Korai klimax, azaz perimenopauza – Kiváltó okok és megoldások

Amikor a 40 az új 30, sok nő érzi lendületesnek és fiatalnak magát a harmadik X után is: gyermeket vállal, karriert épít vagy épp megvalósítja önmagát. Ennyi idősen kevesen gondolnak a változókorra, pedig a menopauza már a harmincas korosztályt is érintheti.

Kép: Unsplash

Ki irányít?

„A fogamzásgátlási módszerekkel a nők maguk dönthetnek arról, mikor legyenek állapotosak vagy mikor menstruáljanak – kezdi a témát dr. Gyovai Gabriella nőgyógyász. – Ehhez a szabadsághoz képest furcsa és ijesztő lehet az a tünetegyüttes, amely a termékeny kor végét harangozza be. Ezek a jelenségek ugyanis kevésbé kontrollálhatók, ráadásul a kezelésekről is megoszlanak a vélemények.”

Önmagában már az is megtépázhatja az önbizalmunkat, ha úgy érezzük, nincs a kezünkben a gyeplő, nem mi irányítunk, nincs ráhatásunk a dolgokra. Emellett még szembe kell néznünk az öregedéstől és az ismeretlentől való félelmeinkkel is. Ráadásul a változókort számos olyan panasz kísérheti, amely testileg-lelkileg megviselheti a nőket. Ha ez a folyamat a vártnál évekkel vagy akár évtizedekkel korábban következik be, még inkább ijedtséget szülhet.

„Orvosi szempontból azt tekintjük természetes menopauzának, ha az utolsó menstruáció időpontjában a nő életkora 45 és 55 év között van. Utolsó menstruációról, azaz menopauzáról pedig akkor beszélünk, ha legalább egy év eltelt a legutóbbi menzesz óta” – magyarázza a doktornő.

Sokasodó tünetek, sokkoló diagnózis

A korai, azaz perimenopauzát rendszerint akkor diagnosztizálják, amikor egy harmincas-negyvenes éveiben járó nő orvoshoz fordul, mert menstruációs zavarokkal küzd vagy nem sikerül teherbe esnie.

Néhány esetben viszont már a nőgyógyászati vizsgálatot megelőzően is árulkodnak jelek a testünkben végbemenő változásokról. Ezek többnyire megegyeznek azokkal a tünetekkel, amelyek a természetes menopauzát is kísérik.

„A korai menopauza során az agyalapi mirigy tüszőserkentő hormonja magas, és a hormonszintek sem teljesen stabilak. Ez idő tájt hőhullámok, mellfeszülés, alvászavar, ingerlékenység, ízületi fájdalom, vagyis klimakterikus arthropátia, valamint gyors csont- és kollagénvesztés jelentkezhet” – sorolja dr. Gyovai Gabriella.

Akkor is érdemes korai változókorra gyanakodnunk, ha ez a családban már előfordult, ha cukorbetegségben vagy korai petefészek-elégtelenségben szenvedünk, esetleg ha korábban kemo- vagy sugárkezelésen estünk át. Menstruáció kimaradása és esetleges hőhullám esetén vizeletből mi magunk is elvégezhetjük a menopauza-tesztet.

Változókor – változó tüszők

De miért köszönthet be túl korán a klimax? A választ az agyi központok vezérelte működés zavarában, a tüszők számának gyors csökkenésében kell keresnünk.

„A 20 hetes magzat petefészkében már ott vannak a tüszők, összesen kétmillió” – mutat rá a doktornő. – Amikor megszületik egy kislány, 700 ezer tüszője van, és ahogy növekszik, ez a raktár egyre csak apad. Mire a pubertáshoz ér, már csak 400 ezer tüsző van a petefészkekben. A serdülőkortól a menopauzáig hozzávetőleg 500 peteérés lehetséges. Minden ciklusban 10–30 tüsző indul fejlődésnek, de csak egy – ritkábban kettő, még ritkábban három – éri el azt a fejlettségi szintet, hogy megrepedjen. Ahogy telik-múlik az idő, a petefészekben megcsappan a petesejtek mennyisége. A tüszők száma egyre csökken, a megérő tüsző sem jól ágyazódik be, mert a peteérés után gyenge a sárgatest progeszterontermelése. Elmarad egy-egy ovuláció, és a menstruáció is késhet. Közben a felső agyi központok működése is zavart szenved: a hangulati életért, memóriáért, alvásért felelős centrumok eddig összehangolt szabályzása szétesik.” A doktornő ezt ahhoz hasonlítja, mint amikor egy zenekar tagjai össze-vissza, egymástól függetlenül zenélnének, a karmester se nagyon tudná, hol is keresgéljen a kottában, és az összkép kiszámíthatatlan, fülsértő zenebona lenne.

