudósok számára ismert és mérhető tény.

A denevéreket kiszakítva természetes közegükből, vagy esetenként felszámolva természetes élőhelyüket, egyre gyakrabban és egyre közelebb engedjük az emberi populációhoz. Ez hozza létre a lehetőséget az olyan extrém ritka eseményeknek, mint a mostani, új koronavírus megjelenése.

Mire jók a denevérek?

Az ökoszisztéma szerves részei, több mint 1300 fajuk ismert. Akkora pillérét képezik a természetnek, hogy fontosságuk vetekszik a rovarokéval, akár a trópusi növények beporzásában akár pedig a biodiverzitás megóvásában.

Kutatói szemmel pedig éppen ők vezethetnek el a megoldáshoz, hogy a jelenlegihez hasonló betegségeket a távoli jövőben kivédhessük, hiszen ők maguk olyan speciális immunológiai adottságokkal rendelkeznek, amelyeket a tudomány csak most kezd megérteni. Ezek a tulajdonságok teszik őket alkalmassá, hogy ne pusztuljanak el, ne betegedjenek meg olyan vírusoktól, mint az Ebola vagy akár a koronavírusok.

A denevérek halálos gonosztevők?

Nem, extrém ritka az ilyen fertőzési (gazdaváltási) esemény és jó eséllyel a sűrűn lakott, emberi térnyerés epicentrumaiban fog megtörténni (Ázsia, Afrika).

Kép

Kép: Pixabay

Mi van a hírekben emlegetett kígyóval?

Semmi, a járvány a denevérekből indult. De miért tudjuk ezt ennyire biztosan? A SARS világjárványt követően gőzerővel megkezdődött a forrás felderítése. Pár év alatt világszerte sikerült felfedezni a SARS-hoz hasonló koronavírusok evolúciós elődjeit denevérekben (kígyókban nincsenek). Évek során megismertük e vírusok rendkívüli diverzitását és azokat a mechanizmusokat is, amelyek genetikai változásaikat hajtják/jellemzik. Az ilyen felfedező alapkutatásoknak hála, számos védelmi jellegű kutatás (antivirális szerek, vakcina, stb) gyorsulhat fel most.

Mit kutatunk mi, magyar virológusok?

Pontosan ezt. A denevérekben található vírusok felfedezését és kutatását végezzük, sok más, úgynevezett felbukkanó fertőző betegséggel együtt, amelyek más élőlénycsoportokhoz köthetők (szúnyogok, rágcsálók, kullancsok). Ez azért különösen hasznos, mert segít megérteni a kockázatot, amelyet bizonyos vírusok jelentenek, és segít megérteni az ezeket mozgató genetikai háttérfolyamatokat is.

Különleges helyzetben vagyunk, mert olyan egyedülálló laboratóriumi hátterünk van, hogy itt Magyarországon képesek vagyunk a felfedezéstől az alkalmazott, közvetlenül hasznosítható kutatásokig eljutni (pl. antivirális szerek vizsgálata), bármilyen kórokozóról is legyen szó.

Itt meg kell említenem azt a pótolhatatlan szaktudást, amit a Magyar Természettudományi Múzeum kiváló kutatóitól kaptunk a denevérvirológiai vizsgálatainkhoz. Az elmúlt évek során számos trópusi expedíción vettünk részt közösen, kényelmi zónánkat finoman szólva is magunk mögött hagyva. Válaszokat kerestünk olyan kérdésekre, amelyeket még fel sem tett az emberiség – de minden bizonnyal egyre sűrűbben fel fog tenni: „mi ez az új járvány és honnan jött?”

Laborban gyártott vírus?

Nem, a természet része, amely emberi hatások sokasága miatt lehetőséget kapott, hogy járványt okozzon. Felesleges lenne „gyártani”.

Túl jól halad a vakcinafejlesztés, és ez gyanús?

Nem gyanús, évekkel ezelőtt megindult a vakcinafejlesztés, több tudományos műhelyben és szövetség keretein belül (például: https://cepi.net/), prioritást élvező betegségcsoportokra. A koronavírusok is ide tartoznak.

Bill Gates áll minden mögött, mert az ő pénzén gyakorlatoztak 2019-ben koronavírus-szimulációval?

Valóban koronavírussal végeztek járványügyi szimulációt, de a cikkben ismertetett tények és tudományos ismeretek mentén/okán.

Elkapom a sarki kínai étteremben?

Erre akkora az esély, mint hogy én nyerjek a lottón (pedig nem is lottózom). Ha el is kezdene terjedni a világban, akkor sem mellékes, hogy ez milyen méreteket ölt majd. Valószínűleg akkor is ehetünk majd a sarki kínaiban.

Hogyan védekezzek a koronavírus ellen?

Sehogy, ne a koronavírus ellen védekezzünk (ez egyelőre a járványügy feladata), hanem a szezonális influenza ellen, ami jelenleg valóban terjed hazánkban. Egyébként pedig sűrű kézmosás és a cseppfertőzés/fertőződés kerülése ajánlott.

Mi a legfőbb kihívás most?

A beteg emberek gyors felismerése és annak megakadályozása, hogy átadják a vírust másoknak (transzmissziós hálózat minél gyorsabb megtörése). A probléma most leginkább az, hogy egyelőre úgy tűnik, a SARS vírusnál sok esetben enyhébb megbetegedések jelentkeznek. Az enyhe tünetek kevésbé felismerhetőek, a betegek sokszor orvost sem keresnek fel jelentéktelen tünetekkel. Így nehéz időben izolálni őket és visszakövetni, hogy kivel kerültek kapcsolatba.

Ezért van az, hogy az enyhe tünetekkel járó járványok megfékezése sokkal nagyobb feladat, mint egy súlyos tünetekkel jelentkező fertőző betegségé.

Amennyiben sikerül minden Kínán kívüli esetet gyorsan izolálni, nem jönnek létre külföldi, újabb fertőzési láncolatok, hamar túl lehet jutni a járványon – ez lenne a cél. Ami még rendkívül fontos lenne most világszerte, hogy az egészségügyi dolgozók megfelelő védőfelszerelésben dolgozzanak a gyanús betegekkel. A SARS idejében úgynevezett szuperterjesztőként számos egészségügyi dolgozó játszott kulcsszerepet a járvány kiteljesedésében, mivel egymaga (munkájából adódóan) számos emberrel érintkezve jóval több embert fertőzött meg, mint egy átlagos beteg.

Jobban reagált a világ, mint korábban?

Igen, határozottan. Napokon belül ismert és elérhető volt a vírus genomjának adata, ennek hatására gyakorlatilag napokon belül elkészült az első diagnosztikai teszt, amelyet világszerte elérhetővé is tettek. A WHO egész sor eljárásrendet és technikai javaslatcsomagot dolgozott ki a járvány kezeléséhez. Világszerte számos kutatói hálózat jött létre korábban, éppen az ilyen helyzetek kezelésére és váltottak „éles üzemmódba”. Megismertük a vírus receptorhasználatát, elindult a vakcinafejlesztés, klinikai tüneteit hetek alatt megismertük, evolúciós változásait gyakorlatilag betegről-betegre követhetjük. Folyamatos kockázatelemzés és adatközlés zajlik több tudományos műhelyből is világszerte.

Minden fegyver a kezünkben van, kérdés, hogy jól használjuk-e.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti