Középkor a nagyító alatt – nyomozás Jan van Eyck világában
Képzeljük el egy pillanatra, hogy milyen lenne, ha a világ leghíresebb festményeit annyi ideig és olyan közelről szemlélhetnénk, amennyire csak akarjuk. Elidőzve az arcokon, tájakon, színfoltokon – amik ráadásul közelről nézve teljesen szétesnek, és csak hátrébb lépve állnak össze ismét képpé –, és eddig nem látott részleteket felfedezve gyönyörködhetnénk bennük. Az elmúlt években ez az élmény bárki számára elérhetővé vált, ugyanis egyre több műalkotást, életművet vagy intézményi gyűjteményt tesznek közzé virtuálisan erre a célra létrehozott honlapokon.
Jan van Eyck: Rolin kancellár Madonnája
Számomra a közelmúlt nagy felfedezése volt, amikor rátaláltam az alábbi, 2012-ben indult, és azóta folyamatosan fejlődő-bővülő oldalra, ahol a németalföldi kora reneszánsz festészet ikonikus alakja, Jan van Eyck (1390-1441) legismertebb képeit lehet sokszoros nagyításban nézegetni.
Jan van Eyck a művészettörténet egyik legizgalmasabb és legsokrétűbb alakja, akinek életműve a mai napig elkápráztatja nem csak a tudósokat, de az értő figyelemmel szemlélő laikusokat is.
Olyan az ő festményeit tanulmányozni, mintha filmet néznénk: a tökéletesen kidolgozott, legapróbb részletekben is jelentéssel bíró nüanszok végtelen tárháza nyílik meg, amint elkezdjük „bejárni” képeit.
A fentebb említett oldal létrejöttének apropója a híres genti oltár restaurálása volt. A világ egyik legismertebb műalkotásának helyreállítása hosszú éveken keresztül zajlott, ugyanis ilyenkor alapos feltárásra, különböző képalkotó eljárások és kémiai vizsgálatok segítségével történő kutatásra van szükség, hogy az eredetihez leginkább hasonló módon restaurálják a festményt. A képi hitelesség mellett pedig a technikai paraméterek alapos ismerete is létfontosságú, hiszen csak így biztosítható, hogy a kép ne sérüljön, és hosszútávon ténylegesen jobb állapotba kerüljön.
A Closer to Van Eyck („közelebb Van Eyck-hez”) honlapon az itt szereplő műalkotások különböző feltárási fázisaiba is betekintést nyerhetünk – ráadásul ezekre ugyanúgy ráközelíthetünk HD minőségben, mint a színes képekre, sőt, az osztott képernyőn egyszerre jelenik meg a két verzió, így egyszerre zoomolhatunk rá a kép egyazon részleteire. Túl azon, hogy ez a kutatók előtt is számtalan új lehetőséget nyit meg, bárkit izgalmas, „találd meg a 10 különbséget”-jellegű játékra invitál. Az infravörös vagy a röntgen képeken ugyanis az eredeti, finom alárajzolások is láthatók, amelyek bizonyos esetekben eltérhetnek a festmény végső formájától. A restaurációt a flamand kormány, illetve a helyi kulturális örökségvédő intézet finanszírozza, de érdekesség, hogy az amerikai Getty Foundation is a projekt támogatói között van.
Az Eyck által képviselt rejtett szimbolizmus jelképeit megfejteni olyan, mintha egy mozgalmas detektívjátékban vennénk részt.
A rejtett szimbolizmus egy, a korai flamand festészetre jellemző felfogás, amelynek lényege, hogy a kép minden egyes eleme többletjelentéssel bír, amelyeket az avatott szemű és kellő műveltséggel rendelkező néző képes felfejteni. Ennek egyik legszebb iskolapéldája éppen az említett honlapon is megcsodálható Arnolfini házaspár híres portréja, amelyen a két főalak tárgyi környezete segít a titokzatos jelenet megértésében. Az előtérben látható kutya például a hűséget jelképezi, az ablakban hanyagul elhelyezett narancsok a jómódra utalnak, az ágytámlát díszítő apró nőalak pedig Antióchiai Szent Margit, akit a gyermekáldás védőszentjeként tisztelnek.
Vagy nézzük meg alaposabban a Louvre-ban őrzött Rolin kancellár Madonnáját. Elsőre talán csak a négy főalak tűnik fel ezen a gyönyörű magánáhítati festményen, azonban ha elkezdünk belemerülni a részletekbe, egy egész kis univerzum tárul elénk kisebb-nagyobb állatokkal, növényekkel, staffázsfigurákkal. A folyóra néző loggián lépkedő pávák a büszkeség és a halhatatlanság szimbólumai, a kis kertben nyíló liliomok Mária tisztaságára, míg az íriszek szúrós leveleik miatt az ő fájdalmára utalnak. Ez csak néhány kiragadott elem erről az egyébként igen csak kisméretű (66 x 62 cm) képről, így el lehet képzelni, hogy még hány utalás és rejtett tartalom bújik meg rajta. Eyck még az oszlopfőket díszítő domborművekre is felismerhető és jelentéssel bíró bibliai jeleneteket festett: Rolin kancellár feje fölött például Noé részegségének története látható. A jelenet szerint a részeg Noétól három fia elfordul, és csak a negyedik hajol le, hogy apját betakarva annak szégyenét szemérmesen elfedje. Ez a momentum utalhat a kancellár családi állapotára, hiszen neki is négy fia volt, akik közül csak az egyik, Jean Rolin – aki később püspök is lett – lépett egyházi pályára. A festményt is valószínűleg ő rendelte meg van Eyck-től, éppen nagy világfi hírében álló apja emlékének tisztelegve, annak bűneiért való kiengesztelődés gyanánt. Így hát a Noé részegségét leplezni, takargatni igyekvő fiú egyes feltételezések szerint megfeleltethető Jean Rolin-nek, aki apját buzgón imádkozva, donátorként ábrázolva festeti meg, így próbálva helyreállítani renoméját.
És ez csak egyetlen kis részlete ennek a képnek, és még kisebb szelete van Eyck teljes életművének. Képeinek mindegyike hasonlóan sokrétű, érdemes tehát felfedezőútra indulni festményeinek illuzórikus tereiben, és megfigyelni a részleteket, kiolvasni a jeleket. A honlap felkeresése ajánlott mindenkinek, aki rá tud szánni első körben minimum fél órát, és aki örömét leli a részletekben való elmélyedésben, szemlélődésben.
Felhasznált irodalom:
Molly Teasdale Smith: ’On the Donor of Jan van Eyck’s Rolin Madonna.’ Gesta (20/1) 1981
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