„Azt hittem, meghalok”

Valami hasonlót tapasztalt a 44 éves Vali is. „A ciklusom mindig olyan pontos volt, mint egy óramű, így könnyen tudtam tervezni. Egy éve azonban furcsa változást vettem észre magamon. Először autóvezetésnél tűnt fel, hogy hamar kiborulok, ha valaki nagyon lassan megy előttem vagy ügyetlenkedik. Az irodában – ahol vezető beosztásban dolgozom – elkezdtem máshogy viselkedni, mint eddig. Ha nem értette valaki a feladatot, amit kiadtam, hamar elkezdtem kiabálni. A férjemnek is feltűnt a változás, és megkérdezte, miért tart nálam ilyen sokáig a menstruáció előtti idegbaj. Azt mondta, egy-két napig még meghúzzák magukat a gyerekkel, de egész hónapban nem fognak előlem bujdosni. Ekkor még rendszeresek, de már rövidebbek lettek a ciklusok. Aztán kimaradt egy menstruáció. Először terhességre gyanakodtam, de negatív lett a teszt. Heteken át éreztem tompa alhasi fájdalmat, ami mindig annak a jele volt, hogy „mindjárt megjön”, de nem történt semmi. Néha feszültek a melleim, olyankor rohantam a patikába újabb tesztért. Végül hat hét késéssel beköszöntött a vérzés – hihetetlen mennyiségben. Azt gondoltam, meghalok, mert ennyi vért nem veszíthet egy ember. A negyedik napon már nagyon gyenge voltam, ezért a férjemmel bementünk a kórházba. Rögtön a műtőbe vittek, mert gyógykaparás kellett, vagyis altatásban eltávolították a méhnyálkahártyát. Elkezdtem olvasgatni az interneten, hogy mi is történik velem. Persze sejtettem, hogy ez a fajta információgyűjtés nem lesz elég, orvoshoz kell fordulnom, de nem tudtam, pszichiátert vagy nőgyógyászt keressek-e fel.”

Megoldás lehet a hormonális kiegyensúlyozás

„Az egyénre szabott terápia kiválasztásánál számos szempontot figyelembe kell venni, például hogy a páciensnek van-e hajlama magas vérnyomásra, depresszióra vagy csontritkulásra, valamint hogy a kórelőzményben szerepel-e policisztás petefészek-szindróma” – fogalmaz szakértőnk.

A doktornő azt javasolja, hogy ha valaki nem ódzkodik a hormonkezelésektől, minél hamarabb, de legfeljebb hat évvel az utolsó menstruáció után kezdje el a szükséges terápiát.

A perimenopauza kellemetlen időszaka ugyanis áthidalható természetes hormon tartalmú gyógyszerrel, amelyek a bő és rendszertelen vérzést is megakadályozza. Ez azonban csak olyan nők számára jelenthet megoldást, akik nem dohányoznak, nem túlsúlyosak, és nem visszeres a lábuk.

Mi történik egy ciklus során?
Dr. Gyovai Gabriella segít megértenünk, hogyan is működik egy normál ciklus.
- A petesejtek egy érési folyamaton mennek át, és kialakulnak belőlük a tüszők. A 6-7. napon dől el, melyik tüsző fejlődik tovább ahhoz, hogy megrepedhessen. A többi fejlődésben megrekedt tüsző elhal.
- Az FSH (tüszőserkentő) hormon hatására elindul a tüsző fejlődése a ciklusban. A tüsző ösztrogént termel, ami elkezdi felkészíteni a méhnyálkahártyát a terhességre.
- A luteinizáló hormon (LH) az FSH által előkészített tüszőt érleli tovább, majd kiváltja az ovulációt, a tüsző megrepedését. A tüsző többnyire a ciklus közepén reped meg, de ez valójában a ciklus bármelyik napján bekövetkezhet (ennek viszont jóval kisebb a valószínűsége).
- A kiszabadult tüsző helyén megjelenő ún „sárgatest” progeszteront (sárgatest-hormont) termel. Ez átalakítja a már megvastagodott méhnyálkahártyát, hogy az embrió könnyen be tudjon ágyazódni.
- Ha nincs megtermékenyülés, a sárgatest elsorvad, a progeszteron termelése csökken, a méhnyálkahártya szerkezete megbomlik, és a 28. nap környékén néhány nap alatt tökéletesen leválik, kiürül a menstruációval.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti